A, a.

Az ábécének első betüje. A latin A, a betü a görög a, betüből vagyis alfából lett (alfa), ez pedig a feníciai és héber alef-ből. Az A, a betüket sokféle fogalom jelképéül használják. Az algebrában a az egyenletnek első ismert számát jelöl (b a második, c a harmadik stb., míg x, y, z az ismeretleneket jelölik). Így mindenféle fölsorolásban is számok helyett használják az a, b, c stb. betüket. A-tól z-ig a. m. az elsőtől az utolsóig, elejétől végig (alfától ómegáig; ómega - hosszú ó - a görög ábécé utolsó betüje). A logikában A = A annak a formulája, hogy minden tárgy önmagával azonos. Rövidítésekben is gyakran kerül elő ez a betü: pénzeken rendszerint az illető országnak fő pénzverőhelyét jelenti (Körmöc, Bécs, Páris, Berlin). A zseb-órák szabályozó korongján A a. m. avancer (gyorsítani; ellenben R a. m. retarder, lassítani). Dátumokban A. vagy a. többnyire a. m. anno, évben.

a. = ad acta, az aktákhoz.

A. a. v. aa; rövidítése ana-nak, orvosi recepteken annak megjelölésére használatos, hogy két v. több anyagból ugyanaz a mennyiség veendő.

a. a. a. C. = anno ante Christum, Krisztus születése előtti évben.

a. f. = anni futuri, jövő évben, q

A. L. M. v, AA. LL. M. v. A. M. = Artium Liberalium Magister; a szabad művészetek mestere (régi tudós cím).

a. m. = ante meridiem, délelőtt; és anno mundi, a világ (teremtésének) esztendejében.

a. o c. = anno orbis conditi, a világ teremtésének esztendejében.

a. p. = anno praeteriti, mult évben.

a. p. C. = anno post Christum, Krisztus születése után.

A. SS. = Acta Sanctorum (l. o.).

a. u. c. = anno urbis conditae, a város (Róma) alapítása után.

a. u. s. = actum ut supra, mint fenn.

A, Á, hangok. A a legtermészetesebb nyelvhelyzettel képezett magánhangzó, egyenlő a latin és román nyelvek hosszú a-jával, p. a latin carus v. olasz caro ,drága` v. a francia tard ,késő` szókban. Ennek a rövidje a lat. păter v. a fr. femme magánhangzója. Ez a magyar köznyelvben nincs meg, csak egyes nyelvjárásokban, p. a palócok nagy része ezt ejti az a helyett: haza akarok mënnyi; a székelyek csak az á előtt levő szótagokban mondják: hazám, szakadás. Ettől a köznyelvi a hang abban külömbözik, hagy némi ajakgömbölyítéssel ejtjük, mint az itteni németek i (i' hab's g'sagt). Ezt az ajakhangot hosszan ejtjük ebben: âra e h. arra. Nyelvjárásainkban gyakrabban előfordul az â hang: meghât, befâta (meghalt, befalta) stb.; palóc kabâtom, kaszâ(l)nak stb. Így az itteni ném. kiejtésben: fâda Vater, hâdalump Haderlump; s az angolban law törvény, all mind. Majdnem így hangzik a svéd szavak a-ja s a dán és norv. szavak aa-ja, p. Aabo v. Abo, Aalborg, Aalesund.

Magánhangzók.- Nyelvtanilag az a és az a magyar nyelv névelője; amaz a mássalhangzón, emez a magánhangzón kezdődő szavak előtt áll. L. Névelő.

A. görög szók elején (latin névvel a privativum v. alfa privativum, fosztó alfa) a. m. a magyar fosztóképző, mert megfosztást, hiányt jelent; p. apatikus érzéketlen, alalia és afázia beszélni-nem-tudás, akatolikus nem-katolikus. Magánhangzók előtt a. m. an-p. anorganikus szervetlen, anonimus névtelen.

A rómaiaknál A. betüvel ellátott szavazati golyók voltak használatban. Törvényhozási s választási ügyekben az A. a. m. antiquo, ellenzem; a golyót tehát azok használták, kik a törvény v. a. jelölt ellen szavaztak; birósági eljárásban e golyóval a felmentésre szavazók szavaztak (absolvo), amiért Cicero az A. betüt «litera salutaris»-nak, a C. betüt ellenben, amellyel az elitélésre történt a szavazás (condemno), «litera tristis»-nek nevezi.

A v. Alla, az olasz zenei irodalomban gyakran előforduló szavak; különböző jelentőségüket a következő példák mutatják: A due, két szólamu; a tempo, az eredeti időmérték szerint; a una corda egy húron; alla zingara, cigányosan; alla marcia, indulószerüen.

A az első hangja a zene alapját képező hanglépcsőnek (A, B [H], C, D, E, F, G). Az olaszok, franciák és spanyolok ezt a hangot la-nak nevezik. Az A. egyszersmind a mai előjegyzés nélkül való a-moll hanglépcsőnek alaphangja és az előjegyzés nélküli C-dur hanglépcsőnek hatodik foka. Minthogy a mai zenerendszerben azoknak a hangoknak, melyeknek egymástól való távolsága egy tiszta nyolcad hangköznek felel meg, ugyanaz a nevük van, annyi különböző A létezik a zenében, ahány nyolcad.

[ÁBRA]

Az egyvonásu c, mely hat hanggal mélyebb, mint az egyvonásu a, a zongora közepén fekszik. Az egyvonásu a szerint szokás a zenekarokban az összes hangszereket összehangolni s pedig rendesen az oboa hangja szerint. Az a hangnak ezen kivül még azért van a zenében különös fontossága, mert ennek a magasságát állapították meg először pontosan. A párisi akadémia 1858-ban az a hang magasságát másodpercenkint 875 egyszerü, illetőleg 437,5 kettős rezgésben szabta meg. A Bécsben (1885-ben) megtartott nemzetközi értekezlet a rezgések számát 870, illetőleg 435-ben állapította meg.

Aa

(Ach, Aach, ófelnémet: Aha, svéd: A, dán Aa a. m. víz, folyó, a latin aqua-ból), több svájci, hollandi, francia és németországi folyónak a neve, mely összetétetekben is előfordul, p. o. Fulda (Fuldaha), Salzach (Salzaha), Nidda (Nidaha). - Fontosabbak a következők: 1. a st.-omeri Aa Franciaországban, melynek 82 km. hosszából az utolsó 29 km. hajózható; 2. a gröningeni Aa Hollandiában, 60 km.; 3. az észak-brabanti Aa Hollandiában, 67 km. hosszú; 4. a hocholti Aa Westphalenben; 5. a westphaleni Aa, a Werre mellékfolyója; 6. az osnabrücki Aa, mely az Emsbe torkol, Lingen felett; 7. a zürichi Aa Svájcban, mely a Pfäffikontavat képezi s a Greifen-tóba ömlik; 8. a luzerni Aa, mely a Baldegg-tavat képezi; 9. az unterwaldeni Aa, a szintoly nevü kanton fővölgye, keresztül folyik a Sarner-tavon s a Vierwaldstätti tóba szakad. Ugyane tóba ömlik Buochsnál egy másik 10. Aa; 11. a kurlandi Aa a Musse és Memel egyesülése, 112 km. hosszú; 12. a livlandi v. Treidern-Aa, mely 320 km. hosszú.

Aa

Péter, kiváló németalföldi könyvkiadó, szül. 1655-ben, megh. 1732-ben. 1680-ban (némely forrás szerint 1682-ben) Leydenben kiadó könyvkereskedést alapított, mely csakhamar világhírüvé vált. Különféle jeles földrajzi és tengerészeti térképeken kivül kiadta a Gronov és társai által szerkesztett, ókori régiségtani munkát, számos boncolástani és matematikai könyvet, Huygens Keresztélynek hires «Traité de la lumiere» címü művét, ókori remekirókat és nyelvtanokat, a «Thesaurus antiquitatum romanarum» c. 12 kötetes diszművet stb.

Aach

város Badenben Konstanz kerületben, 547 m. magas meredek hegyen, Stockach közelében, (1890) 947 kat. lakossal. A. mellett 1799 márc. 25-én ütközet volt a franciák és az osztrákok közt.

Aachen

közigazgatási kerület a porosz Rajna-tartományban, a belga-hollandi határon. Hegyei az Eifel és a Hohe Venn. Területe 4154,69 km2. Délkeleten a bányászat, délnyugaton a bőrgyártás (Malmedy); középen a marhatenyésztés és a vasipar a lakosság főfoglalkozása. Lakossága (1890) 564,577.

Aachen

A. járás az aacheni kormányzósági kerületben (1890) 122,157 lakossal.

Aachen

A. (franc. és ang.: Aix-la-Chapelle; holland: Aken, Aquen; lat.: Urbs Aquensis, Civitas Aquensis, Aquisgranum), a porosz Rajna-tartomány ugyanilyen nevü közig. kerületének fővárosa, nem messze a holland határtól. Három oldalról a Venn kiágazásai környékezik. A régi belső és az uj külső városból áll. (1890) 103,491 lakossal. Régi falának 7 kapuja közül még 2 van meg. Harmincegy temploma között legnevezetesebb a székesegyház, melynek magvát a metzi Odo által 796-804-ben a ravennai San Vitale mintájára bizanci izléssel épített, s 805-ben III. Leó pápa által felszentelt császár-kápolna (Capella in palatio) képezi. A templom nyugati portaléjának érckapui a 804-ik évből valók. A császárkápolnát más kápolnák veszik körül, ezek közt van az Aacheni magyar kápolna (l. o.), mindannyian csúcsives modorban építve. A magyar kápolnában őrzik a székesegyház kincseit, sőt ide hozták a mult század végén az ugynevezett Károly-szekrényben Nagy Károly maradványait is. A hagyomány szerint ugyanis Nagy Károly a császárkápolnában volt eltemetve. Mikor Nagy Károlyt 1165-ben kanonizálták, Barbarossa Frigyes császár felnyittatta a sírt, s a benne talált tetemeket a máig mutogatott, ugynevezett Proserpina-szekrénybe rakatta, melyből II. Frigyes császár 1215-ben a fentebb említett Károly-szekrénybe tétette át. Ezt a szekrényt aztán a mult század végéig a kórusoltáron őrizték. A sokféle hozzáépítés által eredeti formájából kiforgatott székesegyházat az 1849-ben alakult Karlsverein és IV. Frigyes Vilmos, valamint I. Vilmos királyok bőkezüségéből ujraépítettek. (V. ö. Nolten, Archaeol. Beschreibung der Münster- und Krönungskirche zu Aachen. 1818. Quix, Histor. Beschreibung der Münsterkirche zu A. 1840. Schervier, Die Münsterkirche zu A. und deren Reliquien 1853. és még Floss és Bock műveit.) A. gótikus tanácsháza 1353-1370-ben épült. A város (1891) budgetje 3.057000 márka. Van politechnikuma, ipar- és kereskedelmi kamarája, középiskolája, néhány jótékonysági intézete stb. 90 posztó-, 24 tű-, 15 kés-, 15 szivargyára, 45 vasöntője és gépgyára. Németország legnagyobb és legrégibb gyárvárosainak egyike. Tűt 1550 óta évenkint mintegy 20 milliót gyárt, üveggombot 410 millió darabot. A gyáriparához szükséges szén egy részét (több mint egy millió tonnát) a saját vidékéről nyeri. Kénforrásai alkálikus-muriátikusak, 35-45° R. melegek; a Kaiserquelle vize a legjobb; egyik fürdőházát «Magyar királynő»-nek nevezik. A belga-rajnai vasutak csomópontja. Aachen római eredetü, a III. sz.-ból való, 1531-ig a német császárok koronázási városa, 1815 óta porosz. - V. ö. Liebig, Aachen 1851; Beissel, u. o. 1886; Fromm, u. o. 1890; Broglie, Duc de, La paix d'Aix-la-Chapelle, Paris, 1892; Aix-la-Chapelle. Translated by James Donelan, Aachen, 1892.

Aacheni béke

Az első A. 1668 máj. 2-án XIV. Lajosnak Spanyolország ellen viselt rablóhadjáratának vetett véget. A második A. 1748 okt. 18-án az osztrák örökösödési háborút fejezte be.

Aacheni

János, német festő, szül. Kölnben 1552., megh. Prágában 1615. Sokáig tartózkodott Olaszországban és ez meg is látszik művein, mert müncheni és augsburgi oltárképei, melyeket hazatérése (1588) után festett, a Dürer-Holbein-féle nemzeties irány helyett az olasz festészet vak utánzását mutatják.

Aacheni kongresszus

1818-ban (szept. 30.-nov. 21.), amelyen a nemzetközi jogra vonatkozólag hozott több, fontos határozaton kivül megerősítést nyert a kongresszuson részt vett öt nagyhatalom: Anglia, Ausztria, Francia-, Porosz- és Oroszország szövetsége, az u. n. Pentarchia.


Kezdőlap

˙