Behamb

János Ferdinánd, jogtudor és tanár, pozsonyi származásu. Az ág. ev. vallásról a róm. kat.-ra áttérvén, Linzben jogtudorrá lett és 1677. mint rendes tanár működött.

Behar

(Bahar v. Bihar), 1. angol tartomány Bengália kormányzóságban, Indiában, Népal királyságtól D-re. Területe 114,315 km2. Földje róna; középső, nagyobb részében igen termékeny. A Gangesz majdnem közepén foly rajta keresztül számos mellékfolyóval, ezek közül nagyobbak balról: a Gandak, a Bagmatti, a Gagri, a Koszi, a Panar stb.;jobbról: a Karamnassza, Szona, Murchar stb. amelyekhez még számos öntöző csatorna járul. Éghajlata aránylag kellemes. Főterméke az opium, azonkivül az indigó, rizs, cukornád, köles stb. Lakóinak száma (1891) 24.284,370; ezek nagyobbára hinduk (14% mohammedánus). A tartomány két kerületre (Patna és Bhagalpur) és 12 distriktusra oszlik. Az ősidőkben B. két független királyságból állott: Mithilából és Magadhából; ez utóbbi, a Gangesz D-i partján a VI. században a buddhisták legszentebb helyévé lett; a dsainák maig is elzarándokolnak ide. B.-ban ekkor igen számos buddhista-kolostor (Vihâra) volt. Midőn Brahma vallása itt is diadalt ült, e kolostorok romba dőltek; nyomaik most is nagyon számosak. B. a XIII. században a mohammedánusok, 1765. pedig az angolok birtokába került. - 2. Város Patua kerületben, a Pancsanai partján, (1881) 48,968 lak., terménykereskedéssel.

Beharangozás

az ünnep bekövetkeztének jelzése harangszóval (közönségesen az ünnep előestéjén), még gyakrabban: az istentisztelet megkezdését jelző harangszó.

Behasítás

A kőszéntelep fejtésénél arra törekszik a munkás, hogy a kőszenet minél nagyobb darabokban fejthesse ki; e végre mindenekelőtt rést készít, a telep legkönnyebben kivájható részét 10-15 cm. Vastagságban, 50-60 cm. mélységig kivájja, azután a rés irnyára merőlegesen a munkahely mind a két oldalán hasonló szélességü és mélységü hasíték-ot vág; a kőszéntelep többi részét azután ékekkel és feszítőruddal nagy darabokban letördelheti.

Beható-eset

a névszónak ba be-ragos alakját nevezték így; latin műszóval: illativus.

Beható táró

a hasznosítható ásványokat tartalmazó ér vagy telep felé a külről irányított vágat. Beható vágat pedig minden földalatti vágat, mely meddő kőzeten keresztül egy előre meghatározott pont felé hajatik.

Behegedés

(növ.), I. Havadás (callus) és Paraszövet.

Beheim

(Behaim, Beham, Behm) Mihály, német mesterdalnok, szül. Sulzbachban 1416 szept. 27., ugyanott meghalt 1474. Előbb atyja takácsmesterségét üzte, de csakhamar katona és dalnok lett. Urai egymásután Weinsbergi Konrád, Albrecht brandenburgi határőrgróf, Albrecht osztrák herceg, Cilley Ulrik gróf, László magyar király (1456), III. Frigyes német császár és Frigyes palotagróf voltak. Végre visszatért szülővárosába, melynek birája lett. Szókimondó természetével hamar annyi ellenséget szerzett magának, hogy mindenütt csak rövid maradása volt. Legbecsesebbek történeti költeményei, melyekben a kornak oly fontosabb eseményeit tárgyalja, melyeknek szemtanuja vagy részese volt. Főműve: Buch von den Wienern (a bécsiek lázadása III. Frigyes ellen), kiadja Th. v. Karajan 1843, aki még tiz költeményét tette közzé: Zehn Gedichte zur Geschichte Österreichs und Ungarns (1848). Adatai megbizhatók, előadása elég vonzó; megfigyelő tehetsége és egyenes jelleme értékes történeti forrásokká teszik műveit, a szerző alanyi álláspontja dacára is. V. ö. róla Heinrich G. Német irodalomtörténetét II, 146.

Behemót

(az ó-egyiptomi P- ehe-mau, a. m. vízi ökör), hatalmas állat, melyről Jób könyve (40. fej. 15-32) szól; valószínüleg a vizi ló (Hippopotamus, l. o.).

Behen

Moench és Behenanthe Otth. (növ.), l. Silene.


Kezdőlap

˙