Antunović

(ejtsd: -vics) Iván, horvát iró, kalocsai kanonok és a magyarországi bunyevácoknál a horvát eszmék előmozdítója. Munkái:«Bunjevci i Sokci» (A Bunyevácok és Sokácok, Bécs 1882), «Bunjevačka i šokačka vila» (A bunyevác és sokác nemtő) stb. A. meghalt 1885.

Antwerpen

(franc.: Anvers, spany.: Amberes). 1. A belga királyság egyik tartománya, régen őrgrófság, É-ról hollandiai Észak-Brabant, DK felől Limburg, D-en Brabant s Ny-ról Kelet-Flandria határolják. Ter. 2832 km2, (1889) 687,699 lakossal. 3 járása van: A., Mecheln és Turnhout. Földje sík és a Campine-t kivéve termékeny. Főfolyója a Schelde, mely hajózható, mellékfolyója a Rupel, melynek csatornája Brüsszellel és Löwen-nel köti össze. Az éghajlat szelid, de nedves és változó. Ló és baromtenyésztése virágzó.

2. A kerület fővárosa (régebben Hantwerpen), egyszersmind főerőde s a királyság legjelentősebb tengeri kikötője (lásd Antwerpen mellékelt topográfiai térképét), a tengertől 85 km., Brüsszeltől 39 km. távolban a Schelde jobb partján az É. sz. 50° 13' s Greenwichtől 4° 23' 45" K. h. alatt fekszik néhány m.-rel a tenger színe felett tágas, termékeny sikságon. Az erőd sáncai 144 km2 területet zárnak körül, a város nagyobb része az erődön kivül terül el. (1891) 238,788 lak. s a külvárosokkal együtt 300,000 lak. A régi város házai a megerősített vár körül feküdtek. A város fokozatos nagyobbodása következtében az erődítvényeket ismételve átalakították s kiszélesbítették. A.-nak összesen 53 kisebb-nagyobb erődje van. A régi erődítések ledöntése s új erődítési munkálatok létesítése következtében a város jelentékenyen megváltozott. A régi várművek helyét boulevardok foglalják el; boulevard vezet az újabb városrészekbe is; a régi városrészek összezsúfolt épületei közt is széles, egyenes utcákat törtek. A város közepén van két nyilvános liget, botanikus- és állatkerttel, úgy ezek, valamint a tereken levő kisebbszerü parkok stb. is nagyban emelik a város külső csínját. A.-nak aránylag igen sok emlékoszlopa van, közöttük Massys, Rubens, Van Dyck, Teniers, Jordaens, Leys festőművészek, Conscience és Van Rijswijck, a «Brabançonne» költőjének, szobra, továbbá I. Lipót, Carnot tábornok és még mások (összesen 18) emlékszobra. Templomai között kiemelendők: székesegyháza (Notre-Dame) a XIV. századból. Belsejében vannak Rubens, Murillo festményei. A gótstilü Jakab-templom (St. Jacques) a rokokó stílben épült Rubens család kápolnájával és sírboltjával; említésre méltó még a kapucinusok kis temploma, melyet 1589. építettek, Van Dyck és Rubens képei ékesítik. A legrégibb épületek egyike a Schelde mellett épült régi vár, mely egyidőben az inquizició székhelye volt, ujabban pedig a régiségek múzeumává rendezték be. Jelentékenyebb épületek még a városháza, a Hansaház (XVI. századból), az új börze, a Banque nationale, Palais de justice, Athénée Royal, a királyi palota, a Rubens-ház, a Théâtre royal és a Théâtre national. Számosak A.-ben a tudományos, művészeti és jótékonysági intézetek és egyesületek. Ezek közt jelentékenyek az új múzeum, több mint 1000 (nagyobbára antwerpeni művészektől való) olajfestménnyel, szoborművekkel és metszvényekkel, Rubensnek számos műveivel; a Plantin-Moretus muzeum számos műkinccsel; az ipar-, kereskedelmi és etnográfiai múzeum s a régészeti akadémia. Az iparágak közül kiemelendők: a szeszgyártás, sörfőzés, gyémántköszörülés, szivargyártás, cukorfinomítás, gyertyagyártás stb. A századok óta virágzó kereskedelem a XVII. században egyszerre megsemmisült annak következtében, hogy a németalföldiek a Schelde torkolatait elzárták, s csak az utolsó három évtizedben vett újra nagyobb lendületet. A. most Európa elsőrendü kereskedő városa, versenyez Hamburggal. Főleg a behozatalban mutatkozik rendkivül élénk forgalom. A behozatali cikkek: búza, főleg a dunamelléki országokból, Dél-Oroszországból és az angol Indiából; rozs, árpa, zab, kukorica Uruguayból; rizs, kávé, kakaó, cukor, húskivonat, disznózsír. A kivitel tárgyai nagyobbrészt belga terményekből állnak. Főbb kiviteli cikkek: nyers répacukor szesz, pálinka, továbbá a gyémántköszörülő műhelyek termékei, dohány, szőnyegáruk, cement, dinamit, gépek, vasúti sínek, vasrudak, üveg-, agyag- és porcellánáruk stb.

Története

A. története messze visszanyúlik egész a VII. századba. A VII. század közepe táján itt épült Péter és Pál és Szt. Villibald temploma; a XI. században már Amsterdamnál is virágzóbb kereskedő város volt; 1315. felvétetett a Hansa-városok közé. III. Lajos halála után a város burgundi uralom alá került. Merész Károlytól (megh. 1477) Mária leánya kezébe ment át a birtok, ennek férje I. Miksa, főleg azonban V. Károly alatt, ki gyakran s szívesen tartózkodott A.-ben. A. a világ első kereskedő városává emelkedett, a lakosok száma meghaladta a 200,000-et. A kereskedelem mellett a művészet is virágzott, a festőművészek hírnevet szereztek a városnak az egész világon. A németalföldi szabadságharcban A. sokat szenvedett. A háború befejezte után sem emelkedett a virágzás ama fokára, amelyen előbb volt. 1792-ben az egész Németalföld s vele együtt A. is francia kézbe jutott. Napóleon, ki A. jelentőségét felismerte, 1803 július 21. kelt rendeletében A.-t Franciaország első hadi kikötőjének nyilvánította a nyugati partokon. A bécsi kongresszus Németalföldnek 1609 óta szétválasztott részeit orániai I. Vilmos uralma alatt egységes királysággá egyesítette. Az 1830-iki augusztusi forradalom ismét különválasztotta Belgiumot és Hollandiát. I. Lipót belga király kormánya alatt a város új lendületet vett s kereskedelme újra virágzásnak indult. 1894-ben Antwerpen városa világ-kiállítást készül rendezni. Nehogy pedig Brüsszel városa, mely szintén ily kiállítás tervével foglalkozott, kárt valljon a kormány és az illető testületek azzal a kérdéssel foglalkoznak, hogy mind a két városban egyszerre rendeznek országos kiállítást, a két várost pedig külön villamos vasút által összekötik, mely a látogatókat 10 -14 perc alatt egyik városból a másik városba fogja szállítani.

Antwerpeni tűz

robbantó készülékkel ellátott kis hajók, amelyekkel a mantovai születésü Gianbelli katonai mérnök az Antwerpent ostromló spanyol seregnek a Schelde folyón át épített hidat légbe röpítette (1585 ápr. 4). Gianbellit azután Angolország fogadta zsoldjába s torpedókként működő hajóival a spanyol Armadának tönkretevésére használta. Hajóinak alkatrészeit titkon tartotta s 1611. halálakor iratai között nem találták az A.-re vonatkozó feljegyzéseket, olasz segédei pedig akkor már elszéledtek.

Antyllos

híres görög orvos, Kr. u. a III. század végén v. a IV. elején élt. Iratai elvesztek, de más irók azok számos töredékét ismertetik (Oribasios, Aëtios, Rhazés). Dietetikus irataiban behatóan értekezik, hogy mily befolyása van a szeleknek, vidéknek, lakásnak, fürdőknek, a különféle testmozgásnak stb. az ember egészségére. Különös érdemeket azonban a sebészet terén szerzett. Még ma is ismeretes a róla elnevezett aneurysma műtét. A daganatokról, azok műtevéséről, a csonkolásról pontos szabályokat adott. A szemészetben is szerzett érdemeket. Ek- és entropiumot operált, s szürke hályogot is távolított el.

Anubis

[ÁBRA] Anubis.

(egyipt. Anup), isten a régi Egyiptomban, kezdetben sakál- v. kutya-, későbben sakálfejü emberi formában. Főképen Kynopoilsban (Közép- Egyiptomban) tisztelték. A hitrege szerint Osiris abban a hidelemben, hogy nejével, Isissel szerelmeskedik, Nephthittel nemzette A.-t. A. a bebalzsamozás és a lelkeket az alvilágba szállító szellemek istene. A sakál, amely a sírokat üvöltve járja körül, neki szent s azért ábrázolták sakálfejjel (amit a görögök tévesen kutyafejnek tartottak). Plutarchos szerint fehér vagy sárga kakast áldoztak neki. Az alvilágban Horussal együtt mérlegeli a meghaltak tetteit. A görögök Hermessel azonosítják, mint Hermanubist.

Anukis

egyiptomi istennő, Khnum isten kisérője.

Anulus

(lat.) a. m. gyűrü; anulorum jus a. m. a lovagi méltóság, minthogy a római köztársaság idejében aranygyűrüket csak lovagok hordhattak.

Anura

(farkatlanok, állat), a kétéltüek osztályának egyik rendje, amelybe a békák tartoznak. L. Békák.

Anuria

(gör.), l. Húgyrekedés.

Anus

(lat.) a. m. végbélnyilás. A. artificialis, műtét útján csinált végbélnyilás. A. imperforatus, átfúratlan végbél; A. praeternaturalis, rendellenes bélnyílás, bélsipoly. L. Végbélnyilás.


Kezdőlap

˙