Aktinia-öböl

a Tajmir félsziget DNy.-i oldalán az É. sz. 76° 15' és K. h. 95° 38' Gr. alatt. Nordenskjöld fedezte fel 1878-ban.

Aktinikus

A fényhatást, mely az anyagokon fotokémiai változást okoz, aktinizmusnak, s az e hatást létesitő sugarakat aktinikus sugaraknak nevezik. Wollaston a spektrum ibolyaszinü s ezen túl fekvő láthatatlan sugarait nevezte el így, mert ezek a legerősebben fejtik ki ezt a hatást. Ugyanezek a sugarak hozzák létre a fotografiai képet. Ujabban kiderítették hogy kisebb-nagyobb mértékben minden szin okozhat fotokémiai átalakulást s az aktinikus elnevezést a spektrum törékenyebb részére a rövidség okáért használják.

Aktinográf

Pouillet által szerkesztett műszer a napfény tartamának a meghatározására. Újabban e célra Campbeli John F. «sunshine recorderuját használják melynél egy üveggömb lencse módjára működik s míg a Nap süt, időbeosztással ellátott papirszalagot éget. A. különben a napfény vegyi hatásának a mérésére szolgáló műszert is jelent.

Aktinolit

l. Amfibol.

Aktinometer

a sugárzó hő mérésére szolgáló műszert jelent. Jelenleg a Nap sugárzó melegének rendszeres észlelésére fekete gömbü, légüres térben elhelyezett hőmérőt használnak. Ez voltaképen érzékeny maximum-hőmérő, bekormozott gömbbel, nagyobb és légüres üvegburoktól körülvéve. Szabadon felállítva minden napra megadja a sugárzásnak megfelelő legmagasabb hőfokot. Újabban van regisztráló A. is. Eredetileg igy nevezte Pouillet az inzolációval ellentett tüneménynek; a hőkisugárzásnak a mérésére szerkesztett műszerét; melynek segítségével a talajnak éjjeli lehülését határozta meg. Jelenleg ez utóbbi célra (Casella és Hicks-féle) érzékeny hőmérőt, alkalmaznak; melyet nyáron a pázsitra, télen-a hóra; villaalaku állványon állítanak fel.

Aktinomikózis

(gör.), marhadarakór,. sugárgomba-betegség. Buzogányfejalaku, központból sugárszerüleg kiágazó bunkókból álló gombafaj által okozott fertőző betegség, melyet embernél Langenbeck (1860), állatoknál Rivolta észlelt először. Eleinte kristályoknak tartották; élősdi természetüket először Bollinger bizonyitotta be. Embernél főleg a szájat és a garatot támadja meg, tályogokat képez, melyekben nagy mennyiségekben találhatók gombostűfejnyi, sárgás, kemény szemek. Ezek a gombatelepek. Ujabban mestérséges táptalajokon, agar-agar keveréken (lásd Bakteriumok) is sikerült őket tenyészteni. Az állatok közül a szarvasmarhánál észlelhető leggyakrabban ez a betegség; a fertőzés vagy a tüdőből vagy a bőrből, így nevezetesen az emlők sebzéseiből vagy a tejcsatornákból indul ki; a betegség későbbi szakában áttétel (metastasis) utján a bántalom a legkülönfélébb szervekre is átterjedhet. Marhánál a legtöbb esetben a felső és alsó állkapocs, valamint a nyelv képezik a bántalom székhelyét; az állcsontok ennek következtében tetemesen megduzzadnak, a nyelv pedig a benne fejlődő borsónyi, sőt egész diónyi daganatok miatt igen tömötté válik (= deszkanyelv); hasonló daganatok fejlődhetnek a garatban, gégében és fültőmirigyben. A daganatok az aktinomices körül fejlődő kötőszövet által képződnek, mely az állatokban sokkal tömegesebben fejlődik, mint az emberben. Ha a daganatok nagy terjedelmet értek el, hideg tályogokká lágyulhatnak. Áttétel utján fejlődő tüdő-A. miliáris gümőkórhoz lehet hasonló. Ezenkivül az A. lóban és sertésben találtatott, és pedig lónál a csontokban, állalatti mirigyben, állkapocsban, bordákban és a herélés után visszamaradt sipolyban. Sertésben az állcsontok garat, gége, tüdő, emlő, vese képezik az A. székhelyét. A sertések izmaiban nem ritkán előfor dulf «Aktinomyces musculorum suis», melyet Duncken irt le először s amely az izomrostokban élősködik, majd elmeszesedik és az izomanyag darabos szétesésére vezet: úgy látszik; az aktinomices-hez csak hasonló, de vele nem azonos gomba V. ö. Illich, Beitrag zur Klinik d. Aktinomykose Bécs 1892).

Aktion

Actium földcsúcsnak görög neve (l. o.)

Aktisztonidák

A monofiziták egyik felekezetének, az aftartodokétáknak (l. o.) egy ága. Azt tartották, hogy Krisztus teste nemcsak romlatlan hanem teremtetlen. (L. Walch, Ketzerhistorie VIII 644 s következő lapjain.)

Aktiumi játékok

l. Actium.

Aktiv

(lat.), a passzivval ellentétben cselekvő működő, ható; háboruban: támadó, tehát A. védelem, ellentétben a passziv védelemmel, mely az ellenfél támadásainak visszaverésére szoritkozik a hadügyben: a zászló alatt levő, ellentétben a szabadságolt állománnyal. Aktiv állomány a had seregnek ez idő szerint a zászlónál levő állománya. Aktiválás a katonaságnál a tartalékos állományból az aktiv állományba való átmenetet jelenti. A tartalékos tiszt, ha aktiváltatni akarja magát, a közös hadseregben és a honvédségnél tartozik egy évet próbaképen szolgálni. Altiszteknél, ha nem mennek a tartalékba, hanem szolgálati idejük letelte után is megmaradnak aktiv szolgálatban, a legénység azt mondja róluk az A. szó helyett, hogy bezupáztak. Innen a zupás őrmester stb. kifejezés. Aktiv, kereskedelme van annak a nemzetnek, amely a be és kivitelt főképen saját tőkéjével és munkaerejével űzi; passziv a kereskedés, ha a terményeket idegenek viszik ki s -a szükségleteket idegen árukban, külföldről hozatják be. Aktiva és passziva a vagyoni állapot tevőleges és nemleges része, más szóval: vagyon és teher. A kettőnek összehasonlítása, vagy az utóbbinak az elsőből való levonása által deríthető ki a tiszta vagyoni állapot, amely lehet plus, de lehet minus. természetü is. Ez utóbbi eset a tönk. Aktivitás, tevékenység; működés, élet.


Kezdőlap

˙