Babagura

hegység, l. Babiagura.

Bábaguzsaly

(növ.), az Equisetumnak felvidéki népies neve. L. Zsurló.

Bábahalma

kisközség Kis-Küküllő vármegye radnóti j.-ban, (1891) 1177 oláh lak., nagy tengeri- és szilvatermeléssel és juhtenyésztéssel.

Babai

Ferenc, jezsuita, szül. Pécsett 1742 márc. 12., megh. 1778 szept. 1. 1764. a jezsuita rendbe lépett és tanuhnányainak végeztével 1773. a nagyszombati hittani könyvtár igazgatója lett. A rend eltöröltetése után esztergommegyei pap lett. Katona István történetirónak ösztönzésére latin verseket irt a magyar történet különböző korszakairól.

Babakaj

az alsó Duna medrében Galambóc és Lászlóvár közt emelkedő, mintegy 50 m. magas szikla, melyen alul a Duna szorosa kezdődik.

Bábakakas

Az olyan kakas, mely természeti hi bájánál fogva v. vénsége miatt párosodni nem tud.

Bábakalács

disznótövis, tövisrózsa, körfény (növ.), Carlina Tourn., fészkesvirágu bogácsnemü tövises fű, szárnyashasábu, tövisesfogu levelekkel, jókora nagy vagy igen nagy, magános v. sátorozóan csoportosodó szúrós virágfészkekkel, melynek belső fészekpikkelyei keskeny nyelvalakuak, fehérek, sárgák vagy rózsaszínüek s a többi fészekpikkely körül kiemelkednek, mint a sugárvirágok a fészek körül szétterülnek, fényesek, hervadatlanok, ezért a különben csövesvirágu fészek sugarasnak látszik, ennek nyomán Diószegiék ezt a növényt körfénynek nevezték. A Carlina-fajok különben is szikár állományuak, azért szalmavirágu tövisfüvet ábrázolnak. Európában Afrika északi, Ázsia nyugati és középtájain 14 faja él. A legnagyobb fészküek virágzata magános; rendesen törpeszáruak, vagyis a levelek a csekély száron sürűen csoportosulnak, a tő körül a földön rózsa módjára szétterülnek, s a nagy virágfészek a száratlannak (acaulis) látszó növény levélrózsája közepén nyugszik (tövisrózsa). Azonban olykor-olykor a törpe szár apostasis vagyis nyujtódzás következtében kiterjeszkedik, megnyulik s caulescens vagyis szárba-induló alakjai támadnak. A törpeszáru B.-nak hazánkban 3 faja van: a C. acanthifólia All. a haza déli és délkeleti hegyvidékén; a C. aggregata W. et Kit. (C. simplex W. et Kit. pro parte) Horvátország felvidékén, a C. acaulis L. pedig egyebütt az ország hegyi legelőin, fel a havasokig.

[ÁBRA] Bábakalács.

A C. acaulis L. (angol bogács, Károlybogács) az igazi magyar B., mindenestre gunyos neve ennek a törpeszáru tövisnek (l. ábra), levele mélyen szárnyas hasábu, kopasz vagy a visszája pókhálós-molyhos, virágfészke nagy, 8-10 cm. átmérős, ezüstfényü sugarakkal, sárgás, azután pirosas szirmokkal. Középeurópában honos többnyári tövis, különösen a meszes talajt kedveli. Egész 20 cm. hosszu, rendesen egyszerü karógyökere kivül barnás v. sárgásszürke, belül sárgás, sajátságos zamatos illatu, édeses, csípős-zamatos izü. Elpárolgó olaj, cukor, inulin és gyanta az alkotorésze, s radix carlinae néven a középkorban igen hires orvosság volt. Nagy Károly a termesztését is elrendelte s a mese szerint angyal mutatta meg neki álmában mint igazi orvosságot a mirigyvész ellen. Az állatorvosi pulvis equorumnak (lovak pora) főalkotó része. Ma különben orvosságnak nem igen használják. Ellenben a Pirenéi hegyek lakosai főzeléknek v. salátának, sőt más hegyi lakók a virágfészek vacokját mint az articsókát elkészitve eszik (vad articsóka). A Cgummi fera. Less. Déli-Európa, különösen Görögország és Észak-Afrika törpeszáru növénye, alul fehéres levelekkeL s violaszinü virágokkal. Nagy virágfészkéből őszkor mastixnemü mézgagyantát izzad, melyet mint az igazi mastix olcsó pótlékát összegyüjtik (Tenos-on és Syruson), rágni szokás, azért kereskednek is vele. A növény különben, sőt bensőleg a gyökér nedve is, mérges.

Baba kámennája

orosz elnevezés, magyarul annyit tesz, mint: kőből faragott baba (t. i. asszony), bálványszobor, amilyeneket Oroszország kelet-európai és északnyugat-ázsiai területén a régi halmok (mogilák, kurgánok) tetején találtak. Jóllehet hazánkban számos ilyen régi (prehisztorikus) halom (u. n. kunhalom) van, ilyen kőszobrok e halmokról nem ismeretesek. A Duna-Tisza közti vidék halmai közül többnek bábahalam a neve. Talán onnét ered ez a különben furcsa és értelemnélküli név, hogy valaha ilyen babák voltak rajtuk.

Bábaképző intézet

az országban 7 van: 1. Budapesten, kapcsolatban az egyetem II. szülészeti és nőgyógyászati kórodájával, amelynek igazgatótanára Tauffer Vilmos dr. egyet. professzor. Itt két félévi tanfolyam van, magyar és német nyelven 5-5 hónapi tartammal; a téli szeptember-január hónapokban; a nyári február-junius hónapokban. - 2. Kolozsvárott, most kapcsolatban az egyetemi szülészeti kórodával, valószínüleg 1775 óta szervezve; itt a kurzus tanítási nyelve magyar, német, román és január közepétől junius közepéig tart. - 3. Pozsonyban, 1873 óta, első igazgatója Ambró volt. évente 2 kurzus van: a) magyar-német, október, február hónapokban és b) magyar-tót, március, juliusban. - 4. Nagyváradon, 1873 óta, igazgatója dr. Konrád Márk, évente 2 kurzus: március-julius és október-február hónapokban. Tanítási nyelv: magyar és román. - 5. Szegeden, 1884 óta, igazgatója dr. Mann Jakab, évenként két öthavi tanfolyam, mint 4 alatt. Tanítási nyelv magyar és német. - 6. Nagy-Szebenben. - 7. Ungváron, ez utolsó ideiglenesen mintegy próbaképen engedélyezett, úgynevezett II. rendü bábaiskola, amelyet Tauffer tanár kezdeményezésére a város és a megye közremüködésével dr. Novák Endre főorvos létesített. Itt kétféle tanítvány van: megyebeli «cédulás» bábák, akik 3 hónap mulva nyerhetnek az ő községükben érvényes bizonyítványt és rendes bába-oklevél elnyerésére törekvő nők, akik 6 hónapig tanulnak, hogy oklevelet kapjanak. Ilyen II. rendü intézetek létesítését Tauffer tanár nagyobb számban is kivánatosnak tartja, amint ezt A bábaügy állása hazánkban. Budapest. 1891. c. nagy munkájában kifejti. A bábasági tanfolyamra a fölvételi feltételek a következők: 20- 40 éves életkor, jó erkölcs, jó egészség, jártasság az olvasás és irásban. A vidéki iskolákban állami segítségben is részesülnek azok a tanulók, akik olyan községbe igyekeznek, ahol eddigelé okleveles bába nincs. Tauffer fentemlített művén kivül v. ö. Maizner János, A kolozsvári orvos-sebészi tanintézet történeti vázlata. Kolozsvár, Ajtai könyvnyomdája.

Babarc

kisközség Baranyamegyének mohácsi j.-ban, (1891) 1507 német és magyar lak., igen régi kat. egyházzal s termékeny határral, postaállomás.


Kezdőlap

˙