A quatre

(franc., ejtsd: á kátr), a zenében a. m. négyesben; a quatre parties, négyhangu; a quatre mains, négykézre; a quatre épingles, gondosan felöltözve, kicicomázva; irott művekről: gondosan kidolgozva.

Aqua vitae

(lat.) voltaképen azt teszi; életviz, édes pálinka.

Aquaviva

Claudius, a nagynevü atri-i hercegek ősrégi családjából származott. Született 1543 szept. 14-én s János Antalnak a 9. atrii hercegnek volt legifjabbik fia. Megh. Rómában 1615 jan. 31. A papi pályára lépvén 1567-ben, 25 éves korában a jezsuiták rendjébe vétette fel magát, hol kiváló tudományáért és erényeiért előbb Nápolyban, majd Rómában lett tartományi főnökké, mig végre 1581-ben, 37 éves korában a luxemburgi Mercurián Ebrard halála után az egész jezsuita rend főnökévé lett. 34 esztendei rendfőnöksége alatt bölcsesége, szelidsége és a rend tagjainak tervszerü nevelése által, mig egyrészt megadta a rendnek a szükséges belső erőt, addig azt kifelé is tekintélyessé és befolyásossá tette, úgy hogy a rendnek mintegy második megalapítója lett. Ami irodalmi tevékenységét illeti, megemlítendő az «Exercitiorum S. Ignatii directorium» és «Industriae ad curandos animae morbas» c. könyve, mely több kiadást ért, az első 1606. Venet. A. a rend tagjainak számát 13,000-re emelte.

Aquia

a Potomak mellékfolyója Virginia északamerikai államban; apróbb hajókkal járható.

Aquila

(lat.) a. m. sas; A. alba, a bölcsek köve. A. ezenkivül magas őrtorony, melyet némely római várban (castella) a környék áttekinthetése végett építettek; ilyeneknek maradványai különösen a rajna-vidéki római várak körül keletkezett német városokban maradtak fenn napjainkig, mint p. a Drusus-torony Mainzban. E tornyokat a rajnai németek Aigelsteine, vagy Aichelsteinéknek (aquila, frank nyelven aigel, franciául aigle) nevezik.

Aquila

Pontusból való tudós görög (azért: Ponticus) Hadrián császár idejében, a monda szerint annak veje, ki a rómaiak által lerombolt Jeruzsálem helyreállításával volt megbizva. Eredetileg pogány volt, aki előbb kereszténnyé lett s csak később tért a zsidó hitre. A régibb zsidó irodalomban mint A. prozelita, szerepel (Ákilászháger). Tőle ered az ó-szövetségnek szorosan a héber szöveghez ragaszkodó, lehetőleg szószerinti való görög fordítása, mely nevét viseli, s amelynek töredékeit Origenes Hexaplája tartotta fenn számunkra. V. ö. Targum.

Aquila

és Priscilla v. Prisca, zsidó házaspár, amely Claudius császár alatt Rómából kiüzetvén, Korintusba ment s ott Pál apostol tanítása által megtérítve a keresztény hitet vette fel. Később a házaspár Efézusban keresztény gyülekezetet alapított.

Aquila

Romanus, a Kr. u. III. századból való római rétór, kinek egy «De figuris sententiarum et elocutionis» c. pongyolán irt műve maradt ránk.

Kiadta Halm (Lipcsében 1863) a «Rhetores latini minores» gyüjteményében.

Aquila

Gáspár, Luther barátja és segéde, szül. Augsburgban 1488 aug. 7, megh. 1560 nov. 12. 1514-ben berni lelkész, majd 1515-ben Sickingeni Ferencnél tábori lelkész lett. Mivel Luther tantételeit hirdette, elfogták, de a dán királyné, Izabella (V. Károly nővére) közbenjárására szabadon bocsátották, mire 1520-ban Wittenbergbe és innét az ebernburgi kastélyba ment Sickingeni Ferenchez, kinek gyermekeit tanította. 1524-27-ig Wittenbergban élt mint lelkész és tanár s közreműködött a Luther-féle bibliafordításban. 1528-ban saalfeldi szuperintendens lett s V. Károly által számkivetve, a haláltól schwarzburgi Katalin hercegnő mentette meg. Iratai közül a legismertebbek: «A kiskáté keresztényi magyarázata stb.» (Augsburg 1538) és « A keresztény tan töredékei.»

Aquila degli Abruzzi

(ejtsd: akvila delyi abrudzi), az Abruzzo ulteriore secondo tartomány fővárosa az Alterno mellett, az Apenninek legmagasabb csúcsa közelében, ugyanilyen nevü fensíkon 750 m. magasságban, festői fekvéssel. Ipara élénk; jelentékeny mennyiségü sáfrányt termel; (1881) 14,720 lakossal. II. Frigyes alapította 1240-ben. A földrengés 1703-ban csaknem teljesen elpusztította.


Kezdőlap

˙