Alvarez do Oriente

Fernam, portugál költő Camoens iskolájából, szül. Goaban 1540., megb. 1599. Főmunkája «Lusitania transformada» (ki- adták 1607. és 1781.), prózában és versben irt pásztor-regény; oly szép elégiák, szonettek és idillek vannak benne, hogy némelyiküket Camoensnek tulajdonítják.

Alvargatas

A Spanyolországban és EszakAfrikában nagy mennyiségben termesztett espar- tofű (Makrochloa tenacissima) rostjaiból készitett talpak, melyeket a spanyol gyalogság meneteken használ. E talpakat a harisnyás lábra kötik fel.

Alvás

(somnus), szervezetünknek az az állapota, melyben az öntudat éppen nem, vagy legfeljebb igen csekély fokban működik. Az egész idegrend- szer ingerlékenysége tetemesen megkisebbedett. Mély álomban a szellemi működés teljesen szünetel, a többi idegrendszer működése pedig tetemesen megcsökken. Alvás közben a szívverés rit- kább, a lélekzés lassubb és mélyebb. A pupilla (szembogár) lehetőleg szűk, a szemek fel- és lefelé vannak fordítva. A hasi zsigerek mozgása, az emésztőnedveket elválasztó mirigyek működése lehetőleg szünetel. Fokozódott szellemi vagy testi munkában kimerült emberek könnyen alszanak el, kiválóan könnyen nyugalomban vagy egyenletesen tartó ingerek behatása alatt. Hogy egyenletesen tartó monotón ingerek éppen úgy hatnak, mint a teljes csend és nyugalom, ennek tanubizonysága az a molnár, aki például nyugodtan alszik a malom egyenletesen tartó kelepelése alatt és fel- ébred, mihelyt a malom kereke megáll s a megszokott zaj megszünik. Kevéssel elalvás előtt bizonyos tárgyról helyesen gondolkodhatunk, de gondolatunkkal más tárgyra átmenni már felette nehezünkre esik s ha ezt még is megtesszük, újból egészen felébredünk. Épp úgy lehet az egész alvás közben is az álom csak részletes, lehet, hogy az alvót bizonyos hang igen könnyen kelti fel álmából. Igy az anya felébred, ha gyer- meke neszét hallja, holott különben elég jól és mélyen alszik. Ilyen részletes alvás az alvajárás, a holdkórosság - szomnambulizmus. A házfedelen járó ember ébren van a járást, a házban való tájékozottságot illetőleg, ellenben alszik arra a veszélyre vonatkozólag, melyben forog. Az alvó lovas is ébren van annyiban, hogy magát lova hátán fentartani képes, idegrendszere minden más tekintetben alszik. Mindezek célszerü módon használják bizonyos izmaikat, de az öntudatos akarat és észre- vevés befolyása nélkül. Az idegrendszer működésének csökkenését az izommozgás lehető szünetelése is kiséri alvás közben. A tudatos mozgások hiányoznak, bár az izmok állapotával járó izom- érzések esetleg mozgásokat váltanak ki; aki p. nem éppen nagyon mélyen alszik, alvás közben megváltoztatja helyzetét. Reflexmozgások igen gyakran fordulnak elő. De nemcsak reflexmozgá- sokat válthatnak ki külső behatások, hanem az ébredés felé jelentkező álmokat is befolyásolják. Az izmok lehető nyugalma, az elválasztó mirigyek, vesék, máj, s a többi mirigyes szervek működésének megcsökkent foka, mind azt eredményezik, hogy az anyagforgalom tetemesen meg van kiseb- bedve. Az anyagforgalom megkisebbedése a hőtermelés csökkenésével jár. Innen van az, hogy a test hőmérséke alvás közben egy egész C.°-kal alábbszáll. Az álom mélysége egyénenként igen különböző. A gyermek mélyebben és hosszasabban, 9-10 óráig, alszik, mig a felnőttnek mintegy 7-8 óráig tartó alvásra van csak szüksége. A csecsemő 10-28 órán át is alszik. Ugyanegy embernél is változik az álom mélysége alvás közben. Másfél óra mulva az álom legnagyobb mélységének 1/4-ére, 2 óra mulva 1/8-ára száll le. Az álom mélységét azzal a magassággal szokás mérni, melyből valamely fonálra erősitett sulynak esni kell, hogy esésekor támadt hangja az alvót felköltse. Az alvás okát egyfelől az agy működése közben abban felhalmozódott vegyi bomlástermékekben, másfelől az élenynek ébrenlétkor túlságos mértékben való elhasználásában keresik. Alvás közben a keringő vér a bomlástermékeket eltávolitja, s kellő mennyiségü oxigénnel is ellátja az idegrendszert.

2. A., selyemhernyóé. A selyemhernyó minden vedlést megelőzőleg, körülbelül 24 óráig nem eszik s mozdulatlanul marad helyzetében; a hernyó emez állapotát alvásnak nevezik. Alvás alatt a hernyót bolygatni nem szabad, s addig, míg a vedlésen át nem esett s fel nem ébredt, eperfaleveleket nem kell neki adni.

Alvearium

(lat.), külső füljárat, l. Fül.

Alveloz

Pernambucoból származó balzsam, amely a bőrre kenve rendkivül izgatóan hat; rákszerü kelevények ellen ajánlják.

Alvensleben

régi porosz nemesi család, melynek neve már 1163-ban előfordul oklevelekben, s mely még ma is négy ágban virágzik. A csálád egyik ága grófi rangra emelkedett. 1. Albrecht gróf, Poroszország minisztere, szül. Halberstadtban 1794 márc. 23., meghalt Berlinben 1848 máj. 2-án. Jogot végzett Berlinben s mint önkéntes részt vett az 1813-15. szabadságharcban. 1833-ban az államtanáos tagja lett, megjelent a bécsi konferencián és 1835-ben pénzügyminiszterré nevezték ki. A porosz hivatalnokok mintaképe volt. Takarékosságával rendbe hozta az ország pénzügyeit. Nyugalomba vonult 1844. Mint Poroszország meghatalmazottja, részt vett a drezdai konferenciában 1850-ben. A porosz urakházának életfogytig tagja lett 1854-ben. - 2. A. Gusztáv, porosz tábornok, szül. 1803 szept. 30-án, meghalt Gernrodében 1881 jun. 30-án. Katonai pályára lépett s részt vett a bádeni felkelők ellen vezetett hadjáratban 1849. Itt barátkozott meg a porosz trónörökössel, a későbbi I. Vilmos császárral. Végig harcolta az 1866 és az 1870-71. hadjáratokat, mint a 4. hadtest tábornoka. - 3. A. Konstantin, porosz tábornok, az előbbinek öccse, szül. 1809 aug. 26-án. Nagyon tevékeny és dicsőséges részt vett az 1866-iki és az 1870-1871. hadjáratokban. A francia-német háboruban a 3. hadtestet vezérelte s különösen a Vionville, Orléans és Le Mans mellett vivott csatákban tünt ki. 1892 jan. megkapta a fekete sasrendet. - 4. A. Gusztáv Hermann, porosz tábornok, szül. Rathenovban 1827 jan. 17-én. Katonai pályára lépve szerencsésen harcolt az 1864. dán háboruban, az 1866. és az 1870-71-iki hadjáratokban. Megkapta az első osztályu vaskeresztet és a Pour le mérite rendet, utóbb még a fekete sasrendet is. 1890-ben fölmentették a 13. württembergi hadtest parancsnokságától, mert a katonák iránt tulságos szigorusággal járt el állá- sában, ami a württembergi polgárság és katonaság körében élénk visszatetszést szült, sőt irodalmi támadásokra is vezetett.

Alveolina

l. Foraminiferák.

Alveolus

(lat., fogmeder, mirigytüsző). Az A. a fogak medrét jelenti, amelyekbe a fogak beékelődés (gomfózis) útján vannak beerősitve; v. pedig oly apró mikroszkópi kis üregeket jelent, amelyekbe mirigyállomány (p. nyirok-alveolusok) v. valami ujonnan képződő daganat-részek (p. ráktelepek) vannak. A mirigyhalmaznak v. rákhalmaznak ezt az elhelyeződését alveolárisnak is szokták mondani. A tüdő legvégső apró léghólya- gocskáit szintén alveolusoknak nevezik.

Alvens derelictus

(jog.), l. Vizmeder.

Alvey kék

amerikai és európai szőllő keresztezéséből származott korcs szőllőfajta. Bogyói középnagyságuak, gömbölyüek, sötétkékek, vékonyhéjuak; néha a kék bogyókkal zöldek váltakoznak. Bora vörös, kellemetlen rókaszagú. A fillo- xerának jól ellentáll, de az anthracnose nevü szőllőbetegség iránt nagyon fogékony.


Kezdőlap

˙