Apostolatas officium

L. Pápaválasztás.

Apostoli

Igy nevezik a katolikus egyházban mindazt, ami az apostolokkal v. időre, v. helyre, v. eredetre, v. jellegre nézve közvetetlen összefüggésben van. 1. A hitvallás (a Credo) eredeti, legrövidebb alakja, mert az apostoloktól származik. 2. A.-nak nevezik a katolikus egyházat, mert hite ugyanaz, melyet az apostolok tanítottak, továbbá azért, mert római és többi püspökei szakadatlan láncolatban visszavezethetők az apostolokig. L. Az egyház jegyei. 3. A. zsinat az, melyet 51-ben v. 52-ben magok az apostolok tartottak Jeruzsálemben; e zsinaton arról volt szó, vajjon a mózesi szertartási törvények, milyen p. a körülmetélés törvénye, kötelezők-e a zsidóságból megtértekre nézve; a felelet tagadó volt. 4. A. községek azok, melyeket magok az apostolok alapítottak, milyenek p. a jeruzsálemi, az antiochiai, az efezusi, a korintusi és a római. L. még: A. atyák, A. király.

Apostoli áldás

l Áldás.

Apostoli atyák

Így nevezik általában az apostoloknak a püspökségben közvetetlen utódait; szorosabb értelemben mégis csak azokat, kik irott munkákat hagytak reánk, tehát az apostolok korát követő egyházi irodalom képviselőit. Ez irodalom, amennyiben tudomásunk van róla, a következő művekből áll: Barnabás levele; római Kelemen két levele a korintusiakhoz; Ignác antiochiai püspök hét levele; Polykarpos szmirnai püspök levele; egy névtelen levele Diognétoshoz; Hermas Pásztora; végre Papias egy iratának töredékei. E rendkivül fontos iratok számos kiadást értek, melyek közül nagyon tökéletes: Patrum Apost. opera in usum praelectionum academ., ed. C. J. Hefele, ed. 5. Fuunk, Tubingae 1878-1881. V. ö. Gebhardt, Harnack és Zahn: Patrum apostolicum opera. (3 köt. 2. kiad.: kis kiadás 1 kötetben). Hilgenfeld, Die Apostol. Väter (Halle 1853).

Apostolicae literae

(lat.). A pápa különös meghagyásából a bibornokok egyike által kiadott pápai rendelmények.

Apostolicae sedis

IX. Pius pápának 1860 okt. 12-én kiadott konstituciója, amelyben a törvény erejénél fogva beálló kiközösítésnek (excommunicatio latae sentenciae) eseteit megszorítja és a fentartottakat egyenként felsorolja.

Apostolicae sedis gratia

(lat., a. m. «az apostoli szék kegyelméből»). Ezt a kifejezést a püspökök saját nevük után használják annak kifejezésére, hogy joghatóságukat istentől a pápa útján nyerik. Már I. szt. Leó pápa jogot tulajdonított magának, hogy a püspököket megerősítse. Sőt bármikor, ha a püspökök választásánál határozott kifejezést nem nyert is a pápa megerősítése, a választási mód jóváhagvása által mindig megvolt a pápa beleegyezése: A németek apostola, Bonifác, apostolicoe sedis servus-nak, Heribert kölni érsek pedig 1008-ban indignus Christi et Clavigeri eius servus-nak nevezte magát. XIII. János pápa 969-ben kijelentette, hogy Landolf beneventi püspök per apostolicae auctoritatis concessionem nyerte el az érseki méltóságot (Harduin, VI. I, 679). V. ö. Binterianum idevágó értekezését a Katholik-ban: Dei et apostolicae sedis gratia, VII. évfolyam 129 lap.

Apostoli cím és kereszt

A hagyomány szerint a magyar királyok II. Szilveszter pápától nyerték az apostoli királyi címet. Ez ugyan nem valószinü, mert Szilveszter bullájában nincs erről említés téve s mert ebben a korban az apostoli cím kizárólag a pápát illette. Valószinübb, hogy királyaink önként vették fel e címet, hogy mikor? arra nézve nincs adatunk. XIII. Kelemen pápa 1758 aug. 19-én kelt brévéjében Mária Teréziát és utódait, űnnepélyesen felruházta e cimmel s azóta a magyar királyok nemcsak apostoliaknak neveztetnek, hanem okirataikban önmagukat is azoknak nevezik. Apostoli kereszt, melyet az apostolság jelvény e gyanánt II. Szilveszter pápa ajándékozott szt. István királynak s utódainak. Ez a kereszt később elveszett, de mint régi pecsétjeink mutatják, kettős, úgynevezett patriárka-kereszt volt. Ujabban egyszerü ezüst kereszttel pótolták, melyet ünnepélyes menetek alkalmával veres póznán visznek a király előtt. A keresztvitel joga azt az esztergomi kanonokot illeti meg, ki választott püspöki méltósággal bir, ha többen volnának ilyenek, akkor azt, aki püspöki méltóságára nézve legfiatalabb.

Apostoli egyházak

amelyeket maguk az apostolok alapítottak. Legnevezetesebbek ezek között a jeruzsálemi, antiochiai, efezusi, korintusi s római apostoli egyházak.

Apostoli helynök

(Vicarius apostolicus), a pápának, mint az egész világ legfőbb ordináriusának helyettese abban a meghatározott földrajzi terület egyházi kormányzatában, ahol vagy nem létezik rendezett egyházi szervezet, vagy ahol a szervezett egyházi kormányzat gyakorlása akadályozva van. Ily A.-ök kirendeltetnek a tulajdonképi misszió-területek egyházi kormányzására, a katolikus hívek vezetésére oly országokban, melyek az egyháztól elszakadtak, mindaddig amig a rendezett egyházi szervezet visszaállítható lesz; végre oly helyekre, ahol politikai események gördítenek akadályt valamely egyházmegye, vagy egyháztartomány kormányzása elé, ahol p. az államhatalom ellenzése miatt a rendes kormányhatóságok be nem tölthetők, vagy éppen meg is szüntek a püspökségek szekulárizációja miatt. Az A.-ök püspöki jelleggel birnak, s rendesen püspökökké szenteltetnek; a püspököt rendesen megillető jogokon kivül a feloldozásra s fölmentvényekre vonatkozó különös felhatalmazásokkal ruházzák fel. A Propaganda Fide-nek vannak alárendelve és elmozdíthatók. A régebben u. n. vicarii apostolici a mai «született követeknek», legati nati felelnek meg. Apostoli helynökség van: Németországban 3; Dániában, Bugáriában 1-1, Törökországban 3; Khinában 34, ázsiai Törökországban, Kelet-Indiában, Egyiptomban, Kongón, Kapföldön s Brit-s Holland-Guyanában 2-2, Birma s Brit-Észak-Amerikában 3-3, Sziam és Malakka, Szunda sziget, Korea, Sudan, Szenegambia s Szenegál, Benin-öböl és Lagos, Gabun, Natal, Kaffer, Oranje, Unjanjembe, Felső Kongo, Tanganjika,.Victoria-Nyanza és Uganda, Sansibar, Gallaföldek, Abisszinia, Madagaszkár, Seychell és Admirant sziget, Mexiko, Ecuador, Argentinias Patagonia, Jamaika s Curaçaon 1-1, Tonking- s az Egyesült-Államokban 5-5, Kochinckinában 4, Ausztrália-kontinensén 3, Polinézia s Új-Zélandon kivüli részeken 9.


Kezdőlap

˙