Bányakötés

l. Ácsolat.

Bányakristály

l Hegyi kristály.

Bányalen

l. Azbeszt.

Bányamanó

l. Bányarém.

Bányamécs

kis kézi lámpás mellyel a bányász földalatti útjában magának világít. Már a rómaiak is használták. Most legtöbbnyire repceolajat égetnek benne; régebben faggyuval világítottak. Kisebb bányákban néhol még most is gyertyát használnak de van már sok helyütt elektromos világítás is.

Bányamegye

egy nagyobb terjedelmü kerület, melyben közös érdekeik előmozdítására több bányavállalat egyesül evégre bányamegyei szabályokat alkotnak és mindnyájukat érdeklő közös vállalatot is, p. bányamegyei altárót indítanak.

Bányamérés

(geometria subterranea), a fölszinen és földalatti üregekben bányászati célokból tett mérés, melynek feladata a földalatti üregek és a felszinen levő területek felvétele és felrajzolása a bányamíveléssel föltárt telepek, erek, fekvetek csapásának, dőlésének és vastagságának meghatározása, a különféle célokra szükséges vágatok irányának megállapítása és a vállalat birtokában levő terület határainak kitüzése s felrajzolása. Az emlitett feladatokat a bányamérnök végzi és a gyüjtött adatokat a bányamérnökség helyiségében számítja ki és rajzolja a bányatérképekre. A bányamérnök a feladatok megfejtésére különféle műszereket használ, melyek között legrégibb és legelterjedtebb használatu a tájoló (Compass), a fok-iv, zsinór és mérőléc. Mérés céljából két pont között kifeszített zsinórt bányahuzat-nak nevezik. Ujabb időkben mindinkább terjed a teodolit alkalmazása, különösen, ha vasut van lerakva a vágatokban.

Bányamérték

egy meghatározott terjedelemmel biró terület, melynél kisebbet a bányavállalkozónak nem adományoznak. A bányamérték nagysága az ország különböző részeiben különböző. Selmec- és Körmöcbánya vidékén egy bányamérték = 12,544° = 45,116.4 m2, határai függőlegesen terjednek a föld belsejébe. Szomolnok vidékén egy bányamérték = 1088 o.

Bányamester

a bányamívelést vezető főtisztviselő; ez az elnevezés most már nincs szokásban.

Bányamivelési szabadság

A törvényhozás kétféle módon rendezheti a bányászatnak a földtulajdonhoz való viszonyát. Vagy azt az álláspontot foglalhatja el, hogy a föld belsejében található ásványok a föld felületének tartozékát képezik s mint ilyenek a föld tulajdonosának rendelkezése alá esnek, avagy azt a felfogást emelheti érvényre, hogy bizonyos ásványnemekre a föld tulajdonosának jogi uralma ki nem terjed, minek folytán ezek az ásványok oly jogviszonyok középpontjaivá válnak, melyeknek keletkezési forrása nem a földtulajdonból fakad s melyeknek lényeges tartalma a felszini területek tekintetében fennálló jogalakulástól függetlenül képződik. A legtöbb állam törvényhozása a bányamívelésnek a földbirtoktól való függetlenítésébe helyezi a bányászati érdekek megóvásának sulypontját. Ennek szükségszerü folyománya, hogy a bányatermékek felkeresésének és kiaknázásának joga, vagy amint közönségesen mondani szokás: a földalatti tulajdon - már a törvény rendeletéből - különválasztassék a földfeletti tulajdontól. Ez pedig úgy történik, hogy a bányamívelési jog iránti rendelkezést az állam magának tartja fenn s a bányamívelési jognak megszerzését - az e tekintetben meghatározott módozatok mellett - mindenkire nézve lehetővé teszi. Ebben áll a B. lényege. A kérdés megfejtésének kulcsát a tulajdon magánjogi és társadalmi elemeinek összhangzásba hozatalában kell keresni. A tulajdonos jogosítva van a tulajdonához tartozó dologgal kénye-kedve szerint rendelkezni. A föld tulajdonosának ez a joga kiterjed a felszini területre, a földfeletti légürre és a felszini terület alatti földtestre. Ebben a szabályban rejlik a tulajdon magánjogi eleme. A tulajdonos feltétlen rendelkezési joga azonban sok esetben összeütközésbe jöhet a társadalom érdekével s ekkor az állam, mely a tulajdon sérthetetlenségét biztosítani de egyuttal az egyéni jogok feltétlen gyakorlásából eredhető társadalmi ellentéteket lehetőleg kiegyenlíteni köteles, bizonyos tekintetben korlátozhatja a tulajdonból kifolyó jogi uralmat. A tulajdonosnak ama kötelezettségében, melynél fogva egyéni jogának a társadalom javára szolgáló megszoritását eltürni s ily módon tulajdonát bizonyos tekintetben az összeségnek átengedni tartozik, nyilvánul a tulajdon társadalmi eleme.

De ha már most az állam törvényhozása arra a meggyőződésre jut, hogy csak úgy mozdíthatja elő a bányászat felvirágozását hogy ha a bányamivelést a földtulajdonból önállósítja; akkor szabadságában áll egyes ásványok kiaknázásának jogát a földtulajdonos rendelkezése alól elvonni. A bányamívelési jog önállóságát s ezzel együtt a B.-ot e szerint tételes alapon kell megfejteni. Ezen az alapon épül fel a bányajog rendszerének szerkezete s így domborodik ki ennek keretében a bányajog sarkelve: a bányamívelési jog önállósága és a bányamívelési szabadság.


Kezdőlap

˙