Atzél

1. Péter, Arad város képviselője, sz. 1836. Tanulmányait Párisban végezte. 1867. Arad város polgármestere lett. 1869. képviselőnek választatott, 1871. pedig főispánnak nevezték ki. Erről 1878. lemondott, és 1882. ismét tagja lett a képviselőháznak. Aradon nagy népszerüségnek örvend, mi kitünt, midőn őt 1892-ben Falk Miksa ellenében, nemzeti párti programmal képviselőnek megválasztották.

2. A. Rikárd (Fr. Richardus Atzél), a legrégibb magyar fametszők egyike. A XVI. száz. elején dolgozhatott, mert egy fametszete 1518 évszámmal az esztergomi káptalan egyik régi könyvén látható.

Atzgersdorf

falu Alsó-Ausztriában Hiezing kerületben 6 km.-re Bécstől; pótkávé- és paszománykészítéssel; (1891) 5813 lak.

Au.

az arany kémiai jele.

a. u.

a. m. anno urbis (lat.), a város (Róma) építésének évében.

Aub

kis helység Bajorországban Unterfranken kerületben, a Gollach mellett; nagy marhavásárokkal; közelében Reichelsburg romjaival, (1890) 1074 lakossal.

Aubade

(franc.), dalforma, mely a román nemzeteknél a középkorban keletkezett. A szó maga annyit jelent mint reggeli dal (aube a. m. hajnali pir). Ezeket a dalokat, melyeknek tárgyát rendesen a szerelmesek reggeli búcsúja képezte, különösen a troubadou-rok ápolták. Az A.-k a szerenádok (l. o) ellenletét képezik. Mint az utóbbiaké, ugy az A.-k neve is átment a hangszer-zenébe.

Aubagne

(ejtsd: obány), város a Bouches-du-Rhône départementban, a Huveaune balpartján, (1886) 8240 lak., szép, dombos vidéken; szőllejéből muskatálybort csinálnak; kitünő gyümölcs-, különösen almatermesztéssel, olajprésekkel. Barthélemy abbé szülővárosa.

Aubaine

droit d'A., l. Albanagium.

Aube

1. a Seine jobboldali mellékfolyója Franciaországban, a Saule hegy alján ered, a Langresfensíkon, Haute-Marne départementban. Az ugyanily nevü départementbe érkezvén, szőllőkkel beültetett dombok közt folyik; Bar-sor-Aube alatt kiér a sikságra, elfolyik Arcis mellett és Marcelly falunál a Seinebe torkollik. Mellékfolyói Anjou, Auzon, Puis és Herbisse. Hossza 225 km amelyből 43 hajózható. A középkorban Alba volt a neve. 2. Francia département sík vidéken, a Yonne, Seine-et-Marne, Marne, Haute-Marne és Côte-d'Or départementok között. Területe 6000 km2, földje sík, része a Champagne-nak; amely északnyugat felé lejtősödik, miként folyóinak, a Seine és Aubenak iránya mutatja. Talaja Troyestól Északra és nyugatra krétaképződmény és terméketlen, legelőül szolgál; a francia Champagne Pouilleuse-nek hívja, többi része alluvium és igen termékeny, különösen szőllőt (Bouilly, Souligny mellett legjobbat), búzát, kendert és burgonyát termel. Házi állatul aránylag legfőbb disznót tartanak. Kőbányáinak száma nagy; krétáját messze viszik eladásra. A lakosság legtöbbjének a pamut-, gyapjút-fonás és a kötés ad foglalkozást, ezenkivül virágzó a bőrcserzés, a kelmefestő és vászonfehérítő ipar, a szeszgyártás és téglaégetés, a cserépedény- és fayence-készítés; végre ismeretes még a troyes-i húsipar: A département kereskedelmének is ez a főhelye. A département 5 arrondissementra oszlik; ezek: Arcis-sor-Aube, Bar-sur-Aube, Bar-sur-Seine, Nogent-sur-Seine és Troyes. A département főhelye: Troyes. A lakosság száma (1886) 257,000.

Aube

(lásd: ób) Théophile, francia admirális, született 1826 november 22. Meghalt 1890 december 31. 1840-ben a hadi tengerészetre adta magát s a gyarmatokban és egyéb tengerentuli hadjáratokban tett szolgálatot. Azután a szenegambiai hajóhad parancsnoka lett. Az 1870. háború kezdetén Carentan védelmével bizták meg, a következő télen pedig áthelyezték Bourbaki tábornok hadosztályához, mellyel részt vett a Belfort ellen intézett támadásában. 1879-81 Martinique kormányzója, 1886-87. pedig tengerészeti miniszter vala. Meghalt 1890 dec. 31. Toulonban. Művei: Un nouveau droit maritime international (1875); Notes sur le Centre-Amerique. Vancouver et la Colombie anglaise (1877); Entre deux campagnes. Notes d'un marin (1881); La, Martinique, sori présent el sori avenir (1882): L'Italie el le Levant (1883); Á terce el á hord, (1884).


Kezdőlap

˙