Barotermométer

(termobaro- vagy hipszométer), magasság mérésére szolgáló hőmérő. A víz forráspontjából a gőznyomás-táblázatok segítségével meg lehet tudni az illető helyen uralkodó légnyomást és ennek révén meghatározható a hely magassága; a barométer tehát a víz forráspontjához közel eső hőmérsékletet igen pontosan méri; higanyszála a körülbelül 80 és 100° közötti mérsékleteknél a hőmérő-cső egész hosszát futja át.

Baróti

1. Lajos, író, szül. Haulíkfalván, Torontálm., 1826 aug. 26., a bpesti egyetemen jogot, később bölcseletet hallgatott. 1880-tól kezdve polgári iskolai tanár. 1882 óta Petőfi tanulmányozásával foglalkozik s az életére és költészetére vonatkozó adatokat gyüjti; a Petőfi-irodalomra nézve értékes könyve: Petőfi ujabb reliquiái. Budapest, 1887.

2. B. Lajos, lapszerkesztő, szül. Makón, Csanádmegyében, 1858 aug. 22., bölcsészetet végzett a budapesti egyetemen. 1879 óta számos költeménye jelent meg a szépirodalmi lapokban s pár irodalomtörténeti tanulmányt is írt; állandóan azonban az élclapirodalom munkása, eleinte a Bolond Istók munkatársa volt, majd Bartók mellett az Urambátyám segédszerkesztője. 1888 óta e lapot önállóan szerkeszti.

Baróti Szabó

Dávid, költő, a magyar költészet ó-klasszikai irányának egyik úttörője, szül. Baróton, a Székelyföldön, 1739 ápril. 10., megh. Virten, Komárommegyében, 1819-ben nov. 22-én. Tizennyolc éves korában a jezsuita-rendbe lépett, a két első próbaévet Trencsénben kitöltvén, egy évig a retorikát ismétlé s az alsó osztályok tanítására készült a szakolcai kollégiumban; egy évig Székes-Fehérvárt a gimnázium I. osztályának volt tarára, aztán két évig Nagy-Szombaton végezte a bölcseletet, egy-egy évig Kolozsvárt és Egerben tanított s végül Kassán teologiai tanulmányait végezvén, 1770. pappá szentelték, azután a nagy-váradi gimnáziumban a költészet és szónoklat tanára lett. Már tapasztalt tanár volt, mikorelőljárói 1772 Besztercebányára rendelték a jezsuitáknál szokásos harmadik próbaév kitöltésére. Itt történt 1773., hogy egy Rauch Ignác nevü társa, ki B.-nak alkalmi verselgetését ismerte, arra ösztönözte, próbáljon magyar verseket írni római mértékre; mint a németeknél Klopstock és Denis tesznek, vajjon a némethez vagy a latinhoz fog-e jobban hasonlítani. B. kapott az ötleten s unalomból néhány adomafélét dolgozott. Ez év végén bekövetkezvén a jezsuita rend eltörlése B.-t az esztergomi egyházmegyébe osztották és ideiglenesen Komáromba rendeltek a retorika tanárának. A rendjét sujtó csapás mélyen hatott rá s ekkor búfelejtésül ujból elővette a kísérletet s számos verset írt klasszikus mértékben, magyarul. Értésére esvén, hogy egy más szerzetes társa, a Győrben tanító Rájnis József, is hasonló fölfedezést tett és szintén versel antik formákban, fölszólította közös fellépésre, mitazonban a kevély Rájnis visszautasított. Ekkor részint elsőbbségi, részint prozódiai kérdésekben vita támadt köztük, egyelőre még csak szóbelileg. B.-t 1777. állandólag Kassára nevezték ki a felsőbb osztályok tanítására s ez évben többek buzdítására a nemzeti nyelv emelése végett kiadta dolgozásait: Uj mértékre vett külömb verseknek három. könyvei c. alatt (Kassa 1777), s ezzel csakugyan megelőzte Rájnist. Ez a könyv nyitott útat a klasszikai formáknak költészetünkbe, megmutatta, hogy magyarul is lehet írni Horatius mértékeiben; a sokat ígérő kezdemény többeket föllelkesített, így a fiatal Kazinczyt egészen elragadta. A kötet költői értéke csekély, a versek nagy része alkalmi darab, sőt egyszerü üzenet vagy megbízás, a legprózaibb tartalommal, néhány epikai darabjában van némi invenció és lendület; de nem is annyira ez hatott, mint a példa a nyelv és a verselés formájában. A kötet három könyve a hexameteres, a disztichonos és az ódai sztrófákban írt versek szerint van megkülönböztetve, mindegyikre számos példával. Bármily gyarlók is esztetikai szempontból B. versei, nyelvében akkor igen sok ujság volt, mit részint az antik formáik okoztak, részint B.-nak tagadhatlan stilus-érzéke hozott magával. Az új forma számos, eddig rejtett szépségeit hozta fölszínre a nyelvnek; új szólamok, fordulatok, merészebb szórend és szófűzések jelentkeztek, szóval, a költői nyelv kezdett megújulni. A siker újabb munkákra buzdítván B.-t, lefordította s már 1779-80-ban kiadta Vanijelre tankölteményét Paraszti majorság c. a., szintén hexameterekben, 1784-ben pedig ritkább magyar szavak hexameterekbe szedett Kisded szótárát adta ki (második kiad. átdolgozva 1792); verseit is 1786. ismét közrebocsátotta javítva és újakkal kiegészítve Verskoszorú c. a.; harmadszor 1789-ben jelentek meg Költeményes munkáji, szintén sok új darabbal, s végül 1802-ben Komáromban jöttek ki: Megjobbított és bővített költeményes munkái. B. sokat változtatott versein s kivált a későbbi kiadásokban nagyrészt eltüntette a korábbi kiadások nyelvi merészségeit. Tartalomban, izlésben mindenesetre sokat haladt, némely darabja költői ihlettel készült, A ledőlt diófához c. ódája jelentékeny hatást is tett. Verselgetése mellett azonban heves tollharca volt a klasszikai irány két másik kezdőjével: Rájnissal és Révaival, mely harcot voltakép a versengés élesztett, különben pedig a prozódia s a költői nyelv körül forgott. Rájnis 1782. kiadott Kalaúza megtámadván B szórendi merészségeit és prozódiáját, B. 1786. Ki nyertes a hangmértéklésben? c. vitairatával felelt, melyben prozódiai elveit bővebben kifejti, Rájnist gúnyosan cáfolgatja, sőt Révaira is csípős megjegyzést tesz. A szenvedélyes Rájnis egy rendkívül személyeskedő Sisakos, paizsos, kardos mentőirás-sal rohant B.-ra, kinek poétái tudományát, sőt magyar nyelvérzékét is igyekszik csúffá tenni. Révai is élesen válaszolt Elegyes versei-ben (1787). A gyülölködő Rájnis ellen Bacsányi (l. o.) vette védelmébe a nehézkes B.-t. Nyelvészeti készültség s vitatkozó ügyesség dolgában Rájnis mindenesetre fölötte állt B.-nak, de a vita érdemére nézve neki sem volt több igaza. A tollharc irodalmi eredménye nem a magyar prozódia megalapítása volt, mint többnyire hiszik, mert a vita merő apróságok körül forgott s mindössze néhány részletkérdést tisztázott, a technikai eljárásban a gyakorlat hozott létre megegyezést; a prozódia latinosságait e vita nem is érintette. Révai vette észre először s ő kerülte is, de még sokkal később Kazinczy is latinos prozódiát használt. A legfőbb eredmény az volt, hogy ébresztette a közfigyelmet az irodalom ügye iránt s előkészítette a nyelvészeti vizsgálódást, mely aztán Révai korszakos munkásságában tetőzött. Részt vett B,. Bacsányival és Kazinczyvai együtt, a kassai Magyar Muzeum alapításában és szerkesztésében is. Irói hatásának javarésze eddig tart. Az ő kezdeményük gyökeret vert, nyomukban egész csoport ifjabb író támadt, kik már a Muzeum körül is sereglettek, s a klasszikai iskola vezetését 1790 körül átveszik Virág és Kazinczy. B. ezután is írt még számos eredeti verset, de többnyire fordításokkal foglalkozott; lefordítá Milton Elvesztett paradicsomá-t s kezdte fordítgatni Virgiliust. A mellett szenvedélyesen gyüjtögette a magyar nyelv és stilus diszítő elemeit. 1799-ben nyugalomba vonulván, Komárom mellé Virtre költözött egykori tanítványa, Pyber Benedek házához, hol az irodalmi törekvései jutalmául Ferenc királytól húzott 600 forintnyi nyugdijat is élvezve, régebben kezdett munkáit befejezve és sajtó alá adva élte nyugodt, munkás öregségét. Ekkor adta ki: Orthographia és grammatikabeli észrevételek a magyar prozódiával együtt, Komárom, 1800, és Magyarság virági u. o. 1803 c. munkáit, s végüÍ öreg korának hosszú időn át érlelt legbecsesebb gyümölcsét: Virgilius Eneise, melynek első része Bécsben 1810., a második Pesten 1873. jelent meg. V. ö. Horváth Balázs: B. Sz. D. s néhány költeménye, a kassai főgimn. 1887-88: évi Jelentésében; Oláh Béla: B. Sz. D., Figyelő XV., Toldy: Költők élete; Négyesy L. A mértékes magy. verselés, 1892.

Baroxiton

fuvóhangszer, melyet a königgrätzi W. Cerveny 1853-ban talált ki. A B. hangcsöve sárgarézpléhből van készítve bő menzurája van s többszörösen meg van hajlítva, úgy hogy körülbelül 73 cm. hosszúsága dacára oly mély hangot képes előállítani, mint egy 6 méternél hosszabb cső. E hangszernek B. hangolata van és terjedelme: a kontra D-től az egyvonásu a-ig. A B. használatban van az osztrák-magyar katonazenekaroknál, a nehéz bombardonokat helyettesíti; 1877. mint első basszus-hangszert bevették az orosz katonazenekarokba is.

Barozzi

Giacomo, olasz építő, született Vignolában, 1507. (amiért közönségesen Vignola név alatt ismeretes), megh. Rómában 1573. Tanulmányait Rómában végezte, később két évet töltött a francia udvarnál, 1550. pápai építész, 1564. pedig, Michel Angelo halála után, a Péter-templom építésze lett. Főbb alkotásai közé tartozik a V iterbo melletti Caprarola palota és a del Gezu Rómában, de ezek befejezetlenül maradtak. A della Porta szintén az ő tervei szerint készült bár nem egészen híven. Építményei összhangzatos, habár kissé hideg hatást keltenek. Hírnevét az öt szobrászati rendszerről készült műveivel alapította meg, mely hosszú időn át csalhatatlan alaptörvény volt, de amely az antik stilre vonatkozó szabályokat túlságosan merev szabályokba fűzi össze. B. maga is ezeket a szabályokat követte s ezért nem volt soha teljes hatása az ő építési modorának.

Barquette

francia cukorsütemény Nîmes vidékéről.

Barquisimeto

(ejtsd: bárkiszimeto), 1. Venezuela egyik tartománya, 19,110 km2 területtel s 176,000 lak. - 2. B., város az ugyanilyen nevü folyó partján; 541 m. magasban a tenger szine felett. A várost alsóbb részében Cojedesnek hívják, (1888) 25,665 lak., szép ültetvényekkel és nagy állattenyésztéssel. 1812. nagy földindulás volt itt, mely 1500 embernek vesztét okozta.

Barr

város Elszász-Lothaiában, a Kirneck partján, (1890) 5678 lak. bőrcserzéssel, kékfestőkkel és jelentékeny borkereskedéssel.

Barr.

paleontologiai nevek mellett Barrande Jónás nevének (l. o.) rövidítése.

Barra

sziget a Hebridák csoportjának déli részén; Inverness grófság része; hossza 10, szélessége 5 km. lakói (2364) nagyobbára halászok. B. város Nápoly olasz tartományban, Nápolytól 5 km.-re, a Vezuv közelében, (1881) 8964 lak., nagy szőllő-, olajfaültetvényekkel, selyemfonókkal s a nápolyiak számos nyaralójával. - B. Braziliában számos helység neve; jelentékenyebb: 1. B. do Rio, Grande Bahia tartományban, a San Francisco partján, 4000 lak., nagy sótermeléssel. - 2. B. Longa Minas Geraes tartományban, a Gualeho partján, 5000 lak.-3. B., Mansa rio de Janeiro tartományban, a Mansa partján, 6000 lak. - 4. B. do Rio Negro, gyakrabban Manaos, Amazonas tartomány fővárosa, a Rio de Negro torkolata közelében, 5000 lak.


Kezdőlap

˙