Balzsamos nyárfa

(növ. Populus balsamifera L.), Amerikában honos nyárfafaj; l. ezt.

Balzsamozás

v. bebalzsamozás. A holttestnek konzerválása a rendes föloszlás ellen. E törekvés igen régi s összefügg némely ókori nép azon hitével, hogy az élettelen test a lélekkel ujra egyesül. Már az Iliaszban aggódik Achilleus, hogy Patroklos teste elrothad, mielőtt a szent máglyára tennék. annakokáért isteni anyja nektárt és ambróziát csöpögtet a testre. A balzsamozás mesterei az egyiptomiak voltak, kik nemcsak emberek, hanem a szent állatok hulláit is megóvták az enyészettől. Nálunk háromféle eljárás dívott, az első került 1 talentum = 2700 frt, a második 20 mina = 900 frtba s a harmadik, mely olcsó volt, abból állott. hogy a tetemet nitrumba fektették 4-10 hétre. Ezt a sót az alsóegyiptomi sóstavakból nyerték s az főleg szénsavas nátriumból állott. A gondosabban véghezvitt B.-t megelőzőleg egy vaskampóval kivonták az orrlyukakon keresztül az agyat; ezután; a paraschytés éles kővel felmetszette a hasat, mire a taricheutés kivette a könnyen rothadó szerveket, pálmaborban megmosta és négy vázába (kanopus) a tetem mellé tette, Olcsóbb eljárás volt; mikor a hullába kedriát fecskendeztek, mely faecetből, metilaidehidból stb. állott. A testet az egyiptomiak sachu-nak, az arabok mum-nak (szurok) nevezték. A B. technikája azóta megváltozott s jelenleg főleg a sók konzerváló hatásán alapszik. Már Nagy Sándornak és Agesilaosnak hulláját is sós mézbe fektették. VI. Sixtus pápa alatt (1475) egy sós vizben fekvő leányhullát találtak Cicero idejéből, állítolag egészen friss állapotban. 1889. a vizaknai sóstárnából sok tetem került elő; melyek 1849. elesett honvédektől származnak s némely részökben bámulatosan frissek voltak.

Jelenleg a B.-t úgy végzik, hogy a tetemnek egyik főütőerét gondosan megnyitva, abba addig fecskendeznek konzerváló oldatokat, így abszolut alkoholban oldott 1% szublimátot, arzént. timolt stb., míg az egész test egyenletesen fehér, tömött tapintatu lesz. Ez többnyire csak többszöri kisérletre és több ütőér megnyitása után sikerül és körülbelül 8-10 liter folyadékot fogyaszt. Ezután a test üregei megnyittatva, az egyes szervek gondosan megmosatnak a konzerváló oldatban, majd nagymennyiségü szárítoanyaggal behintve, illatos anyagokkal gazdagon bekenve visszahelyeztetnek, a sebek összevarratása után a test gondosan megmosatik, a bőr szárító és rothadás elleni anyagokkal kivülről is bevonatik. A hulla toiletteje a vértelen arc és az ajkak gyenge megpirosításában, a hajzat elrendezésében, végre a szintén impregnált ruhák felhuzásában áll. A jól-sikerült eljárás a tetemet csaknem határtalan ideig konzerválhatja. Igy XII. Károly svéd király teteme a halál körülményeinek kiderítése végett 1859 aug. 31., tehát halála után 141 évvel megvizsgáltatván, még teljesen épnek és üdének találtatott.

Balzsam-uborka

(növ., Momordica Tourn., balzsamalma) a tökfélék egy- és többnyári felkuszó fűve, 25 fajjal az Óvilág tartományaiban. A M. Balsamina L. levele 5-7 ujjaskaréju, fenylőzöld, virága fehéres sárga. Gyümölcse tojásdad-gömbölyü, skarlátpiros, mind a két végén vékonyodik, kissé szögletes és hosszanti sorokban bibircsós; Poma Hyerosolymitanának (a. m. jeruzsálemi alma meg csodaalmának is nevezik. Kelet-Indiából származik; itt, valamint Nyugat-Indiában is termesztik. Uborkáját nyersen eszik, de orvosságnak is használják, az Oleum Momordicae pedig régen csodatevő orvos-szer volt. Itt-ott kerti dísz. A szintén keletindiai keserü B. (M. charantia L.) egészen hasonló célra szolgál.

Bam

város Kermán persa tartományban, nagy kiterjedésü romokkal; Goldschmid lakosainak számát (1872) 10,000-re becsülí.

Bamalip

(Baralip), a következtetés egyik módjának skolasztikus elnevezése, és pedig az ugynevezett negyedik (Galenusi) «figurának» egyik «modusa». Példa rá: Minden állat szerves lény; minden szerves lény halandó, ennélfogva némely halandó - állat. Mesterséges s értéktelen logikai fogás. L. Következtetés.

Bámbá

tibetiektől és hinduktól eredő korcsvérű ázsiai néptörzs neve.

Bambaja

szobrász, l. Busti.

Bámbárra

v. bámánáo, déli Szenegámbiában (Afrika) lakó, hatalmas néger nép neve (ők magukat bámánáo-knak nevezik). A legsötétebb bőrü négerekhez tartoznak; hajuk teljesen gyapjas, testük szőrösebb, mint a többi szenegámbiai négereké, középtermetüek, vállasok, tagbaszakadtak. Bátor és harcias, de együgyü és tunya természetüek. Szegények, noha országukban sok az arany, melyet élelmi és egyéb iparcikkekért cserélnek be. A kereskedést a köztűk élő arabok űzik.

Királyuk hatalma korlátlan; fivérágon öröklődik a királyság. Szokásos a soknejüség, a nők szerepe teljesen alárendelt. A B.-kal rokonok a bámbuki-k. 1891. Archinard francia ezredes a Szegu-ban székelő Amadu királyt legyőzte és országát Szátenegámbia francia gyarmathoz csatolta.

Bambas

Neofitosz, görög tudós, szül. Kiosz szigetén 1770-ben, megh. 1855. Athénben. Tanulmányait a patmoszi és kioszi iskolákban kezdte meg, azok bevégzése végett Párisba ment. Itt adta ki 1843. Retorikáját, honfitársai meghívták tanárnak a kioszi gimnáziumba, ezt aztán egészen ujra szervezte. A függetlenségi harc kitörésekor (1821. Hidrába és a Peloponnézusba ment Ypsilanti Demeterhez s lelkesítő beszédeivel tüzelte a harcra honfitársait. A kioszi katasztrófa után (1822. ápr.) Cefaloniába menekült s ott 1828-ig tanároskodott. Nagy tudományossága megszerezte neki 1837-ben az ujonnan felállított athéni egyetem tanárságát. Mint egyet. tanár sok tudományos munkát írt, megemlítésre méltó: Etikája, A régi görög nyelv szerkezete stb.

Bambaság

(eszt.), oly furcsa jelenség, mikor az értelem nem hogy balul szolgálna mint a balgánál (l. o.), de egyáltalában nehezen megy, döcög a gondolkozás, az elme úgyszólván el van hájasodva, beszéd- és cselekvésmód közeledik a gyermekeshez.


Kezdőlap

˙