Ainemolo

Vincenzo, a legkitünőbb sziciliai festő a XVI. század elején, megh. 1552 után. Rómában tanult Rafaelnál s ennek stilusát elsajátította. Megemlítendők tőle a Keresztvitel és Menybemenetel a müncheni Pinakothekában, egy Madonna 1540-ből San-Domenicoban. Legujabban neki tulajdonítják a nápolyi Santa Maria Nuova kolostorban levő Keresztvivő Krisztust is.

Ainmiller

Miksa Emánuel, német festő, az üvegfestészet helyreállítója, született Münchenben 1807 febr. 11., meghalt Münchenben 1870 dec. 8. Az építészetet és ornamentikát tanulmányozta, majd hajlamát követve az üvegfestésre adta magát és azt a tökéletesség magas fokára emelte. Működése főleg technikailag korszakalkotó. Főművei a regensburgi dom s a müncheni «Aukirche» templomai, továbbá a kölni székesegyház nehány ablaka.

Ain-Musa

hires forrás, melyet a hagyomány szerint Mózes fakasztott a sziklából 18 km. DK-re Szueztől.

Áino

vagy Ajnó (helyesen Ainu) vagy Jébisza (japán nyelven jébisz annyi mint barbár, vad), egy ős és valaha hatalmas népségnek (mintegy 25,000 lélekből álló) maradványa, amely a japániak előtt Nippon szigetét lakta, akik e sziget birtokáért a betört japánokkal ezer éven át életre-halálra harcoltak, mig végre a XVI. században ezek által a Jézó, valamint a Szaghalin vagy Száchálin szigetre szoríttattak; egy kis töredékök még a kurili szigetláncra verődött. Az A.-k a legszőrösebb emberfajtákhoz tartoznak s igy némely tudós az A.-k eme testsajátságát az emberiségnek szőrös ősöktől való leszármazásának a bizonyítására használta fel. Az A.-kat már a régi khinai történetirók is mint szőrös (maomin vagy maozin) embereket említik. Ez a szőrösségük annyival feltünőbb, mert szomszédaik (japániak), valamint Kelet-Ázsia népei (mongolok, khinaiak) éppen a csupasz testükről nevezetesek. Az A.-k felette érdekes történetének és szokásainak leirását l. dr. Török Aurél: Az ájnók. Egy ősi emderfajtáról Ázsia keleti szélén cimü értekezésében (Budapesti Szemle 1889. 246-150. számaiban). A budapesti embertani muzeumban egy A. koponyáját őrzik, amelyet gróf Széchenyi Béla hozott magával keletázsiai utjából erről dr. Török: A Jézó szigetbeli ájnó koponyáról. Gr. Széchenyi Béla Kéletázsiai utazása tudományos eredményei II. kötetében. Budapest, 1892.

Aino nyelv

csak a kamcsatkai nyelvvel van rokonságban.

Ainsworth

(ejtsd: énszuarth). 1. Vilmos Harrison, ang. regényiró, szül. Manchesterben 1805., meghalt 1882 jan. 9-én. Egészen fiatalkorában irott első regénye «Sir John Chiverton», Scott Walter dicséretét is kiérdemelte. Nagy tetszéssel találkoztak «Rookwood» (1834) és «Crichton» (1837) s különösen a regényes tolvajtörténet «Jack Sheppard», melyet Angolországban és Franciaországban szinpadra is vittek. Nagyszámu regényeit sürün fordították idegen nyelvekre, ugy hogy A. külföldön majdnem nagyobb jelentőségü lett egy ideig, mint otthon. A. átvette Dickenstől a «Bentley's Magazine» vezetését s utóbb maga is alapított egymás után két folyóiratot, melyek azonban csakhamar megszüntek. 2. A. Vilmos, Ferenc, ang. orvos, geologus és utazó, az előbbinek unokatestvére, szül. Exeterben 1807 nov. 9-én. Mint kész orvos 1827-ben Párisba ment, s azután földtani szempontból átkutatta Auvergnet és a Pirenéusokat. Hazatérte után Edinburgban szerkesztette a «Journal of natural and geographical science» -t és földtani felolvasásokat tartott. 1832 és 1833-ban az angliai koleravész alatt e járványt tanulmányozta s munkát is irt róla. 1835-ben elment Chesney Eufrát-expediciójával, s beutazta Kurdisztánt a Taurust és Kis-Ázsiát, 1840-ben pedig ujabb keleti utat tett Mozulon át. Utazásairól irt munkái: «Researches in Babylonia, Assyria etc.» (1838 London), «Travels in Asia minor, Mesopotamia, Chaldaea andArmenia» (1842), «Travels in the track of the 10,000 Greeks» (1844, 2 köt.).

Aintâb

(Entah), Sziriában Aleppotól 105 km.-el északra a Szadsur folyó s az aleppo-örményországi országut mellett. 20,000-nyi örmény- és görög-keresztény, kurd és mohammedán lakosa gyapjat, pamutot, selymet, bőrt, kendőt, mézet és dohányt szolgáltat.

Aiolok

görög néptörzs, mely régente csaknem az egész északi és déli Görögországot lakta. A Helléspontos közelében fekvő Aiolis-t ők gyarmatosították s tették virágzó tartománnyá.

Aiolos

(lat. Aeolus). 1. Hellén fia, Deukalión unokája, Xúthos és Dóros bátyja, az aiol néptörzs ősatyja. Magnésia királya volt, ki nejével Enaretével 7 fiut és 5 leányt nemzett. Kanaké nevü leányát megölte, mert öccsével Makareus-sal inoesztust követett el. 2. Hippotés fia, a szeleknek ura, Aiolia szigetének királya. A bolyongó Odysseust egy hónapig magánál tartotta s távozásakor tömlőt ajándékozott neki, melyben a nem kedvező szelek voltak bezárva. Odysseus társai kiváncsiságból felnyitották a tömlőt, mire a szelek hajóját ismét Aioliára visszavitték. Vergilius meséje szerint A. a szeleket egy barlangban tartja zárva. A monda értelmében ő a vitorlának a feltalálója s ő jósolhatta meg a rossz időjárást is. A név annyit jelent, hogy változó, s jelenti a szélnek forduló, változó járását.

Aión

a görögöknél a végetlen időnek megszemélyesitése, Chronos fia. Abrázolták oroszlánfővel, de emberi törzzsel és végtagokkal, mellén villámmal, kezében fáklyával és kulccsal.


Kezdőlap

˙