Bacher

(Gyula, német szépiró, szül. Ragnit faluban, keleti Poroszországban 1810 aug. 8-án 1837 óta gyakorló orvos Königsbergben. 1858 óta iró Berlinben. Két színműve: Lucie (1848) és XII. Károly első szerelme (1850), nem tett nagy hatást. Annál jobban tetszettek nagyszámu történeti regényei: Sophie Charlotte (1857), Friedrichs I. letzte Lebenstage (1858), Sibylle von Kleve (1865), mely B. legjobb műve, Napoleons letzte Liebe (1868) stb. Művelt és ügyes mesélő, de kiváló egyéni jellemvonások nélkül.

Bacheracht

Teréz, irói nevén Therese, német regényirónő, szül. 1804 jul. 4., mint Struve orosz követ leánya, megh. 1852 szept. 16. Jáva szigetén, mint Lützow ezredes neje (1849 óta). Első férjétől (1825 óta), Bacheracht orosz követségi titkártól elvált. Legismeretesebb művei: Briefe aus dem Süden (1841); Falkenberg (1843); Lydia (1844); Weltglück (1845): Heinrich Burkart (1846); Alma (1848) stb. Regényeiben, melyek emberismeretről és gondos előadásról tanuskodnak, rendszerint a felsőbb társadalom életét rajzolja. Jelességeik a sikerült leirások, gyengéjök az okoskodó reflexió túltengése, miben B. kétségkivül Gutzkow tanítványa. Úti rajzai értékesek. Humboldt Vilmos hires leveleit Diede Saroltához (Briefe an eine Freundin) szintén ő adta ki (1847).

Bacherl

Ferenc, német tanító, ki érdekes irodalmi pörre szolgáltatott okot, szül. Waldmünchen faluban 1808 jun. 10., megh.: 1869 aug. 21. Néptanító volt Pfaffenhofen bajor faluban, de utóbb egészen az irodalomnak kivánt élni s maga olvasta föl műveit a német városokban. Hivataláról lemondva, nyomoruságba jutott s 1867. kivándorolt Amerikába, hol Columbiában néptanító volt élete végéig. B. 1850-ben Hermann und Teutonias Fürstin c. tragédiát küldött be Laube Henrikhez, mint a bécsi várszínház igazgatójához, ki a darabot mint hasznavehetetlent visszaküldte, mire B. újra átdolgozta színművét s 1851. Thusnelda címmel a berlini udvari színházhoz küldte be, honnan szinten visszautasították. Ujra átdolgozta Die Cherusker in Rom címmel. Midőn azután 1854 októberében Bécsben Der Fechter von Ravenna igen hatásos darab (a szerző neve nélkül) szinre került s nagy tetszést aratott, B. kijelentette, hogy ez, némi csekély módosításokkal, az ő műve. Erre 1856-ban Halm Frigyes (l. o.) nyilatkozott, hogy e darabot ő irta s hogy ő B. drámáját nem ismerte Más oldalról többen, kiknek B. másodizben átdolgozott drámáját fölolvasta volt, kijelentették, hogy Halm műve minden lényeges részében azonos a Cherusker in Rom c. drámával, csakhogy nyelv, verselés és fölfogás tekintetében sokkal magasabban áll. Halm ellen szólt az is, hogy ő drámabiráló volt, midőn B. tragédiáját beküldte. Az ügy máig sincsen egészen tisztázva, mert B. műve nem jelent meg nyomtatásban. V. ö. Wurzbach életrajzi szótárát (XIX. 432. l.).

Bachet

Gáspár, sieur de Méziriac, francia matematikus, szül. Bourg-en-Bresse-ben 1581-ben megh. u. o. 1638-ban. XIII. Lajos mellé tanítónak ajánlották, de a szerény fériú a fővárosból szülőhelyére ment, hol boldog házasságra lépett. Tőle való Diophantés aritmetikájának első eredeti kiadása saját jegyzeteivel (Páris 1621 ). Főműve: Problemes plaisants et délectables, qui se font par les nombres (Lyon 1613, 5. kiad. Labosne-tól, Páris 1884.

Bach-huszár

l. Bach-korszak.

Báchkay

Miklós, a tekintélyes Guthikeled nemzetség sarja, zemplénmegyei nemes, előbb egri prépost, majd szerémi, 1501-3. nyitrai és végül 1503. erdélyi püspök. II. Ulászló diplomáciai kiküldetéssel gyakran megbizta kegyeltjét. Mint a magyar király megbizottja ő irta alá 1501 julius havában a francia királlyal, XII. Lajossal a török ellen kötött szövetség okmányát; ugyancsak B. volt a vezérférfia annak a küldöttségnek, mely a menyasszony királynét, Candaley Annát, II. Ulászló nejét ünnepélyesen új otthonába kisérte. Sirkövének tanusága szerint 1504. halt meg.

Bach-korszak

Bach Sándor miniszteriumának időszaka 1849-1859. Magyarországon csak 1850 juliusban kezdődött, midőn Haynau katonai uralmának vége szakadt. Hazánkban e korszak, mint a nemzeti és alkotmányos élet elnyomásának ideje, szomoru emlékeket hagyott hátra. B.-huszároknak nevezték tréfásan még az udvar körében is a magyar ruhába bujtatott cs. kir. hivatalnokokat. Ezeket mint a germánizáció és a kultura előharcosait küldték Magyarországba, többnyire Csehországból. Hatalmaskodásuk s rossz akaratuk emlékét sok adoma örökíti meg, még inkább ügyefogyottságukat, mellyel a reájuk nézve idegen viszonyok közt minduntalan nevetségesekké tettek magukat és a rendszert. Magyar aránylag kevés volt köztük. Midőn 1857 után állásuk egyre bizonytalanabba lőn, régibb hibáikhoz még a korrupciónak egyre növekvő bűne is járult. Mesterök bukása és az alkotmányos élet ujra felpezsdülése után működésüknek a közigazgatás és igazságszolgáltatás terén vége szakadt. (Széchenyi, Ein Blick 89 l.)

Bachmann

József, a kémia doktora, bányatanácsos, a kémia és kohászat tanára a selmeci akadémián; 1830-ban tanult a selmeci akadémián, 1846-ban lett bányatanácsos és rendes tanár ugyanott és 1851. működött, midőn a przibrami bányászati akadémiához helyezték át; meghalt Budán 1868 vagy 1869. Több kémiai értekezést irt folyóiratokban. A rézércek. Különösen az ugynevezett fakondok nedves utoni próbakémlete. (Budapest 1850. A természettudományi társulat évkönyvei. II. köt.)

Bachmann

Adolf; német történetiró, szül. Kulsamban, Eger mellett 1849 jan. 27. A prágai egyetemen az osztrák történet rendes tanára. Művei: Georgs von Podiebrad Wahl, Krönung und Anerkennung Bécs 1876); Die Einwanderung der Baiern (1878); Albrecht I. (a nép szamára irt mű 1880); Böhmen und seine NachbarlÄnder unter Georg v. Podiebrad 1458-61 (Prága 1878); Die Wiedervereinigung der Lausitz mit Böhmen (Bécs 1882). Főműve: Deutsche Reichsgeschichte im Zeitalter Friedrichs III. u. Max I. (Lipcse 1884). E munkával bebizonyította, hogy a XV. századkori bonyolódott német történetet ő ismeri jelenleg legjobban. Emlitett dolgozatai hazai törtentetünkre is fontosak. Ilyen p. a Völker an der Donau nach Attilas Tode c. értekezése is. Több történeti kútfőt adott ki a Fontes rerum austriacarum című gyüjteményében (46. köt.) és számos értekezést különböző folyóiratokban.

Bachminszki

tulajdonképen Bachmetink Sándor az u. n. kossowi majolika edények gyártója. L. Kossowi majolika.


Kezdőlap

˙