Bathgate

(ejtsd: -gét), város Linlithgow grófságban Sóciában, 29 km.-re Edinburghtól, (1891) 5330 lakossal, vaskohókkal, plaid és gyapjukelme készítéssel.

Báthmonostori Töttös

Becsey Imre fia. Keresztneve volt István, de rendesen csak az ősmagyar Töttös néven írják. Atyját követte a lévai várnagyságban és a barsi főispánságban. 1342. e mellett még a királyné főajtónállója. Ezután más hivatalt kapott. 1346-50. királyi főajtónálló, visegrádi és óbudai várnagy, pilísi főispán. 1350. még a jászok birája is volt. Hivatalai mutatják, mennyire kedves embeee volt a királyi családnak Tőle szármázik a Báthmonostori Töttös-család. Ő alapítá 1345. a bátmonostori Ágoston-rendű kolostort. (V. ö.: Zichy cs. okm. Theiner: Monnm. Hung.) Megh. 1355 körül.

Batholit

(geol.), 1. Lakkolit.

Bathometer

l. Mélységmérő.

Báthori

Romancsik Mahály, szinészeti iró;Szül. Nagyváradon 1853 nov. 27., megh. 1888. Középiskolai tanulmányai bevégzése után 1872-ben a szinészeti pályára lépett. Sokat hányódott életében, noha szüntelen a jobblét után törekedett. Mint iró igen hasznos szolgálatot tett a magyar szinügynek szinészeti szaklapjaival, melyeket csak nagy nélkülötések árán tudott kiadni. 1885. a temesvári első magyar szini évad titkára volt, majd szinigazgatóvá lőn. Ideálizmusa itt is sok küzdelembe vitte. Végre is a lévai kórházban hunyt el.

Báthory

-család (nyir-bátori ecsedi somlyói és szaniszlóffi gróf és oppelni herceg).

[ÁBRA] Báthory-család címere

Történelmi nevezetességü kihalt családunk, mely a svéd származásu Gutkeled nemzetségből ered. Első ismert törzse a családnak a Salamon idejében élő Opos volt, kinek harmadizi unokája Bereck, hű szolgálatai jutalmául IV-ik Lászlótól a szabolcsi Arám, Kis-Báka és Bátor helységeket nyerte, s ez utóbbi helységről kezdé magát nevezni. Fiai közül kitünt: II. András váradi püspök; I. János és I. Lökös. E két utóbbi 1325. Báthory-család címere. Róbert Károlytól az -ecsedi uradalmat kapta. I. Jánós utódai: I. László és II. Lökös külön törzsek ősatyái lettek. Az előbbi 1351. szabolcsi főispán, nejével Medgyesallyai Annával a somlyói birtokot kapta hozományul. Unokájok, II. István, 1422. erdélyi vajda, később kir: asztalnok. Kéttös házasságából számos gyermeke származott, kik közül III. István, V. János I. és II. Miklós külön ágakat alapítottak. A két előbbinek ága másodunokáikban már kihalt, míg II. Miklóstól a fejedelmi ág következőképen származott le:

[ÁBRA] L. táblázat

II. Lökös másodunokái közül kitünt I. István (megh. 1444.). 1423. kir. asztalnok, 1435. országbiró, öt év mulva szatmári főispán. A várnai ütközetben mint királyi zászlótartó esett el. Kettős házasságából származtak: II. Miklós (megh. 1506 kora legtudósabb férfiainak egyike előbb szerémi majd 1475-től váci püspök II. István (lásd alább) erdélyi vajda; Margit, Szilágyi Mihály kormányzó neje, utóbb Bánfi Pálné; I. László (megh. 1474.) szatmári és zarándi főispán, utóbb nándorfehérvári kapitány, és III. András (megh. 1498.) az ágazat tovább terjesztője 1493-tól szatmári és szabolcsi főispán, II. Ulászló alatt koronaőr. Ő építteté s erősítteté meg ősi fészküket, a híres ecsedi várat. Nejétől Drágfy Juliától származott: III., István (l. alább) nádor; V. György, somogyi főispán 1505. Mint. kir. főlovászmester résztvett a rákosi gyülésen, és IV. András szatmári főispán, 1524. belgrádi bán részt vett a mobácsi ütközetben mely után L Ferdinándot segíti a magyar trónra, amiért 1527. tárnokmesterré tétetett, 1547. pedig az ország főkapitánya lett. Kétszer nősült: I. Kállay Borbálával, 2. Rozgonyi Katalinnal, kivel Csicsva, Cserép, Mogyorós, Rozgony, Thora és Varannó várakat kapta hozományul. Gyermekei közül kitünt: V. András (megh. 1566. okt. 4.) Szatmári, szabolcsi és liptói főispán, Ferdinánd híve s részéről több küldetésben járt. ő eszközlé ki Martinuzzival Izabella lemondását, melyért Castaldóval Erdély kormányzója lett s ott a János Zsigmond-pártiakat üldözi. Utóbb országbiró s a királyi hadak főkapitánya lett. Testvérei: III. Miklós (megh. 1585.) előhb a Zápolya-ház hive; de 1561. Ferdinánd hűségére esküszik, melyért 1563. szatmári, 1567. somtogyi főispán és országbiró lett; VI. György szabolcsi, szatmári továbbá szolnoki és krasznai főispán. 1552. Ferdinándpártjsn van, de 1556. Zápolya érdekében Váradot ostromolja, mely tetteért hütlenség címén Buják várát veszté. De ugyanezen évben Izabella királynő a magtalanul elhalt Drágfy Györgynek vagyonát neki adományozza. Nejétől, Báthory Annától származott Erzsébet (megh. 1614 aug. 21.) Nádasdy Ferencné, ki a csejtei várban elkövetett szomoru s rettenetes történetekről ismeretes, és V. István (szül. 1555, megh. 1605 jul. 25.) 1585. országbiró, majd szabolcsi, szatmári és somogyi főispán. Mint kitűnő diplomata s a csatamezők rettegett bajnoka volt ismeretes; 1605. elpártol Rudolftól, s a nemzeti ügy védőihez, a Bocskay-párthoz áll. Nejétől, Drugeth Fruzinától utódja nem maradván, benne II. Lökös törzse kihalt.

B. család (gagyi). Ősrégi magyar család, mely a rendkivül elágazott Aba nemzetségből vette eredetét s 1689. halt ki. Őse gagyi Gerewen Miklós, kinek fiai Lőrinc, István, Miklós és Mihály 1327. a szintén Aba nembeli nádasdi Laczk fia Domokossal ősi birtokaik fölött folyt perüket olyan egyezséggel végzik, hogy Domokos kapta Enickét, Gerewen fiai pedig Abauj vármegyében a két Szemerét. Miklós fiának, Jánosnak két fia volt: István, a ma is meglevő Vendéghy család őse és Péter, kinek Miklós nevü Hától származott a XVI. század közepe táján kihalt Gagyi-család, a másik fia, János, pedig a gagyi Báthory-családot alapította. A család későbbi ivadékai közül emlékezetesebb B. Miklós, ki mint János király hive 1527. Tokajnál esett el. Miklós kisunokája Zsigmond, nógrádvármegyei birtokos volt. Fia, László, Füleken lakott, hol kuriája volt. László fiában, Gáborban elenyészett a család Werther M.; A magyar nemzetségek; I. 38.; Nagy I. Magyarország családai-. 232., aki azonban Gerewen Miklóst összetéveszti Szalánczi Peteuch Miklós nevü fiával.

Báthory

1. András. A Gutkeled-nemzetség Báthory ágának sarja, Bereck fia. 1321. váradi kanonok, 1325. budai prépost és királyi alkorlátnok, 1329. váradi püspök megh. 1345. év nyarán. A káptalan által választott püspökök közt utolsó. Alapítá N -Várad Velence nevü részén az apácakolostort. Róbert Károly híve, 1333. vele Nápolyba megy, hol Endre királyfit nápolyi Johannával el is jegyzik. Várad első székesegyházát kibővítteti, majd 1342. a régi köré s azt egészen befoglaló csúcsíves székesegyházat kezdett építetni. (V, ö. Bunyitay: A váradi püsp. tört. I. kötet).

2. B. András (somlyói) szül. 1566, meghalt 1599. nov. 3. Boldizsár testvérével B. István lengyel király udvarában növekedett. Az egyházi pályára lépvén királyi nagybátyja pártfogása mellett warmiai püspök, 1599. pedig bibornok lett. Midőn az ingatag jellemü B. Zsigmond 1599. lemondott a fejedelemségről, a rendek beleegyezésével ő foglalta el azt, de már ekkor Erdélyben Mihály vajda volt az ur. A csik-szent-domokosi határban volt köztük a döntő ütközet, melyben B. serege szétveretett s maga is elesett. Gyilkosa székely Ördög Balázs volt, ki a magát hősiesen védelmező bibornok-fejedelmet baltájával homlokon sujtá. A bibornok megöletéseért VIII. Kelemen pápa Csik Szt: Domokos helységet egyházi átokkal sujtotta, mely alól máig sincs feloldva.

3. B. Erzsébet, híres gonosztevő a XVII. században. Nádasdy Ferencnek neje. Abban a babonás hiedelemben, hogy embervérben való fürdés a női szépséget biztosítja emeli már férjének életében, de még inkább özvegy korában udvari szolgálatában alkalmazott 600 nemes leányt áldozott fel hiuságának, s a szerencsétleneket miután véröket vette, csejtei várának főldalatti pincéjében temettette el. Bünrészesei voltak két komornája Heléna és Dorottya s komornyikja Fiszko János. Az eltünt gyermekeiket sirató szülőknek sikerült a cselédség megvesztegetésével a büntettnek nyomára jönni, s a bűnösöket tetten érni. A hozott itélet szomoruan tükrözi vissza az igazságszolgáltatásnak akkori állapotát, mert mig a nádor elnöklete alatt a 14 tagból álló biróság a komornákat tűz általi halálra, a komornyikot fejvesztesre itélte, a főbünös, minthogy a nagy befolyásu Zrinyi Miklósnak a hasonnevü hős fiának és Drugeth Györgynek anyósa volt, csejtei várában eltöltendő életfogytiglani fogsággal menekült.

4. B. Gábor, született 1589. aug. 15., megh. 1613 okt 27. Bocskay István halála után a még alig 18 éves ifju már arra törekedett, hogy ősei fejedelmi székét elfoglalhassa. Bár szándéka ekkor nem teljesült, de 1608 márc. 5; midőn Rákóczy Zsigmond lemondott a fejedelemségről, a rendek őt emelték e méltóságra. Erdélynek alig volt nálánál zsarnokabb fejedelme. Önkényes, kegyetlen s ledér természetü volt, és sok családnak gyalázta meg becsületét; 1610., midőn féktelensége tetbpontra hágott, összeesküdtek élete ellen, melynek feje, Kornis Boldizsár, a székelyek tábornoka volt, ki szép nejét, Keresztury Katát, féltette a fejedelemtől. Tervök megbukott, s az összeesküvők fejét jószágvesztesre itéltettek. A szászok 1611. Radul oláh vajdát hívták be ellene, de a felkelést a legnagyobb kegyetlenséggel, fajtotta el. Ugyanez évben a magyarok II. Mátyástól kértek segélyt, aki azonban szintén kudarcot vallott: 1612. Bethlen Gáborban látja vetélytársát, kit azon évi nagyszebeni országgyülés által árulónak mondat ki s megnótáztat. Midőn Bethlen a következő év máj. 1. Konstantinápolyban a porta által fejedelemmé neveztetett ki, B. még ekkor is bízott, hogy kiengeszteli a szultán haragját; ha Nagyvárad várát átengedi neki, azonban még ez év okt. 27. meggyilkoltatott. V. ö. Báthory Gábor erdélyi fejedelemsége. Irta Szilágyi Sándor. (Bpest 1864. Budapesti Szemle XIX. és XX. köt.) Bátory Gábor háborúja Havasalföld és Magyarország ellen. (Budapest 1865. Budap. Szemle, új folyam, II.)

5. B. István (ecsedi), meghalt 1493. 1473. mint országbiró szerepel, majd szsbolcsi és. szatmári főispán, 1478-tól pedig erdélyi vajda. Több nevezetes követségben s még több ütközetben vett részt. Legnagyobb dicsőségét azonban 1479 okt. 13. a kenyérmezei ütközetben aratta. Ezen csata zsákmányából építtette a nyirbátori zárdát és templomot. E hős hadvezért kortársai gőgös, indulatos és kegyetlennek irják. Az is fel van jegyezve róla, hogy irni nem tudott s 1491-ben Pozsonyban az Ulászló és Miksa között létrejött békeszerződést, mint az előbbi megbizottja, nevében unokaöccse, György, irta alá. Nagy része volt abban, hogy Korvin János herceg dicső atyját nem követte a trónon; hálátlan volt, hogy ezt elősegítette, mert Mátyás emelte őt a legmagasabb méltóságokra, s megfeledkezett Tamás esztergomi érsek előtt tett esküjéről, mely szerint a Hunyadiaknak hive marad. Hatalmaskodásai miatt sok panaszt emeltek. ellene, mire Bakócz Tamás lemondásra birta az erdélyi vajdaságról s ezután megszünt a közéletben szerepelni.

6. B. István, meghalt 1535.; 1507. zalai főispán, rövid idő mulva az ország alsó részeinek főkapitányas mint ilyen, 1514. a fellázadt parasztok ellen küldetett, kik elől kénytelen volt Temesvárra menekülni. 1519. nádor lett, de négy év mulva az országgyülésen sulyos vádak emeltettek ellene, hogy a közjövedelmet elsikkasztja, hogy a törökkel titkos összeköttetésben áll, tudtával öccse hamis pénzt veret stb. A népszerütlen B.-t a király elmozdította, de az országgyülés eloszlása után ismét vísszahelyezte hivatalába. Az 1525 jul. 3-án megnyilt országgyülésen a fentebbi vádakon kivül szemére hányták, hogy «nagyobb gondja van a torkára, mintaz ország gondjára». B. megkisérlé magát védeni a vádak ellen, de a szenvedélyes felkiáltások miatt szóhoz sem jutott. Helyébe a rendek a kedvelt Verbőczyt választották meg egyhangulag. B. ezután mindent elkövetett, hogy méltóságát visszanyerje, mig az 1526. tartott országgyülésen, hol pártja többségben volt, ujra megválasztatott. A mohácsi ütközetből menekülve, a pécsi káptalanbelieket kincseiktől megfosztá.

Ezután I. Ferdinánd hive volt, melyért meghagyatott méltóságában s Kőszeg és Divény várakat nyerte királyi adományul.

7. B. István (somlyói), született 1533., megh. 1586 dec. 12. Ifju éveit Ferdinánd udvarában töltötte, érett korában Zápolya Jánoshoz csatlakozott s a nemzeti ügyet védte meg a harctéren. mint Ferdinánd és Miksa ellen a diplomáciai küldetésekben, melyekért Zápolya őt erdélyi vajdává tette. 1563. és 1565. mint követ Bécsben jár s János Zsigmond igényeit védi; ez utóbbi alkalommal börtönbe vettetett, honnan csak két év mulva szabadult ki. 1571 máj. 25. ura elhalálozásával a rendek őt fejedelemmé választották, dacára a bécsi udvar ellenzésének s az elhalt fejedelem végakaratának, ki Békesy Gáspárt óhajtotta utódjául. Békesy nem türhetvén mellőzését, B. ellen indult, de több csatában megveretvén, 1572. kiüzetett Erdélyből. 1576 elején Zsigmond Ágost lengyel király utód nélkül halván el, a lengyel rendek őt választák királynak s mihelyt ez tudomására jutott, még jan. 28. Medgyesre országgyülést hivott egybe, hol utódjául Kristóf testvérét ajánlotta, mit a rendek el is fogadtak. B. ezután Krakóba sietett a lengyel koronához kötött feltételeknek eleget tenni s az özvegy királynét nőül venni, mely után a koronázás május 1-én nagy fénnyel ment végbe. Mily nagykirálya volt Lengyelországnak, kitünik a lengyelek e nyilatkozatából: «vagy soha ne született volna, vagy ha született, örökké élne». Titkos terve volt Zsigmond öccsét magyar királlyá, rokonát, Zamojszky kancellárt pedig erdélyi fejedelemmé tenni s így Lengyelországgal kapcsolatosan egy erős államszövetséget alkotni a hatalmas török és német szomszédok ellen. / DOBY.

8. B. János. Bereczknek, a Bátoryak ősének fia, András püspöknek testvére s a Báthoryak nagyságának megalapítója. Kezdettől fogva I. Károly királyunk hive lévén, már a rozgonyi csatában kitüntette magát. 1316-ben Kopasz nádor lázadásakor a királyhoz való ragaszkodásáért óriási károkat szenvedett (csak bátori szolgái közül 53-at öltek le, míg végre a debreceni csatában a harcosok élén küzdve, ellenfelein győzedelmeskedett. Egy ideig a gilvácsi várnak (a Kraszna mellett Nagy-Károlytól keletre) volt várnagya s részt vett a kevéssel utóbb megindított erdélyi hadjáratokban is:ő szerezte meg Ecsedet; 1334. (s nem mint a régiek írták 1325.), pedig engedélyt kapott, hogy az ecsedi várat felépíthesse s azt «Hűség»-nek nevezhesse. 1336-39-ben szatmári s egy ideig aradi főispán volt. (Fejér. Cod. Dip. VIII. Anjoukori okm. II. 20. 166. III. 60. 568. Hazai Okm. VII. 391.)

9. B. Kristóf (somlyói), született. 1530., megh. 1581. máj. 27. A Szapolyai-ház egyik leghűségesebb embere. Izabella részéről több küldetésben vett részt, így 1577. a francia udvarnál jár II. Henrik közbenjárását kérni, hogy Izabella Erdélyen kivül Lippát, Temesvárt s Becskereket visszanyerje a portától. 1565. Swendi Lázár csász. fővezért elűzi Huszt alól. A fehérvári fejedelemválasztó országgyülésen testvére István, fejedelemmé választatott, ő pedig váradi kapitánnyá neveztetett ki, s midőn amaz lengyel király lett, fejedelemmé választatott. Mint egykoruak följegyezték, kormányzata alat volt legboldogabb e kis ország. Igazságszeretete, bölcsesége, mérséklete tiszteletet szerzett neki, hogy alattvalóit mennyire védte a török zsarolástól, kitünik 1576. okt. 27., midőn Musztafa budai pasának Biharban a bikác si- és nagy-rodováni helységeket azon feltétellel adományozza, hogy azokon török tiszteket ne tartson s ne igazgattassa általuk. A portánál ís nagy becsülésben állott s Murad szultán 1576. kiadja a temesvári pasának a parancsot, hogy: «Erdélyre senki csatát ne-üzzön s rabolni se menjen, ha fejét szereti.»

10. B. Miklós. A Gutkeled nemzetség B. ágának sarja, Béreck fia, András püspök öccse. 1351-ben brassai ispán, s ez idei rendes szokás szerint valószinüleg egyszersmind székely ispán. (Századok 1880.)

11. B. Zsigmond (somlyói),szül. 1572., megh. 1613 márc. 27. Atyja életében emeltetett a fejedelmi székre, de annak halálakor még kiskoru lévén; tanácsosok rendeltettek melléje. 1588. átvevén a kormányzást, mindenben az idegen Carillo Alfonz tanácsát követte. Ez ajánlotta neki, hogy. a törokkel fennálló jó viszonyt szüntesse, meg s csatlakozzék a keresztény fejedelmekhez. E: terv veszélyességét sokan átlátták s a tordai országgyülésen követelték B: nak az ország hűségére újból való felesketesét, s midőn itt meg nem jelent, fejedelemválasztásról gondolkoztak 1595 B. mindazokat; kik ellenzéki állást foglaltak, elfogatta s kivégeztette. Ez évben történtek uralkodásánák legnevezetesebb politikai eseményei. Oláhországot meghódította s Szinán nagyvezér seregét okt. 28. Gyurgyevónál szétverte. Forduló pontot képez uralkodásában 1599. nejének elválása, mire B. lemond a fejedelemségről, azon szándékkal, hogy pap lesz, felajánlván Erdélyt Rudolfnak, melyért az oppelni hercegséget nyeri cserébe. 1600. ápr. havában lengyel és kozák haddal jött a fejedelemség visszaszerzésére, de Mihály vajda által Szucsavánál megveretett. A következő év febr. elején a kolozsvári országgyülés által visszahivatott a fejedelmi székbe, de azt el nem foglalhatta, mivel Mihály vajda kiűzte Erdélyből, hová többé nem tért vissza.

12. B. Zsófia, a fejedelemséget viselt somlyói Báthory-család tagja, Báthory András s Zakreszka W na leánya született. 1629-ben meghalt 1680. jun. 14. Munkács várában. Őzvegy anyjával Szilágy-Somlyón lakván, itt ismerkedett meg ifj. Rákóczy Györggyel, akkor Várad kapitányával. Megszeretvén egymást, 1641 nyarán jegyet váltottak. Esküvőjük 1843 fébr. 3. történt Gyulafehérvárott. Az öreg fejedelem kivánsága szerint a kat. vallásról csakhamar áttért a ref. hitre, habár szivében örökké hű maradt előbbi felekezetéhez s ezt apja halála után nem is igen titkolta, férje halála után pedig nyiltan kat. lett, fiával I. Rákóczy Ferenccel együtt. Magyarországi birtokaira költözvén, udvarában kényelmes otthont találtak a jezsuiták s ezek voltak a legbizalmasabb és legbefolyásosabb tanácsadói. A Rákóczy-birtokokon lakó nagyszámu protestánsokat egész hévvel kezdte üldözni, papjaikat elüzette, a pásztor nélkül maradt nyájak közé pedig jezsuitákat küldött. Leginkább megérezte katol. buzgóságának következményeit a sárospataki kollegium, melyet összes jövedelmétől megfosztott s általában minden módon üldözött, minek következtében a kollegium tanárai és hallgatói kénytelenek voltak Sárospatakról elbujdosni. A Wesselényi-féle összesküvésbe beleelegyedett fiát nagy áldozatok árán mentette meg társai sorsától. Az idővel együtt vallásos buzgalma s ezzel együtt üldözési szenvedélye is szűntelenül nőtt. Később Kiss Imre nevü jezsuita teljesen uralkodott fölötte s tettei fölött. 1676. a jezsuiták részére Kassán templomot emelt. Birtokairól utóbb már nemcsak a papokat, hanem magokat a protestáns híveket is kezdte elűzetni s e miatt menye, a különben szintén kat. Zrinyi Ilona sem maradhatott meg a munkácsi udvarban, miután enyhébb bánásmódot ajánlott a protestáns jobbágyokkal szemben. Buzgóságának maradandó jeléül egy imakönyvet irt s hagyott hátra, amely aztán a XVIII. században nyomtatásban is megjelent. V. ö H. Kiss Kálmán Báthory Zsófia. Magyar Prot. Egyh. és Iskolai Figyelő. 1879.)

Báthory

1. Gábor id., teol. doktor, ev. ref. püspök, szül. 1755 jan. 26. Solton, megh. 1842 febr. 12. Nagykőrösön. Tanult 1768-tól Kecskeméten, majd Debrecenben, honnan a németországi és svájci egyetemekre ment, melyeken harmadfél évet töltött. Hazájába visszatérvén, előbb a tassi, három év mulva pedig a dunapataji egyház hivta meg lelkésznek. 1796: pesti pap és a dunamelléki egyházkerület aljegyzője lett. 1805. a pesti egyházmegye alesperesévé, 1808. egyházkerületi főjegyzővé, 1814. a dunamelléki kerület püspökévé választatott,.s mint ritka erélyes püspök volt ismeretes, 1817-19. tartotta kerületében nevezetes püspöki látogatását. Az ő buzgólkodása folytán épült 1830. a pesti templom. Az 1838. árvíz után lemondott lelkészi állásáról s Nagykőrösre Gábor fiához költözött. Számtalan egyházi beszédet irt, melyeknek nagy része kéziratban maradt, azonban sok meg is jelent, különösen alkalmi és kivált halotti beszédei közül, úgy önálló füzetekben, mint (az utóbbiak) egy két kötetes gyüjteményben melynek címe: Emlékezet kövekkel megrakott temetőkert, Pest 1820-21. Kiadta a nagyváradi bibliát némi javítással.

2. B. Gábor ifj., az előbbinek fia, ev. ref. h. püspök, szül. Pesten 1798 jan. 27., megh. Budán 1872 nov. 2. Tanult Pesten, 1812-20. Debrecenben, Bécsben. 1823. dunaszentgyörgyi, 1824-ben fülöpszállási, 1835. nagykőrösi lelkész lett. 1824. egyházkerületi tanácsbíróvá, 1829. egyházkerületi aljégyzővé választatott. 1830. országgyülési pap volt. 1836. a kecskeméti egyházmegyének, 1847. a dunamelléki egyházkerületnek lett főjegyzője, amannak közben főesperese s mint legidősebb esperes 1854-59. helyettes püspök volt. A pátensügyben erélytelenségéből eredt tévedése miatt kénytelen volt visszavonulni az egyházi élettől 1860 ápr. 30. cs. és kir. miniszteri tanácsossá neveztetett ki, de már egy év mulva nyugalomba lépett. Különböző kiadványokban több beszéde és verse jelent meg, s ilyenek kéziratban is maradtak.

3. B. László (boldog), a pálosok buda-szentlőrinci kolostorának volt munkás tagja. Valószinüleg az erdélyi Bátori-családból származott s a XV. század első felébon élt. A pálosok évkönyveiből kitünik, hogy ő a szerzője több szent életrajzának s ő fordította a Szentirás nagy részét, mely művek a mult században a pálosok elefánti kolostorában megvoltak. Toldy Ferenc is valószinünek tartja azt, hogy a török elől menekülő szerzetesek holmijukat e felső-magyarországi zárdába hordták. A szerzet föloszlatásakor Nagy-Szombatba jutott a mű, Fába Simon birtokába, majd ezek örököseitől Jordánszky Elek tinnini püspökhöz a nagyobb rész, mely Jordanszky-kódex név alatt ismeretes, két levél pedig Jankovich birtokába s ennek gyüjteményével a nemzeti muzeumba került. Hogy a munka önálló-e, vagy az akkor meglevő magyar fordítások segítségével készült, nem bizonyos, valamint az sem, hogy miféle latin kódexből fordíttatott, mert a Vulgatától eltér; de bármiként is áll a dolog, mindenesetre szép munka, s nyelvtörténelmi szempontból is becses, amennyiben mutatja az átmenetet a régi és az ujabb magyar nyelv között. Neki tulajdonítják némelyek a Pálról és Elekről irt legendákat is, de nehéz ezt bebizonyítani, mert mindezekben a másolók kíssé önkényesen változtatásokat tettek, s ezért a stilus azonosságát eldönteni bajos.

Bath-rend

(orden of the Bath). Angol lovagrend, melyet IV. Henrik király alapított 1399-ben. II. Jakab. III. Vilmos és Anna királyné alatt nagyrészt feledékenységbe ment. de I. György felujította s katonai és polgári érdemrenddé alakította. 1815. az eddig csak egyosztályu rend, három, u. m. nagy, középkeresztes és lovagosztályra oszlott. az első osztály tagjainak száma 72, a másodiké 180, a harmadiké korlátlan volt. E számokat Viktória királyné 1859. évi rendeletével úgy változtatta meg, hogy az első osztály 50 katona, 25 polgári; a második 110 katona. 50 polgári; a harmadik 550 katona, 200 polgári tagot számlálhatott. A rend jelvénye; nagykereszteseknél tojásdad pajzs, melyben három korona között jogar, lóhere és tövisbokor látható, piros keretén a jelmondat: tria juncta in uno. A katonák részére a jelvényt borostyán-koszoru övezi s egy kék szalagon e jelmondat olvasható: «ich dien »; nyakban, koronák, lóherelevelek s tüskebokrokból összeállított aranyláncon viselik. A középkeresztesek jelvénye hasonló, de kisebb s mellükön viselik; a lovagok gomblyukaikban. Öltözetük fehérbélésü. karmazsinveres atlasz-öltöny, fehér öv, vörös-fehérrel bélelt köpeny s fehér sapka. A rend ünnepnapja október 20.

Bathrium

(gör., «lépcső, pad»), ülőpad; sebészek által a ficamodott végtagok beigazításánál használt ágy.


Kezdőlap

˙