Alpalánkok

(tengerészet ném. Bodenplanken, ol. madieri del fondo, ang. botom planks) vagy alburkonyok, azok a hajó vagy csónak nagyságához mért különböző vastagságu deszkák, melyekkel a hajónak v. csónaknak bordáit (bókonyait) a tőgerendától a vizvonalig bevonják és így a hajónak vagy csónaknak külső burkolatát képezik. A tőgerenda vagy hajótő mentén fekvő palánkokat különösen tőpalánkoknak is nevezik. Vasból készült hajóknál a palánkokat vaslemezek helyettesűik s természetesen ekkor palánkok helyett lemezeknek hívják.

Alpapi szék

a magyarországi unitárius egyház első foku birósága, melynek teljes címe egyházköri alpapi törvényszék. A. van minden egyházkörben. Elnöke az egyházköri esperes, akadályoztatása esetén a hivatalánál fogva idősebb székbiró. Birái az egyházköri közgyülés által a körben lakó belső emberekből és világi egyháztanácsosokból választott tagok. Házassági ügyekben tagja a házasságvédő is. Az A. a szükséghez képest évenként többször tart ülést; házassági ügyekben azonban rendes üléseit évenként kétszer tartja, még pedig egyiket a teli, másikat a nyári hónapokban. Szervezete megtalálható az egyházi főtanács 1881. évi 56. sz. szabályzatában és a házassági jogról szóló unitárius törvényben.

Alpár

1. kisközség Abauj-Tornam. gönci j.-ban, (1891) 221 magyar lakossal, termékeny szőllőhegyekkel. Határában Aranyos kis fürdő; 2. nagyközség Biharm. központi j.-ban, (1891) 618 oláh lak., Nagyvárad közelében, káptalani erdészlakkal; 3. nagyközség Pestm. kis-kun-alsó j.-ban, a Tisza jobb partján, (1881) 3151 magyar lakossal, A. mezejéről hoztak a magyar követek egy nyaláb füvet s később itt verte meg Árpad Zalán fejedelmet kinek A. közelében erős vára volt. L. még Árpád és Árpád vára.

Alpár

lgnác, építész, szül, Budapesten 1855 jan. 17. Ifjukora óta az építészeti pályára készülvén, az Iskolai szünidők alatt mindig mint kőművesinas dolgozott, s azért rendes céhgyülés előtt legénnyé avatták. A reáliskolák elvégzése után két évig budapesti irodákban gyakornokoskodott s 1874-ben kiment a berlini Bauakademie-re, melynek elvégzése után több berlini építész irodájában dolgozott. E közben, mint a Berliner Architecten-Verein tagja, 5 pályadijat és 1880-ban az egyleti nagy dijat nyerte el. 1881-ben Olaszországban és Sziciliában tanulmányi utat tett, 1881-1885. a budapesti műegyetem mint tanársegédet alkalmazta. 1883-ban a Herkulesfürdő Szapáry-fürdőjére kürt pályázaton az első dijat nyerte meg s akkor ennek megépítését is reábizták. A sikerült munkáért 1890-ben a Ferenc József rend lovagkeresztjével tüntették ki. Több megyeház és templom tervét ő készíti s felépítésében aktiv részt vesz. Budapesten is több házat épített, ezek közül kitünik a Teréz-körut 23-ik és az Erzsébet-körut 30-ik számu háza.

Álparenchima

növénytani műszó, l. Fonadék.

Alparét

(Olprét), kisközség Szolnok-Dobokam. csákigorbói j.-ban, (1891) 1146 oláh lak., postával; a XV. század első felében nagy népfelkelésnek központja; a fellázadt nép 1434-ben Nagy Antalt választotta vezérül és királyául. A nemesség fegyvert ragadván, véres ütközetben mérkőzött a lázadókkal; de a csata eredménytelen végü volt. Csák Miklós vajda sem volt szerencsésebb s igy a táborozás a következő évre is árnyult. Ekkor a lázadókat több csatában megverték s ezzel a lázadás véget ért. Nagy Antalt Kolosmonostornál darabokra vágták, kilenc társát pedig Tordán karóba huzták, A táborozás sáncainak nyomai ma is láthatók. A Bábolnahegyen 1853-ban kigyófejes népvándorláskori ezüst karpereceket és láncokat találtak.

Alpargotas

(arab. al-pargat), a spanyol gyalogcsapatok szandáljai, bocskorai; táborban és hadjáratok alkalmával viselik; kitünő voltát igazolja az, hogy a spanyol hadseregben alig fordulnak elő lábbajok. Már egy 1694 márc. 14-iki királyi dekretum elrendelte, hogy a tercios provinciales minden katonáját ellássák egy-egy pár A.-szal.

Alpári

együgyü. «Megjárta az alpári táncot», mondják a becsapott emberről. Állitólag az alpári cselről van véve, mellyel a magyarok Zalántól egy fehér lovon s egy aranyos féken és nyergen megvették az országot.

Al pari

(pari olasz, s a. m. egyenlő), a pénz-, értékpapirv. váltóárfolyamról mondják akkor, ha a pénznél a belső fémérték, az értékpapirnál és váltónál a kibocsátási érték az árfolyam-értékkel egyenlő. Minthogy az értékpapir és váltó rendesen 100 frtra jegyeztetik, akkor mondjuk, hogy al parin mikor az árfolyam is 100.

Álpátosz

(dram.), költőnél és szinésznél az indulatteljes dikció és szavalás tulhajtása; akkor áll be, ha v. a kifejezendő indulat jelentéktelenebb a reá pazarolt szinezésnél, v. pedig az indulatosság kifejezése a természetes határon tulfeszíttetik, ugy hogy a kongó üresség benyomását teszi a hallgatóra. L. Pátosz.


Kezdőlap

˙