Apera

Pal. Beauv. (Anemagrostis Trin. növ.), l. szellőperje.

Aperçu

(franc., ejtsd: aperszű) a. m. áttekintés, tervezet, megfigyelés; gondolatok aforisztikus, rövid áttekintésü előadására, szellemes ötletekre mondják, melyek valami rejtettebb igazságot fednek fel.

Aperientia

v. Aperitiva (lat.). Oly gyógyszerek, melyek gyengén hashajtók, a bélcsatornát mintegy megnyitók. L. Hashajtó szerek.

Aper Marcus

galliai születésü híres római szónok Vespasianus idejéből. Tacitus «De oratoribus» c. párbeszédében szerepelteti.

Apertio

(lat.). Mint műszó az egyházi liturgiában jelenti: 1. az orr és a fülek szimbolikus megnyitását a szt. keresztségben. A keresztelő pap nyállal megnedvesíti a hüvelykujja végét, és először a kisded füleit érintve, e szavakat mondja: efeta, vagyis: nyilj meg («epheta quod est: adaperire»), azután érinti két oldalról az orrt e szavak kiséretében: in odorem suavitatis (hogy érezd a kellemes illatot). Mintául erre az Üdvözítő eljárása szolgált, ki hasonló módon gyógyította meg a siketnémát (Márk. 7, 32) és a vakon-szülöttet (János 9, 6 s köv.). Az egész azt jelképezi, hogy a megkeresztelt lelki erői az isteni kinyilatkoztatás örömteljes fölvételére a szt. keresztség által természetfölötti képességet nyernek. 2. A kinevezett biborosoknál a szájnak csukása és nyitása külön konzisztóriumban történik előirt szertartások mellett. Figyelmeztetés az uj biboros számára, hogy addig ne akarjon az egyház kormányzatába bele avatkozni. mig a dolgok és ügyek menetére kellőleg tájékozva nincs. A szájnyitás után kapja meg a pápától a gyűrüt és a titulust. (G. Phillips. Kirchenwelt. 6. k. 267. lapján.)

Apertorium

(lat.), tágító eszkőz. Sebészetben használt eszköz, mellyel a meglevő nyilásokat tágítják.

Apertura

(lat.) a. m. nyilás; a bonctanban valamely testcsatornának v. testüregnek bemenete. A. pyriformis nasi, az orr körtealaku nyilása.

Apertura feudi

(lat.), a hűbérnöki jogoknak megszünése, ugy hogy a hűbérnököt illető haszontulajdon (dominium utile), a hűbéri főurat illető főtulajdonnal (dom. Directume) egy kézben egyesül.

Apertus

(lat.) a. m. nyilt. Az orgonaépítésnél használatos műszó, mellyel a nyílt, nem fedett sipokat jelzik, p. tibia aperta a. m. nyílt fuvola stb. Azonkívül az A. szót a zenében más értelemben is használják a kánonok egy bizonyos nemének elnevezésénél. l. Kánon.

Apex

(lat.), 1. a régi Rómában a Pontifex Maximusnak hegyes süvege, mint a papság fenségének jelképe, ezért Horác fenséget, tiszteletet és tekintélyt ért alatta.

2. Az asztronómiában Schiaparelli óta az ég ama pontjai, melyek felé a Föld pillanatnyilag mozog, tehát a momentán földsebesség célpontja az égen. Köralaku pályában az A. a naptól szigoruan, a tényleges pályában legalább közel 90°-nyira fekszik nyugatra, úgy hogy valamely hely számára reggeli 6 órakor delel, esti 6 órakor pedig a meridián legalsóbb pontját foglalja el. Diametrikusan szemközt fekvő pontja az Anti-A. nevét viseli. Mindkét pont különösen a hullócsillagok elméleteben bir fontossággal, amennyiben a tünemény szaporasága a legnagyobb (kb. 36-szoros), ha az A. áll a megfigyelő horizonja felett, vagy ha az éppen delel, mig a csillaghullás minimum, ha az anti-A. delel. Innen az előbbi pontot meteornapnak is szokás nevezni. Ezzel megegyezik az a tapasztalat, hogy a csillaghullás az esti órákban gyérebb, a reggeli órákban ellenben a legsűrűbb. Hasonló értelemben szólunk a bolygórendszernek v. a Napnak A.-ről is, amennyiben a Nap is bolygóival együtt haladó mozgással bir a többi állócsillagokhoz képest. E mozgás A.-e, azaz jelenlegi sebességének iránya Mädler megfigyelései és számításai szerint (melyeket mások is támogatnak) 261° 38,8 rektaszcenzió és +39° 53,9 deklinációval bir, azaz l Herculis tájékán fekszik. A Nap e haladó mozgásának sebességét spektroszkópiai megfigyelésekből a Doppler-féle elv alapján először Kövesligethy határozta meg, ki ezt 63,8 km.- nyinek találta.

3. A növénytanban A. hegye, csúcsa vagy teteje valamely növényszervnek, tehát az alappal szemközt levő rész. A. valamely levélnemü szervnek nagyon elkeskenyedő vagy előrésze is, mint p. a lósóska-fajok (Rumex obtusifolius. R. maritimus) termő leplén.


Kezdőlap

˙