Alligátor

v, kaiman (állat), a krokodilok rendjébe tartozó állatnem. A tnlajdonképeni krokodiloktól főleg abban különbözik, hogy a felső-állkapocs mindkét oldalán az alsó-állkapcsi negyedik fog befogadására szolgáló mélyedés van; feje erősen lapított; nyakpajzsai a hátpajzsoktól elállanak. Fajai mindannyian Amerikában élnek, melyek közül a misszisszippi kaiman (Al. mississippiensis Gray) 5 m. hosszu, feje erősen lapított, csukaforma, homlokán hossz-tarajjal; 80 foga van; lábai gyengék és farkpikkelyei fésüformán fölfelé állanak; háta szennyes olajzöld itt-ott sötéten foltozott, hasán világossárga. észak-Amerika délkeleti részeit lakja a 35°-ig s különösen délen gyakori. A szárazon meglehetős esetlenül mozog, futni nem tud s legfölebb farkának hatalmas csapásaival védekezik. A vizben sokkal élénkebb; a párzás idején izgatott, sőt veszedelmes. Tápláléka főleg halakból áll, de azért megtámadja az úszó juhokat, kutyákat, szarvasokat, sőt lovakat is. Télen át az iszapba ássa magát; tojásait a vizek közelében a nádasokba, lehullott levelek alá rakja, amelyeknek korhadása folytán keletkezett meleg költi ki; de tojásait, sőt fiait is védelmezi s eleinte kis pocsolyákba vezeti. Leginkább hálóval fogdossák. Bőrét cipőknek és nyergeknek dolgozzák fel s évenkint mintegy 20,000 darabot pusztítanak el. Zsírját gépkenőcsnek használják, de erősen mosuszszagu mirigyeit nem értékesítik: husa ehetetlen. Fogságban igen gyakori; a fiatalok fogságban esznek, az idősek nem. A jacare (Al. latirostris Gray) és a szemüveges kaiman (Al. sclerops Gray) Dél-Amerikában él az első 4 az utóbbi 8 m. hosszu; mindkettő sötét olajbarna, szürkésen márványozott; hasán zöldessárgás fehér. Lassu folyókban laknak, halakkal táplálkoznak s orruk hegyéig ülnek a vizben. A párzás idején erős mosuszszagot terjesztenek. Husukat néhol eszik, mosuszmirigyeik váladékát rózsavizzel keverve illatszerül alkalmazzák; különösen a boliviai nők. A fekete kaiman (Al. niger Gray) 6 m. hosszu, hátán feketesárga foltokkal, hasán sárgásfehér. Guiana, észak-Brazilia, Bolivia, Equador és Peru folyói mentén tenyészik. A mocsarak kiszáradásakor az iszapba ássa magát, s a következö évi ésőzésekig itt pihen. A többinél veszélyesebb s a benszülöttek félnek tőle. Főleg halakkal él, de kisebb kaimanokat is megtámad. A nőstény a fiatalokat hosszabb ideig gondozza.

Alligator-körte

(növ.), l. Persea.

Alligator-River

(ejtsd: elligétor-), három folyónak a neve Ausztráliában, amelyek az északi parton a Van-Diemen-öbölbe ömlenek. Egyik a Wast-Alligator a legjelentéktelenebb. Az East-Alligator-River torkolatátnál fölfelé 70 km.-nyire hajózható. A South-Alligator, amelyet Leichardt első útján 1845 ben fedezett föl, torkolatától fölfelé 50 km.-nyire hajózható 600 tonnás hajókkal.

Alligator-Swamp

(ejtsd: elligétor-) l. Albelnarlesund.

Allil

(Allyl). Az I. vegyértékü (C3, H6.) gyök nevelzomer vele a III. vagy értékü gliceril gyök; kettő között levő különbség a szénatomok másmás kapcsolódásából magyarázható.

[ÁBRA]

Allilaldehid

l. Akrolein.

Allilalkohol

(allylalkohol), C3.H5.OH. Legegyszerübben úgy készül, hogy glicerin és oxálsav. elegyét retortában hevítjük, azután a 260°-nál átdesztilláló részt hűtött szedőben felfogjuk. A még tisztátalan allilalkoholt ujból ledesztilláljuk, majd káliumhidroxiddal melegítjük, végül báriumoxiddal megszántjuk. Az így előállított tiszta A. szintelen, könnyen mozgó, szúros szagu folyadék; fs. 20°-nál 0,864; fp. 97° C. Vizzel és borszesszel elegyíthető. Meggyujtva világító lánggal ég el. Oxidációkor előbb akrilaldehiddé, v. akroleinné, azután akrilsavvá alakul.

Allilen

Az acetilenek-nek nevezett homolog szénhidrogén-sorozat (l. Szénhidrogének) II. tagja. Képlete: C3.H4. Előállítható monoklór- v. monobróm-propilenből, alkoholos káliumhidroxid-oldattal való hevítés utján. Szintelen, az acetilenhez hasonló gáz; réz és ezüstsó oldatokból olyanféle összetételü vegyületeket választ ki, mint az acetilen. Ismeretes egy vele izomer allilen is, amely azonban a valódi acetileneket jellemző réz és ezüst vegyületeket nem képezi.

Alliléter

(Allyloether), (C3.H5.),O2.; kellemetlen szagu folyadék. A viznél könnyebb és benne nem oldódik fel. Forrpontja 87° C.

Alliljodid

C3.H5.J. Glicerinhól előállítható, ha azt jóddal és foszforral melegítjük és a képződő A.- ot ledesztilláljuk. Szintelen, átlátszó, kellemetlen hagymaszagu folyadék. Fs. 16°-on 1.789, fp. 101° C.

Allilszulfocianid

és Alliltiocianid, l. Mustárolaj.


Kezdőlap

˙