Acinus

(lat., « bogyó» v.tüsző»). E szót az orvostudományban rendesen mirigyes szervek véghólyagjainak megjelölésére szokták használni. Rendesen, apró szőllőszemekhez hasonlóan, a mirigyek végső kivezető csövei ilyes bogyókba mennek át.

Acipenser

L. (állat), a zománcos halak egyik neme. L. Tokfélék.

Aci-reale

(ejtsd: acsi), Sziciliában Catania tartomány egyik kerületének fővárosa, az Etna tövénél, az Aci folyó mellett, vasuti állomás, nem messze a tengerparttól, a tengerbe meredeken eső lávaalapra építve, kedvelt éghajlati gyógyhely, melegforrásokkal (Acqua Santa Venera, jódtartalmu kénes-sósvíz) és tengeri fürdővel; püspöki székhely. Van benne gimnázium, műegyetem és két akadémia. A lakosok száma (1881) 22,859. A. rév közelében van Poliphemos barlangja.

Ackermann

hires német szinészcsalád: 1. Konrád Ernő, a XVIII század első nagy szinésze, szül. Schwerinben 1712 febr. 1., 1751 óta egy önálló társaság feje, mely 1764-től kezdve Hamburgban játszott, hol A. 1771 november 13. meghalt. Főleg kómikai szerepekben volt kitünő. 2. 1749 óta neje Zsófia Sarolta, szül. Biereichel, Schröder berlini orgonista özvegye. Ez született 1714. máj. 10. és 1740 óta volt szinésznő. Hamburgban ő volt a szinház legkitünőbb ereje, tragikus és komikus szerepekben egyaránt kiváló. 1780. visszavonult a szinpadtól és meghalt 1792 okt. 14. 3. Leánya Sarolta (1757-1775) igen művelt és hivatott színi tehetség volt, ki azonban fiatal korában meghalt. Huga, Dorottya (szül. 1752) már 1778-ban elhagyta a színi pályát.

Ackermann

1. Károly Gusztáv, német politikus, szül. Elsterbergben, Szászországban 1820 április 10-én. A jogot Lipcsében hallgatta, s mint ügyvéd működött Drezdában. 1869-ben a szász kamarának és az északi német, 1871-ben pedig a német birodalmi gyülésnek tagja lett. Csatlakozott a német «birodalmi» párthoz és a védvámpárt egyik vezére, majd 1880-83-ig a német birodalmi gyülés másod-alelnöke volt. A szász király 1889-ben nemesi rangra emelte.

2. A. Rudolf; német iparos, szül. Stollbergben, Szászországban, 1764 ápr. 20., megh. 1834 márc. 30. Előbb szijgyártó volt; vándorlása közben nagy ügyességet sajátított el, azután Londonba ment, hol műraktárt állított fel. Angliában meghonosította a kőnyomdászatot, előmozdította a fametszést és az első almanachok kiadása által megalapította az évkönyvek maig is virágzó irodalmát:

Ackermann

Lujza Viktória, szül. Choquet, francia költőnő, szül. Párisban 1813 nov. 30., megh. 1890 aug. 3. Tanulmányozta az ó- és ujkori nyelveket, előbb otthon, azután Berlinben, ahol egybekelt A. Pál teologussal, ki II. Frigyes műveinek francia kiadásával volt megbizva s kinek halála után Nizzába vonult vissza. Költeményeiben. a főkép indiai tárgyu «Contes» (1855), és «Contes et poésies» (1863) cim alatt megjelent kötetekben, főkép az elégikus és egyszerü hang uralkodó.

Ackner

Mihály János, az erdélyi ásvány földtani viszonyok megismertetése körül érdemeket szerzett evang. pap, szül. Szászvárosban 1782 jan. 25., megh. 1862 aug. 13. Középiskolai tanulmányainak végeztével (szülővárosában és Nagy-Szebenben) külföldre ment teologiát hallgatni, de előszeretettel foglalkozott természettudományokkal is. Hazajöve a nagyszebeni gimnázium tanárává lett és ekkor irta első művecskéjét «Antiqua musei Parisiorum monumenta, Cibini 1809». 1821-ben papnak hivták meg. 1830-ban kezdett nagy szorgalommal archeologiával, mineralogiával s geologiával foglalkozni és a mellett, hogy sokat utazott, gyüjtött, számos értekezésben, és önálló munkában ismertette buvárlatait, melyek azonban sokkal több buzgóságról s szorgalomról, mint szakértelemről és itéletről tesznek tanuságot. Legismertebb és a Verein für siebenbürgische Landeskunde által megkoszoruzott munkája: Mineralogie Siebenbürgens mit geognostischen Andeutungen. Nagy-Szeben 1847-1855. Számos mineralogiai, geologiai, archeologiai és paleontologiai értekezése a Benigni és Neugeboren szerkesztette «Transsilvaniá»-ban, az I. C. Schuller «Archiv für die Kenntniss von Siebenbürgens Vorzeit u. Gegenwart»-jában (Nagy-Szeben 1840), az «Archiv des Vereines für siebenbürgische Landeskunden és a «Verhandlungen u. Mittheilungen des siebenbürgischen Vereines für Naturwissenschaften in Hermannstadt» cimü folyóiratokban jelent meg. Utóbbi folyóirat 1862. évfolyama közli részletes életrajzát és munkáinak jegyzékét. Gyüjteményeit, könyvtárát a «Siebenbürgischer Verein für Naturwissenschaften» szerezte meg. Állott pedig e gyüjtemény 1100 ásványféle ásványból 3165 darabban, erdélyi kőzetekből 1120 drb, paleontologial gyüjtemény 10,000 drb; régiségek 200 drb; pénzek 1550 drb; sok kagyló, csiga, rovar stb., könyv 1100 kötet.

Acland

A. H., angol politikus, történeti és jogtörténeti iró, szül. Yorkshireben 1847. 1885 óta tagja a parlamentnek, ahol mint a liberálls párt tagja a whisky-adó és az ingyenes nép-oktatás kérdésében szólalt fel. 1885 óta egyúttal segédtanár volt az oxfordi egyetemen. Irt több rendbeli, az alkotmány- és jogtörténet körébe vágó kézikönyvet. 1892 aug. 16-án kinevezték a Gladstoneminiszteriumban közoktatásügyi miniszterré.

Acmella

(növ.), l. ABC-daria.

Acne rosacea s. rosea

(rézpír, rézorbánc. rezes orr), idült bőrbetegség, mely azzal jellegzetes. hogy a bántalom kezdődő szakában az orr csúcsán. esetleg a pofákon, a homlokon és az állon v. eme helyeknek csak egyikén sötét ibolyavörös, tartós foltok jelentkeznek, melyeket részben tágult véredények, részben pedig zsirtüszegek okoznak. A bántalom előrehaladásával a foltok helyén kisebbnagyobb göcsök lépnek fel, melyek félgömbszerüen egymás mellé sorakozva, v. hosszukás képletekké átalakulva, a bőr felületet egyenetlenné teszik. A göcsök annyira nagyobbodhatnak, hogy mogyoró-. egész diónagyságu dudorok képződnek, melyek az orrt eléktelenítik (l. Rhinophyma). Az A. rosacea többnyire már meglett férfiaknál vagy nőknél fordul elő. heletkezésének oka állítólag rendetlen életmód, főleg szeszes italok mértéktelen élvezete, habár elég gyakran észlelhető e baj egészen mértekletes életmódot folytató embereknél is. Állandó vagy huzamosabb ideig fennálló gyomorhurut elősegíti e bántalom kifejlődését. Gyógykezelése az életmód rendezésén és az esetleg fennálló gyomorhurut gyógykezelésén kívül, helybeli, az úgynevezett scarificatio; megfelelő műszerrel (scarificator) apró felületes, párhuzamos vágások által a tágult véredényeket megnyitják; utólag gyengén összehuzó szereket tartalmazó folyadékkal való mosások vagy kenőccsel való befedések ajánlatosak. Ily gyógyszerek az ólomvíz, Burov-féle oldat, boraxoldat, kénkenőcs stb.


Kezdőlap

˙