Baschi

Máté, l. Kapucinusok.

Bas-dessus

l. Mezzo-szoprán.

Base ball

(ejtsd: béz báll), északamerikai nemzeti lapda-játék, melyben két párt (club) egyenként kilenc taggal vesz részt. A ball 1845 óta van divatban s talajdonképen az angol rounders játéknak egy változata.

Basedow

1. János Bernát (tulajdonképen Bassedau Berend János), az oktatás- és nevelésügy reformátora, szül. 1723 szept. 11. Hamburgban, megh. Magdeburgban 1790 jul. 25. Atyja fodrász volt s oly szigorral nevelte, hogy megszökött s egy holsteini orvos szolgálatába szegődött. Ez azonban felismerte a fiu nagy tehetségét s meleg ajánlással küldte vissza Hamburgba. Itt B. 1741-1744-ig a Johanneumot látogatta, azután Lipcsébe ment a hittudomány tanulmányozására. Tanulmányai végeztével egyideig szülővárosában tartózkodott, azután nevelő lett egy holsteini nemesi családnál. 1753. elnyerte a morál és a szépművészetek tanszékét a soröi lovagakadémián, később u. o. teologiát is tanított. Szabadelvü irói működése, különösen Praktische Philosophie für alle Stände (Kopenhága 1758) c. munkája ellentétbe hozták az akadémia gondnokával, Daneskiold gróffal, minek következtében 1761. az altonai gimnáziumhoz tetetett át. Itt szerkesztett népszerü bölcsészeti munkái: Philalethie. Neue Aussichten in die Wahrheiten und Religion der Vernunft (Altona, 1764, 2 köt.), Theoretiches System der gesunden Vernunft (u. o. 1765) épp úgy, mint teologiai s pedagogiai munkái: Grundriss der Religion (Altona 1764), Methodischer Unterricht in der überzeugenden Erkenntnis der biblischen Religion (u. o. 1764) nagy felháborodást idéztek elő az ortodox teologusok táborában, minek következtében a szerzőt több német állam területéról kitiltották. A közvélemény azonban a felvilágosodás vértanuját látta benne. Gróf Bernstorff dán minisztertől bátoríttatva, aki őt fizetése meghagyása mellett minden tényleges szolgálat alól felmentette, B. 1767-től fogva egészen az oktatásügy reformálására adta magát, amit Rousseau időközben megjelent «Emil-jére» támaszkodva egész nagy arányokkal tervezett. 1768 husvétján kiadta Vorstellung an Menschenfreunde für Schulen, nebst dem Plan eines Elementarbuches der menschlichen Erkenntnisse c. dolgozatát. Ebben Basedow a testi nevelés szükségességét, a szemlélet fontosságát, a nevelésben általában a természetes útra való térést sürgette s lelkesülten hivta fel a közönséget vállalata támogatására. Az eredmény nagyszerü volt. A hozzá intézett tudakozó levelekre adott válaszai által befolyást nyert a családi nevelésre is. Az ilyszerü levelezésekből állottak elő (1768 és 1769) az: Unterhaltungen mit Menschenfreunden, s később Vierteljährige Nachrichten vom Elementarwerk (1770-1771). A nagy Elementarwerk-re hirdetett előfizetesi felhivás 1770-ig több mint 7000 német bir. tallért hozott Basedownak. Több előleges küldemény után 1774. végre megjelent az Elementarwerk maga négy kötetben, 100, nagyobbrészt Chodowiecki által tervezett rézmetszettel. A nagy művet mindenfelé tetszéssel fogadták s több idegen nyelvre, köztük oroszra is lefordították. 1771. Basedowot Lipót Ferenc Frigyes anhalt-dessaui herceg 1100 tallér fizetéssel Dessauba hivta, hogy ott a maga elvei szerint mintaiskolát állítson fel. 1774. meg is nyitotta az intézetet, melynek B. «philanthropin » nevet adott, jeléül; hogy vezetője az akkortájt dívó barbár iskolai tánítással szemben a szeretetteljes bánásmódot léptette életbe. Eleintén az intézet szépen virágzott s Németországban és Svájcban annak a mintájára sok «philanthropinumokat» állítottak, de már az 1775. tartott nagy zajt ütő vizsgálatot igen különféleképen itélték meg. B. nem sokáig maradt az általa alapított intézetnél. 1776. megvált az igazgatóságtól s azóta majd Dessauban, majd Lipcsében, Halléban s Magdeburgban lakott, ahol egy leányiskolában rövid ideig tanítóskodott. 1787. még kiadott egy utasítást az olvasás tanítására; ebben azt javasolja, hogy az állam sütőházakat állítson fel, melyekben az olvasás megkönnyítésére betüalaku süteményeket süssenek. Utolsó éveiben ismét a teologiához fordult és több hittudományi művet is irt. Utolsó szavai ezek voltak: Akarom, hogy felboncoljanak embertársaim javára. Basedow Montaigne és Rousseau elveit követte. Főérdeme, hogy a gyermek testi fejlődésére nagy gondot fordított. Kora felfogásával ellentétben az anyanyelv és a reáliák tanítását sürgette. A nyelvtanításban társalgás utján, gyakorlati módon kivánt célt érni. Basedow szerint minden tanításnak a szemléletből kell kiindulni s mindent kerülni kell, ami azt a gyermek előtt kellemetlenné tenné; a tanulás ne gyötrelem legyen, de örvendetes foglalkozás. A felekezeti elfogultságnak nagy ellensége, de a tiszta humanizmusnak lelkesült barátja volt. Szelid bánásmódja, értelemfejlesztő tanításmódja s a testi nevelés sürgetése örökre nagy nevet biztosítanak neki a pedagogia történetében.

2. B. Károly A., született 1799. Dessauban, megh. 1854. Tanult Halleban, Merseburgban telepedett le, ahol később városi főorvossá választatott. Halálát egy boncolásnál történt fertőzés okozta. Főbb munkája: Exophthalmus durch Hypertrophie des Zellgewebes in der Augenhöhle, 1840. Egy betegséget, éppen azt, melyről az idézett munka szól, róla neveztek el Basedow-betegségnek.

Basedow-betegség

Először 1840. Basedow irta le. A betegség okai gyánánt ijedtséget, heves pszichikus befolyásokat, tulságosan megerőltető életmódot, stb. említenek. Nőknél gyakrabban fordul elő mint férfiaknál és sok esetben az ivarérés korában, gyermekágy után vagy klórózis következtében lép föl. Tüneteit a szemek kidülledése exophthalmus -, a pajzsmirigy megnagyobbodásastruma-, fokozódott és szapora szívműködés képezik. A betegség teljes kifejlődéséig többnyire hónapok mulnak el. A bal szivgyomrocs gyakran tulteng. A tultengés, mely a legtöbb esetben idiopatikus, ritkábban terjed át a jobb szivgyomrocsra is. A sziv fölött sok esetben hallható zörejek néha billentyübántalmakkal függenek össze. Az exophthalmus a szemhéjak hiányos záródását eredményezheti. Az idegrendszer megbetegedésére utalnak a nagyfoku izgékonyság, a Basedow-betegség kiséretében gyakran előjövő hiszteria, elmebajok, bő izzadás, szubjektiv forróság érzete, reszketés, stb. Lefolyása évekre terjed, gyakori javulások és rosszabbodások mellett. A halál okát közbejövő más betegségek szokták képezni. A betegség lényege nem ismeretes. A szemek kidülledése, a sziv és az edények beidegzésében észlelhető zavarok, stb. az együttérző idegrendszer megbetegedésére utalnak. Gyógykezelés: szivdobogás ellen időnként digitalis, hideg borogatás, nagy bromkáli-adagok, a Basedow-kór kiséretében sokszor előforduló vérszegénység ellen vas khinin, erősítő táplálék. Ajánlják a szimpatikus villanyozását, jódkálit, stb. is, mint amelyek által néha jó eredmény érhető el. Különös gond fordítandó nyugodt, egészséges életmódra.

Basedow-féle szabály

(regule de quinque), a régi számtani könyvek gépies eljárása az e fajta feladatok megoldására:

1200 ember 2400 mázsa lisztet 4 hónap alatt fogyaszt el. x éri be 4000 mázsával 3 hónapig.

Az ismeretlen értéke az

x

1200

2400

4000

3

4

szkémából úgy adódik, hogy a jobboldalt álló osztandók szorzatát elosztjuk a baloldalt álló ismeretesosztókszorzatával. A szkéma felirásánál az ismeretlen baloldalt legfelül kerül, a kérdő tétel ismeretes számaira pedig az a szabály, hogy az illető szám osztandó lesz (mint p. a 4000), ha őt megduplázván az eredménynek is kétszer akkorának kellene lennie (egyenes arányosság), ellenkező esetben (fordított arányosság) pedig osztó (p. a 3). A feltétel adatai azután egyszerüen a kérdő tétel egynemü számaival szemben irandók. Ma az e fajta feladatokat egyszerü következtetéssel oldjuk meg. V. ö. Unger, Die Methodik der praktischen Arithmetik. 91. §.

Basel

1. kanton. Svájc köztársaság 22 kantonjának egyike a Rajna könyöke körül, Baden, Elzász, továbba Solothurn, Bern és Aargau kantonok közt. Két fél kantonra oszlik: Basel városra (Bále-Ville) és Basel-vidékre (Bále-Campagne). Területe: 457 km2 (ebből B. városra 35,8, B. vidékre 4216 esik). B. kanton felülete, leszámítva a Rajna-melléki kis rónát, hegyes és halmos;. földje amfiteátrumszerüen emelkedik a svájci Jurának Solothurn határán emelkedő legmagasabb csucsáig, a Glattefluhig (1207 méter) és a Vogelbergig (1167 méter). A Rajnán kivül ennek kis mellékvízei: az Ergolz, Birs Birsig és a Wiese öntözik. A Fekete-erdő megvédi a hideg É-i szelek ellen; ezért éghajlata szelid és kellemes. Földje a gyümölcsmeg gabona-termelésre alkalmas; erdők és jó legelők a legmagasabb hegyek tetejéig nyulnak föl a Rajna környéke jó borokat is terem. Állattenyésztése virágzó; különösen sok (16,000) a szarvasmarha Basel vidéken, ahol a tejet jóminőségü sajttá is feldolgozzák. Az ásványi termékek nem jelentősek; Eptingenben, Ottingenben és Sissachbán meleg források fakadnak és sót nyernek. A lakosok száma (1890) 136,378 (ebből B. városra 74,245, B. vidékre 62,133 esik), akik nagyobbára németek. Főfoglalkozásuk az állattenyésztésen és földmívelásen kivül az ipar (B. vidéken 1890. 56, B. városban 140 gyár volt); a legfontosabb iparágak selyem-fonás, -szövés, -festés és gépgyártás; kevésbbé fontosak a kémiai szerek készítése és a papirgyártás. A kereskedelmet a vasutakon kivül a Rajnán járó hajók is előmozdítják. Kivitelre kerülnek főképen: vaj, sajt, cseresznye-pálinka, bőrök, selyemfonalak és szalagok és szarvasmarhák. B. város-kanton B. városból és Riehen, Bettingen meg Kleinhüningen községekből áll. 1875. revideált alkotmánya szerint a végrehajtó..hatalmat 3 évre választott 7 tagból álló kormánytanács, a törvényhozó hatalmat pedig szintén 3 évre választott 130 tagu nagytanács gyakorolja. A választások közvetetlenül történnek. A nagytanács gyakorolja a kegyelmi jogot és ellenőrzi a közigazgatást. A másodfoku és legfőbb törvényszék 9 tagból áll, akiket szintén a nép választ 3 évre. B. vidék négy kerületre oszlik (Arlesheim, Liestal, Sissach, Waldenburg); főhelye: Liestal. A végrehajtó hatalom a kormánytanács (3 évre választott 5 tag), a törvényhozó hatalom a Landrath (800 lakosra egy tag) kezében van. Mindkét félkantonban a törvényeket a nép általános szavazattal szentesíti.

2. B., Svájcnak nagy ságra második városa, Elzász és Baden határán a Rajna mindkét partján, B. város félkanton fővárosa (1888) 70,30.5 lak. A Rajna itt alkotja könyökét és fölosztja a várost Nagy- és Kis-B.-re, amaz a bal, emez a jobb parton; a két részt 3 hid köti össze. A régi város szűk, kanyargós utcákból, régi házakból áll; az ujban modern házak állanak; a régi falak helyét ültetvények, sétaterek foglalják el. Régibb épületei között legjelentékenyebb a Münster, amelyet 1490. fejeztek be; bár a reformáció korában átalakították, szép román izlésü faragványai, tornyai és kriptája Erasmus, Habsburgi Anna sirboltjával megmaradtak. Déli részéhez folyosók csatlakoznak félig a földben, melyekben a többi közt Oecolampadius, Gryneus, stb. sirköve is látható; ezek végében van az a terem, ahol 1431. a hires egyházi zsinatot (l. o.) tartották. A Münster tulsó oldalán van a Pfalz nevü tó. A városházában szép üvegfestmények és régiségek láthatók. Magánépületei közül a «Burckhardta-ban kötötték meg 1795. a B.-i békét. Vannak ezen kivül B.-nek érdekes régi fegyvergyűj teményei, közel 150,000 kötetből álló könyvtára, képtára Holbein, Dürer, Cranach stb. több remekművével, több régiség és természetrajzi gyüjteménye, egykoron igen hires egyeteme, hittérítő iskolája és egyéb tudományos és jótékony intézete: B. Európa leggazdagabb városainak egyike; kereskedelme Svájc összes forgalmának csaknem felét öleli fel; ipara is virágzó; egyedül selyemszalaggyárai 8000, az ezen iparággal összefüggő gyárak pedig összesen 40,000 munkást foglalkoztatnak; ezenkivül virágzó: a papir-, gép-, festék- és sörgyártás; az ipar a lakosság 4%-át táplálja.

B. a rómaiaknak az Augusta Rauracorum (aminek neve Basel-Augst falu nevében máig is fennmarsdt) nevü gyarmata mellett fekvő Basilia katonai tanyahelyből keletkezett. 406. alamann, 500. pedig frank uralom alá került. 843. Lotharnak. 870. Német Lajosnak, 912. Burgundiának és 1006, illetőleg 1033. a német császárságnak jutott birtokába. Miután B. püspökei hatalmát 1260. megtörte és a környékén levő vidéket is birtokba vette, a Habsburgokkal keveredett hamar viszálykodásokba; 1444. a svájci szövetséghez csatlakozott, 1501. pedig annak tagjává lett és ennek sorsában osztozott. B. város tulsulyát környéke csak nehezen tudta elviselni. 1830-1833-ig többször véres összeütközések történtek, melyek a kanton kettéválasztását vonták maguk után, ami mostanig is fennáll. V. ö. Ochs: Geschichte der Stadt und Landschaft B. (8 köt. Ba..el 1796-1822) és Morel Abrégé de l'histoire et statist. de l'evéché de B. (Strasbourg 1813).

Baseli béke

ama béke, melyet a francia köztársaság 1795 april 5. Basel városában Törökországgal kötött II. Frigyes Vilmos király, hogy keleten Lengyelország felosztása alkalmával osztályrészt kapjon, visszalépett a Franciaország ellen kötött koaliciótól s átengedte a Rajna balpartján lévő porosz területet a köztársaságnak. A szerződő-felek Észak- és Déli Németország között (máj. 17.) határvonalat huztak, olyformán, hogy a vesztfáliai kerület, Felső- és Alsó-Szászország, Frankonia, a Felső-Pfalz, Hessen-Kassel és Hessen-Darmstadt, valamint a Rajna kerületnek a Majna mindkét partján fekvő részei semleges területeknek nyilváníttattak. Titkos pontban a franciák arra kötelezték magukat, hogy azon esetben, ha a végleges békekötés alkalmával a Rajna bal partja Franciaország kezében maradna, oda fognak hatni, hogy II. Frigyes Vilmos király a Rajnajobb partján megfelelő területi kárpótlásban részesüljön, mely kárpótlás alatt már akkor is az egyházi fejedelmek birtokainak lefoglalására gondoltak. Hardenberg porosz követ e békét «biztosnak, előnyösnek és dicsősségesnek» jellemezte, de sem a kortársak, sem az utókor nem osztoztak e nézetben. A porosz udvar a békekötést a kedvezőtlen külügyi helyzet és a Lengyelországnak Oroszország és Ausztria által célbavett felosztás szempontjából szükségesnek mondhatta ugyan, de ennél többnek nem. A cserben hagyott szövetségesek Poroszországot hazug szószegéssel vádolták és megvetésüket éreztették vele. Maga Poroszország nyugodtságot szinlelve tizenegy évig semleges állásban tétlenül nézte a franciák hódításait, kik végre ez önkéntes megalázkodás és meghunyászkodás dacára mégis hadat üzentek a teljesen elszigetelt porosz államnak 1795. jul. 22. a fiancia köztársaság Spanyolországgal kötött békét Baselben. Franciaország lemondott spanyolországi hódításairól, és cserébe kapta San-Domingónak spanyol részét. A spanyolfrancia szövetségnek is egyengették útját.

Baseli hitvallás

az ev. ref. egyház egyik szimbolikus irata, melynek létrejövetele indokául szolgált az a körülmény, hogy Basel város ref. polgárai, a több oldalról fenyegető ostromok ellenében, hitök és erkölcsi elveik lényegét határozott formában kivánták kifejezni. Ennek szerzője valószinüleg Myconius volt, aki 1532 és 1534 közt az Oecolampadius által kezdeményezett alapon irásba foglalta a baseliek hitvallását, melyet Mühlhausen is elfogadott, s innen gyakran confessio Mühlhusana néven is szokták említeni. Megvan a Niemeyer gyüjteményében; ezenkivül v. ö. Hagenbach, Kritische Geschichte der Entstehung. und der Schicksalé der ersten Basler Confession. Basel 1827.

Baseli keresztelő kő

l. Staurolit.


Kezdőlap

˙