Bárium-szulfát

Kénsavas bárium BaSO4. A természetben rombos kristályokban is előfordul; min. neve barit. A természetben előforduló B. kevés kalcium- és stroncium-szulfátot szokott tartalmazni. Tiszta állapotban igen finom csapadék alakjában leválik, ha bármely báriumsó oldatához híg kénsavat elegyítnek. A kezdetben amorf csapadék a folyadék felforralásakor kristályossá válik. Az összegyűjtött és kimosott csapadékot megszárítják. A B. vízben majdnem oldhatatlan (1 súlyrész v. 400,000-ben), ha a víz azonban bizonyos sókat (nitrátokat, citrátokat) tartalmaz, ezek oldhatatlanságát jelentékenyen növelik. Kissé a savak is oldják. Tömény kénsav a melegítéskor jelentékeny mennyiséget old; az oldatból a kihűléskor báriumhidroszulfát BaH2(SO4)2 válik ki. Szénnel izzítva redukció következtében báriumszulfiddá alakul. A bárium mennyiségi meghatározása e só alakjában szokott történni. A lecsapott B.-ot permánens fehér (Permanent-Weiss, blanc fix) festékül használják. Az ólomfehér bizonyos esetekben előnyösen helyettesíti. Az ólomfehér ugyanis kénhidrogénes levegőben (p. árnyékszék, kém. laboratorium stb.) ólomszulfid képződése következtében megbarnul, míg a B. változatlan marad. Ezt akarja a permánens fehér név kifejezni. E festéket a barit-ból v. witherit-ből állítják elő. Ez ásványokat előbb bárium-kloriddá alakítják és ennek töményebb oldatából a bárium-szulfátot kénsavval leválasztják. A kimosott csapadékot nem szárítják ki, hanem még azon nedvesen bocsájtják áruba. A kiszárításkor ugyanis veszít finom eloszlásából és nem fedi be oly jól a befestendő tárgyat.

Bárium szulfidjai

A következő báriumszulfidok ismeretesek: Bárium-monoszulfid (báriumkéneg kénbarium) BaS és ennek hidroszulfidje, a hidraszulfid vagy bárium-szulfhidrát Ba(SH)2. Továbbá a következő poliszulfidek: Bárium-triszulfid BaS3, Bárium-tetraszulfid BaS4 és Bárium-pentaszulfid BaS5. A bárium-monoszulfid, a bá rium-szulfátból képződik redukció következtében, ha a bárium-szulfát és szén benső elegyét erősen hevítik. A báriumoxidból úgy készülhet, hogy azt erősen hevítve, kénhidrogéngázt vezetünk rá. Bárium-karbonáttal úgy állítható elő, ha izzó állapotban olyan hidrogéngázt vezetnek reá, amelyet előzőleg széndiszulfid gőzzel telítettek. Fehér v. kissé rózsaszinü tömeg, amely vízben oldható. A nedves levegőn oxidálódik és egyúttal karbonát-tartalmúvá válik. A bárium hidroszulfid előállítható bárium-hidroxidból. Ha ennek töményoldatát kénhidrogéngázzal telítik s az oldatot besűrítik, a báriumszulfid kristályosan kiválik.

Bárium-szulfit

kénessavas bárium, BaSO3. E só csapadék alakjában leválik, ha alkali-szulfit oldatot bárium-nitrát oldattal elegyítenek. Fehér por, amely a hevítéskor bárium-szulfáttá és szulfiddé alakul.

Bárium-szuperoxid

l. Bárium-oxidjai és hidroxidjai.

Barjatynszkij

Ivanovics Sándor herceg, orosz tábornagy, szül. 1814., megh. 1879. márc. 9. Dédunokája egy a Rurik-házból származó családnak, mely egy időben a Csernigovi fejedelemségben uralkodott. Mint fiatal tisztet egy nagyhercegnővel folytatott szerelmi viszonya miatt a Kaukazusba tették át. Itt folytonosan csatában élve gyorsan ment előre s miután 1850-51. Samyl felett jelentékeny győzelmeket vívott, 1852. tábornokká és a kaukazusi hadsereg balszárnyának vezérévé nevezték ki. A keleti zavargások alatt a kaukazusi hadsereg táborkari főnöke volt. 1854. az aug. 5. kurük-derei győzelem kivívásában sokat segített Bebutov tábornoknak. II. Sándor, mihelyt trónra lépett, Szt.-Pétervárra hívta őt, s magával vitte krymi útjára. 1856 szeptemberében, a békekötés után B. visszament a Kaukazusba, mint az ottani hadsereg főparancsnoka, hogy ott a felkelést teljesen leverje. Hosszas küzdelem után Jevdokimov tábornok bevette SamyI fő erődjét Vedent, B. pedig 1859. maga ostromolta meg Ghunib várát. Samyl a győző B. kezei közé került s ezzel a felkelés le volt verve. B. tábornagyi rangot kapott s a később ugyancsak ott támadt zavargások elnyomásában már nem vehetett részt, mert súlyos betegsége miatt kénytelen volt egy német fürdőbe utazni. 1862. vissza akart menni a Kaukazusba. de útközben újra megbetegedett s kaukazusi helytartói tisztéről lemondva, attól kezdve többnyire a külföldön élt.

Bar-Jesu

a páfoszi helytartó udvari bűvésze volt, akiről Ap. Csel. 13, 6-12-ben az van megírva, hogy Pál apostollal szembeszállott s ennek tanítását kétségbe vonta, amiért vaksággal bűnhődött. Ez eset hatása következtében megváltozott és hitt az evangéliomban.

Barjols

(ejtsd: bárzsol), járási főváros Var francia départementben, festői vidéken, a Fovery és az Ecrevisses összefolyásánál, 2663 I., számos bőr-, tészta- és kártya-gyárral, olajkészítéssel.

(Baraka), Felső Núbia egy vidéke, amelyet az ugyanily nevű, 500 km. hosszú időszakos folyású folyó öntöz. Területe 11,000 km2. Gyér lakossága a Beni-amer törzshöz tartozik.

Barka

1871 óta török vilajet, a Földközi-tenger partján, a Nagy-Szirtisz délkeleti végében fekvő Muktártól a Mellahi-öbölig, Egyiptomig terjed és D-en a Szaharáig nyúlik. Partjának hossza 880 km. B. 4-500 m. magas, völgyektől és szakadékoktól átszelt mészkő-fensík, a melyet a D-i végében emelkedő Dsebel Akdaron eredő patakok vize és téli esőzések öntöznek. Magasabb fekvésénél fogva éghajlata különbözik a környékétől és aránylag hűvös (télen legfölebb 19-21° C. és legalább 12-15°). B. földje termékeny is nagyon. A tengerparton, a sziklák hasadékaiban szőllővenyigék, az ókori kultura maradványai láthatók; az első hegylépcsőkön olajfák, mirtuszok és babérfák teremnek; míg fölebb fenyőerdők szép legelőkkel és itt-ott szántóföldekkel, meg hatalmas thuja-erdőkkel váltakoznak. A Dsebel Akdar déli lejtője már kopár, legfölebb legelőkül használható. B. középső nagyobb része volt egykoron Cyrenaica, későbben Pentapolisnak hívták. Mióta az arabok birtokába került, kulturája egészen alá hanyatlott; erről csak azok a nagy terjedelmű romok tesznek még tanubizonyságot, amelyek földjén mindenfelé találhatók. Miként Cyrenae, B. az egykori arab főváros is romokban hever. Ma B. lakói (körülbelül 40,000) kizárólag nomád arabok; négy főtörzsre oszlanak; ezek: Harabi, Auagir, Mogarba, és Merabutin. A török fenhatóságot inkább csak névleg ismerik el; nagy hatást gyakorol rájuk a Szinuszia mohammedán egyházi rend. Fővárosa: Beengazi. Az európai utazók közül megfordultak benne: a Becchey testvérek, Pacho, Barth H., Vattier de Bourville, R. M. Smith, Hamilton, Beurman és Rohlfs.

Hazslinszkynál Berke is (növ.) (amentum v. julus), a füzér virágzatnak az a fajtája, melynek a tengelye gyenge, hajlékony, s végre elvirágzás (himbarka) v. gyümölcsérés után a fáról mindenestül lehull (p. a tölgyfa him virágzata v. a fűzfa hímes és termős barkája). A barka mint a füzér rendesen megnyúlt, folytonos (fűzfa, égerfa, nyírfa) v. megszaggatott (tölgy) virágzat, a bikkfáé gömbölyded, többnyire lecsüngő, csak a szelid gesztenyéé felálló; gyakrabban a hímvirágokból alakul (dió), a nyírfának, nyárfának és fűzfának a termő-virágzata is barkás. A barkás fák virágai aprósak, rendesen tökéletlenek, egyivaruak; szirmuk, avagy nagyobb, színesebb leplök soha sincs, a lepel is vagy hiányzik. vagy tökéletlen, v. apró, szembe nem tűnő. Némely barka már ősszel kész, mint a mogyoróé, az égerfáé, nyírfáé s ilyenkor kitelel. A telelő barkák kurtábbak és tömöttebbek, mint a virágzó vagy porzó barkák. s az apró virágokat a sürüen zsindelyező hegyeslevelek v. barkapikkelyek takarják és védik. Tavaszkor az ily barkák tengelye megnyúlik, a barkapikkelyek a virágokkal együtt eltávolodnak egymástól, az egész lefelé konyul s a hímporát kiszórja. Barkának hiják néhol általában a fűzbarkás vesszejét (v. ö. Barkaszentelés).

Bárka

(Noé bárkája, héb. Téba), hajó, amelyet a bibliai elbeszélés szerint Noé az isten parancsára készített, s amelybe az összes tisztátalan állatok közül kettőt, a tiszták közül pedig hetet vett fel, hogy megmeneküljenek az özönvíz elől. L. Özönvíz. - B. (német. Barke, ol. barca, ang. barge), árboc nélkül való, kis evezős csónak, mely főleg a Közép-tenger partjain használatos. - B., parthoz kikötött hajószerkezet, likacsos oldalakkal a halaknak eleven állapotban való tartására.

Barkácsolás

a cserkészetnek az a faja, melynél a nagy vadat kocsin igyekeznek felkeresni, ill. megközelíteni.


Kezdőlap

˙