Barnabiták

a pálosok rendjéhez tartozó kanonokok kongregációja, kik nevöket Szt. Barnabás ama templomától nyerték, melyet a rend megalakulásakor nyert. Ez a XVI. században történt, midőn a milánói hercegségben folytonos volt a háború V. Károly és I. Ferenc között, minek következtében az erkölcsök meglazultak, a német katonák magukkal hozták és terjesztették az uj vallást és ezzel együtt a szentségek elhanyagolását. Ily körülmények közt néhány egyházi férfiu, névszerint Zaccarda Antal Mária, Ferrari Bertalan és Morigia Jakab Antal kongregációt alapítottak, melynek célja volt az isten igéjének hirdetése, és a szentségek gyakori kiosztása által az istentisztelet megkedveltetésére működni és a valódi keresztény életet felébreszteni. VII. Kelemen pápa szivesen megerősítette a jámbor férfiaktól kidolgozott alapszabályokat, melyek értelmében az uj rend tagjai a rendes három szerzetesi fogadalmon kivül negyediket is tesznek le arra, hogy rendjökön kivül álló magasabb egyházi méltóságokra nem törekesznek s ilyeneket a pápa egyenes parancsa nélkül el sem fogadnak. (1533 febr. 18.) Az igy megalakult rend gyorsan virágzásnak indult; 1535-ben III. Pál pápa már fölszabadítja a milánói püspök fenhatósága alól, hova VII. Kelemen rendelte s egyenesen a szentszék elé tartozónak nyilvánítja. Ugy ő (1549), mint III. Gyula pápa is ujból megerősíti szabályaikat, a Szt. Pálról nevezett szabályozott egyháziak kongregációjának nevezve őket.

Barna jura

l. Jura.

Barnakő

(Pyrolusit, ásv.), a legfontosabb mangánérc; anyaga mangánszuperoxid (Mn Ojel); mangántartalma 63,2%, oxigén 36,8 %. Szürkésbarna, vagy vasfekete, kevéssé fémes fényü, puha ásvány, keménysége 2-2,5; szint ereszt, karca fekete; csekély keménysége miatt lágymangánérc-nek is mondják, szemben a pszilomelan-nal, mely kemény-magánérc. Leggyakrabban finoman szálas, rostos sugaras szövetű és szőllőded, cseppköves, veséded és egyéb formájú halmazokban, továbbá vaskosan és földesen találni. De rombos rendszerbeli tűs, kurta oszlopos és táblás kristályokban sem ritka. Rendesen más mangántartalmu ásványoknak, nevezetesen pedig a manganitnak (mangánhidroxidnak) mállási terméke; innen van laza összeállása meg gyakori szálas szövete, mert ez a szövet az eredeti ásványnak sajátsága. Gyakran találni olyan piroluzit kristályokat, melyeknek belseje, esetleg szabad végük manganit. A mangánpátból (rhodochrosit), vagyis a mangánkarbonátból is képződik, sőt elég gyakran mangántartalmu vaspátból is, melyutóbbi esetben az eredmény rendesen földes, laza tömeg: mangánhab. A B. különben is többnyire vasércek leginkább veres- és barna vasérc telérek társaságában fordul elő és ezekkel együtt képződését különféleképen magyarázzák. (L. Mangánércek.) A B. sokszor üregeket tölt ki mészkőben. A B. ugy a mint terem, ritkán tiszta, legtöbbször egy kevés kovasav, viz, szénsavas mész (kalcit) kénsavas barium (barit) van hozzá keveredve, sőt néha nikkel, kobalt, thallium- és vanadin-nyomok is találhatók benne. A kereskedésbe kerülő B. meg épenséggel nem tiszta mangánszuperoxid, azaz piroluzit ásvány, hanem mindig egyéb mangánércekkel nevezetesen manganittal pszilomelánnal, braunittal, hausmanittal és wád-dal kevert anyag. Nálunk különösen Macskamezőn (Szolnok-Doboka m.) bányásszák de termőhelyei még: Gyalár és Telek (Hunyad m.), Felsőbánya, Szászkabánya, Dognácska, Nadabula (Gömörm.); Aradmegyében: Solymos-Bucsava, Arnoth, Korbu, Kis-Halmágy stb. Legjelentékenyebbek a spanyolországi (Huelva tartomány), a szászországi (Johanngeorgenstadt, Schneeberg) és a thüringiai (Elgersburg Ilmenau Friedrichsrode, Schmalkalden) bányák; egyéb említésre érdemes termőhelyei még: Morvaországban: Vorderehrensdorf, (M.-Trübau mellett); Csehországban: Platten; a Harzban: Ilfeld, Zellerfeld, Goslar; Westfáliában: Hirschberg; Franciaországban: Romaneche; É.-Amerikában sok helyen, ugyszintén Uj-Zélandon.

A barnakő igen fontos ipari anyag, s pedig nemcsak a mangánfém kiolvasztására, illetőleg mangánvegyületek előállítására szolgál; hanem még inkább számos egyéb célra; nevezetesen oxigén készítésére, mert oxigénjét könnyen elbocsátja; legfőképen pedig klór és klórsavas sók gyártására (1. o.), a bróm és jód gyártásánál; az üveg szintelenítésére és ibolyaszinü üveg készítésére. Az üveg szintelenítése a barnakővel, mely alkalmazása különben igen régi, azon alapszik, hogy a B. mint oxidáló anyag az üvegnek bizonyos anyagaira behatással van, nevezetesen pedig a vasoxidult, mely rendesen az üveget tisztátalanítja, vagyis zöldre festi,- nemkülönben az üvegben finom osztatu állapotban levő szénrészecskéket, melyek az üvegnek barnás szint kölcsönöznek - megbontja, helyesebben oxidálja és igy azokat festő azaz tisztátalanító tulajdonságuktól megfosztja. Erre vonatkozik az ásványnak Haidingertől származó tudományos neve piroluzit, mi annyi mint tűzben tisztít; pyr (gör.) tüz, lüo (gör.) tisztítok, mosok. A XVI. század üvegkészítöi ismerték már ezen ásványnak ezt a szintelenítő tulajdonságát; egyéb hasonló tulajdonságu ásványokkal együtt manganes-nek nevezték, mi valószinüleg a görög manganonból van s annyi mint csodaszer, említett tulajdonságát csodásnak találván. Nagyobb mennyiségben adva az üveghez, ezt szép ibolyaszinre festi. Az agyagedények barna zománca is B.-vel készül, innen a B. (Braunstein) név, mely egyébként a közönségesebb mangánércek (piroluzit, manganit, pszilomelan) közös neveként is szerepel. A B.-vet használják még az üveg- és email-festészetben, a kelme-festészetben, barna festék készítésére, valamint finoman iszapolt állapotban a gyufa- és tűzijáték-anyagok masszájához is veszik. Mindezek közül legfontosabb alkalmazása a klór gyártására, mert sósavval hevítve klórgázt fejleszt. E célra az értéke a kereskedésbeli B.-nek tisztaságától függ. Értékét százalékokban szokták kifejezni, s pedig ugy hogy mindig a tiszta mangánszuperoxiddal hasonlítják össze; p. 60 vagy 70 %- os B. alatt olyat értenek, melyből 100 rész annyi klórt fejleszt; mint 60, illetőleg 70 rész tiszta mangánszuperoxid (MnOjel). Tisztátlanságai között azokra vannak különös tekintettel, melyek sósavat abszorbeálnak. Leginkább hátrányosak a klór, illetőleg a klórmész előállítására a szénsavas sók, mert ezekből a sósav szénsavat fejleszt. Vannak különféle módszerek, melyekkel a kereskedésbeli barnakő értékét szokták meghatározni. 100° mellett megszárítják (ekkor viztartalmáról is szereznek meggyőződést) és mangánszuperoxid tartalmát úgy puhatolják- ki, hogy a finom porrá tört B.-vet oxálsavas káliummal és kénsavval öntik le, azután megmelegítik, mi mellett a fejlődő oxigén az oxálsavat szénsavvá oxidálja. A szénsavat szárítás céljából tömény kénsavon keresztül elvezetik s a készülék sulyveszteségéböl számítják ki a B. mangánszuperoxid-tartalmát. Egy másik eljárás az, hogy a B.-vet meghatározott mennyiségü kénsavas vasoxidul jelenlétében kénsavban feloldják, amikor a fejlődő oxigén a vasoxidulsót oxidálja. Az oxidálatlanul maradt kénsavas vasoxidulból határozzák meg a mangán-szuperoxid mennyiségét.

A piroluzit-tal egészen egyforma összetételü ásvány, vagyis szintén mangánszuperoxid a polianit. (L. o.).

Barna lakk

(bister), dió-szinü, barna vizfesték, melyet kivált tölgyfából nyert koromból, vagy mangánoxidból állítanak elő.

Barnaólomérc

1. Piromorfit.

Barnapát

1. Dolomit

Barnard

1. Frigyes Ágost amerikai csillagász, szül. 1809. Massachusetts-ben, az alabamai egyetemen a vegytan és csillagászat tanára, ki 1892. szept. 10. a Lick-csillagdán a Jupiternek 5-ik holdját felfedezte.

2. B. Henrik, északamerikai pedagogus, született Hartfordban, Connecticut államban, 1811 január 24-én. 1820-1830-ig tanult a Yale College-ben, 1835-1836-ig utazott Európában, 1837 től 1840-ig tagja volt a connecticuti törvényhozásnak és vezette a Rhode-Island iskolaügyeit. 1850-ben a hartfordi tanítóképezde igazgatója s tanfelügyelő lett; 1856-ban állásától visszalépett s az American Journal of education-t adta ki, később pedig elnöke lett a St. John College-nek Annapolisban, Marylandban, 1867-ben a Washingtonban felállított iskolaügyi kormány vezetője lett s ezt a hivatalt 1870-ig viselte. Munkái: Tribute to Gallaudet, with history of deaf-mute instruction. Hartford 1852. School architecture. New-York 1854. Normal schools in the U. S. and Europe. Hartford 1851. 2 kötet. National education in Europe. U. o. 1854. German educational reformers. New-York 1862. Pestalozzi and Pestalozzianism. U. o. 1861. Education. London 1878-79. két kötet.

3. B. Henrik Vilmos, született Wedburyben (Oxfordshire) 1799., megh. Delhiben 1857. jul. 5. Harcolt Franciaországban (1815) és Nyugatindiában (1819). Részt vett a krimi háborúban 1854. s a béke megkötése után Korfu kormányzója lett. A bengáli hadsereghez küldték 1856. s a következő évben főparancsnok lett Delhiben.

4. B. János Grosz, Észak-amerikai tábornok, szül. Massachusettsben 1815 május 19., meghalt

1882 máj. 14. - 1846-ban New-Orléans és NewYork partjait, a Mejikóval vívott harc alkalmával Tampicót, 1854. pedig a san-franciscói kikötőt erősíté. 1856. a new-yorki erődítések főfelügyelője lett. A polgárháború alatt a washingtoni erődítési munkálatokat vezette. Kitünő képzettségü katona s jeles matametikus volt. Művei: Survey of the Isthmus of Tehuantepec (New-York 1852); Phenomena of the gyroscop (1857); Dangers and defences of New-York (1859); Notes on sea-coast defence (1862); The Peninsular-Compaign (1864): Eulogy on General Totten (1866); The battle of Bull Run (1862); Artillery operations of the army of the Potomac (1863); Problems of rotary motion (1872).

Barnard-Castle

(ejtsd: kászl), város Durham angol grófságban a Tees mellett (1891) 4341 l. plaid, harisnya- és kalapgyártással. A folyón tul vannak az 1112-32-ben épült romjai a Barned Balioltól alapított kastélynak.

Barnaszén

l. Kőszén.

Barnaszéna

fonnyadt állapotban összehordott és az erjedés közben fejlődő melegtől megszárított barnaszinü takarmány. A B. ugy készül, hogy a megfonnyadt szálastakarmányt kazalba vagy nagyobb boglyába rakják össze és aztán felmelegedni hagyják. A felmelegedés a beálló erjedéstől származik, amelynek következtében a nyirkosan összerakott széna megszárad. Fődolog, hogy a felmelegedés 50° C.-nál nagyobb ne legyen, kilönben kárát vallja a takarmány; ezért a takarmányt összerakás közben jól le kell tiporni, az az a levegőt belőle lehetőleg kiszorítani. A B. főleg nedves éghajlatu vidékeken lesz helyén való, és az az előnye van, hogy a levelüket könnyen hullató herefélék levélveszteség nélkül kerülnek kazalba, hátránya pedig az, hogy igen nagy óvatosságot kiván, különben könnyen megszenesedik v. megpenészedik. A jól készült barnaszénét minden állat szivesen eszi.


Kezdőlap

˙