Alberta

territorium a brit Dominion of Canada nyugati részében. A Greenwichtől számított Ny. h. 111°5'-től a Rocky Mountains vízválasztójáig és az Egyesült-Államok északi határától az E. sz. 55°-ig terjed. Területe 275,800 km2, lakossága (1885) 15,533 fehér ember és 12,000 indus. Ott erednek az Athabaska, Saskatchewan és Bow River folyók. Legnagyobb része mezőség, de a hegységet és az északi vidéket sűrü fenyvesek borítják és többi vidékei sem szükölködnek fában. Délnyugati pusztaságain, a hol nagyban űzik az állattenyésztést, 100,000-nél több szarvasmarha, 40,000 juh és 20,000 ló van a legelőkön. Nevezetesebb ásványi kincsei a vas, arany, ezüst, réz és kőszén. Fővárosa Calgary (4100 1.) a nagy canadai Pacific-vaspályának állomása.

Alberta

E. Mey. (növ.), a Cinchonaceák Gardenieae csoportjába tartozó kapföldi fa.

Albert-Edward-Nyanza

l. Nyanza

Albert-egylet

szászországi vöröskereszt-egylet. L. Vöröskereszt.

Albertfalu

kisközség Baranyamegyének baranyavári járásában, (1891) 1174 német és magyar lakossal.

Albertfalva

(Sachsenfeld), nagyközség Pestm. alsó-pilisi j.-ában, (1891) 592 magyar és német lakossal. Csak 1819-ben a ráckevei uradalom által történt telepítés következtében keletkezett; leginkább iparosok, főleg asztalosok lakják. Van itt alsófokú ipariskola és ipartestület.

Alberti

1. nagyközség Pestm. pesti felső j.-ában, 649 házzal s (1891) 4182 magyar lakossal, vasúttal, postával és táviróval; van itt önsegélyző és ág. ev. hitv. temetkező egyesület, Chevra Kadisa, kerületi és vegyes ipartársulatok. kaszinó stb. Itt kezdődnek a Duna és Tisza között délfelé vonuló homokdombok (földhát). 2. Á., nagyközség Csanád. központi j.-ában, (1891) 1028 tót lakossal.

Alberti

1. A. Frigyes Ágost, német geologus, szül Stuttgartban 1795 szept. 4. megh. Heilbronnbán 1878-ban. Különösen a württembergi sóbányászat terén szerzett érdemeket; javította a sófőzési eljárásokat is. Munkái: «Die Gebirge des Königreichs Württemberg in besonderer Beziehung auf die Halurgie» (Stuttg. 1826); «Beitrag zu einer Monographie des Bunten Sandsteins, Muschelkalks und Keupers und die Verbindung dieser Gebilde zu einer Formation» (u. o. 1834) «Halurgische Geologie» (u. o. 1852, 2 kiad.); «Überblick über die Trias» (u. o. 1864).

2. A. Leone Battista, olasz művész, született Velencében 1404 február 18-án, megh. Rómában 1472., kiváló mint építesz, festő, költő, a régiségek alapos ismerője, filozofus, mechanikus (a büvös lámpa föltalálója) és zenész. Kortársai nagy műveltségéért «enciklopédikus» ember-nek mondották. «Philodoxios»., címü, latin nyelven megirt vigjátékát kezdetben antik műnek tartották. Festményeit a perspektiva teszi kiválókká. Az épitészetben az a főérdeme, hogy az antik építészetet s különösen a római stilt eredeti tisztaságában emelte érvény re, nem úgy mint kortársai, a korarenaissance művészei. Pap volt s a polgári és egyházjog doktora. Legnagyobb építészeti műve a San Andrea-templom Mantuában, a San Francesco-templom Riminiben és a Ruceliai-palota Firenzében. Nevezetes «De reaediflcatoria» cimű munkája (Firenze, 1185) és «De pictura» címü könyve, mely 1540-ben Bázelben jelent meg.

3. A. Zsófia, született Mödinger, irói nevén Verena Zsófia, német regényirónő, szül. Potsdamban 1826 aug. 5. Első műve «Else» (1856), melyet számos regény s novella, valamint ifjusági elbeszélés és fordítás (főleg angolból) követett. Legjobb novellái: «Photographien des Herzens» (1863, 3 köt.), «Aus allen Kreisen» (1872, 3 köt.) és «Altes und Neues» (1879).

Albertia

Schimp. (növ.), ásatag növénygénusz. Endlicher a régebbi Albertaval (l. o.) szemben Haidingera-nak nevezte.

Alberti-féle basszusok

a zenében a bal kéznél dallamkiséretül folytatólagosan alkalmazotthangzattörések, melyeket legelőször Alberti Dom.(megh. 1740. Formio-bán) használt nagymértékben, s melyek könnyebb zongoradarabokban még ma is gyakran előfordulnak. P. Mozart F-dur szonátájában.

[ÁBRA]

Alberti-féle lapozó kaptár

l. Kaptár


Kezdőlap

˙