Bélfodorbetegségek

minden a bélfodrot képező rész betegsége, u. m. gyuladás, edények betömődése vagy kitágulása. a hashártyán előforduló álképletek s ezek közül különösen a rák különböző nemi, gümőkór és az ott fekvő nyirkmirigyek kórállapotai (lob. gümőkór, rák stb.). A gyógykezelés e kóralakoknál nagyon különböző, néha tüneti, gyakran sebészi.

Bélfodri nyirkmirigyek

(glandulae limphaticae mesenteriales) a bélfodor gyöki részén feküsznek annak a két lemeze között, összetartva zsírdús kötőszövet által; embernél az egyes mirigyek borsó-, egész mandula-nagyságuak. Több sorban feküsznek, a külsők kisebbek, a középsők nagyobbak, a legfelső sor mirigyei a felső bélfodri ereken feküsznek szorosan egymás mellett. Összesen van 100-200. A vastagbelek mögött is vannak a vastagbélfodor lemezei között nyirk-mirigyek (gl. mesocolicae 20-50. A vékonybélfodri mirigyekhez a vékonybelekből a tápnyirkerek (vasa chylifera s. Caelta) vezetik a tápnyirkot, belőlük a nyirk a bélnyirktörzsbe (truncus coeliacus) ömlik. A vastag bélfodri mirigyekből a kivezető erek a vékonybélfodri mirigyekhez vonulnak. Némely emlős állatnál, p. a kutyánál a bélfodri mirigyek nagy csomóba vannak összehalmozva, amit a régiek a hasnyálmiriggyel cseréltek fel (pancreas Aselli). A bél bizonyos megbetegedéseinél a nyirkmirigyek megduzzadnak, p. hagymáznál, bélgümőkórnál.

Belfort

v. Béfort (ejtsd: befór) várakkal megerősített hely az egykori Haut-Rhin francia départementban, a mai B. Territoireban, a Savoureuse partján, a la Miotte és la Justice mészkőhegyek aljában, több igen fontos út keresztező pontján, 23.275 lak., bőr-, sörgyártással és vasművekkel; jelentékeny transzito-forgalommal. B. a tulajdonképeni városból, Giromagny, Montbéliard és Frace külvárosokból áll. Fekvésénél fogva a B.-i kapunál (Trouée de B.) Franciaország egyik kulcsa; ezért is már Vauban 1687. jelentékeny várrá tette; erődítményeit azonban 1815., főképen pedig 1871 óta tetemesen megnagyobbították és megszaporították; csupán az utóbb nevezett év óta hét új, nagyobb erődöt építettek és É. felé Épinal, D. felé Bésançon közeléig terjesztették ki. - B. a XIV. század Pfirt (Ferette) német grófsághoz, később az osztrák Sundganhoz tartozott. A vesztfáliai békekötésben Franciaországhoz csatoltatott. 1633, 34, 35, 1814., de különösen 1871. véres csatáknak volt szinhelye. Ezutóbbi évben Denfert-Rochereau ezredes makacsul védelmezte Treskov porosz tábornok ellen és csak a francia kormány parancsára, febr. 16-án adta át a németeknek olyan feltételek alatt, hogy az őrség teljes fölszerelésével szabadon elvonulhat. Ugyancsak 1871 jan. 15, 16 és 17-én heves küzdelem folyt a Werder vezérlete alatt álló német és a Bourbaki vezérelte franciák között, amelyeket montbéliardi és lisaine-i csatáknak is neveznek és amelyek a franciák vereségével végződtek és Bourbakit arra kényszerítették, hogy svájci területre meneküljön.

Belföld

a hazai terület összesége, mely politikai és közigazgatási tekintetben egy ország kötelékébe tartozik; minden hazai ember, intézmény, vállalat, hatóság, törvény, gyártmány stb.

Belga

(tájszó) a. m. hebegő, nehezen beszélő.

Belga hitvallás

Németalföldön, midőn a kálvini vallásjavítás lett uralkodóvá, De-Bres Guidó reform. lelkész francia nyelven valószinüleg 1561. több kiváló tudós helybenhagyásával egy hitvallást készített, melyet a következő évben kétségkivül ki is nyomattak, 1563. pedig al- és felsőnémet nyelven is megjelent. Egy előre ez csak magániratként tekintetett, de már az 1566-iki antwerpeni zsinat elfogadta azt a rövidebb kiadásban, de a bővebb kiadást is magáévá tette több belga zsinat s ez vétetett be a Corpus et syntagma (1612) címü gyüjteménybe; közben mindkét kiadást latinra is lefordították. A dortrechti zsinat összehivásakor Hommius Festus egy uj kiadást rendezett (1618) valószinüleg a bővebb kiadás nyomán, de amely több tekintetben eltér a syntagmában közölttől. A zsinat 149-iki ülésében 1620 ápr. 29. a rövidebb kiadást felolvastatta és azt helybenhagyta, de a felolvasás előtt többekkel átnézette s javíttatta. E szerint jelenleg két alakban létezik a belga hitvallás, az egyik a javított rövidebb kiadás, a zsinat okmányai között, a másik a Hommius-féle a Niemeyer kiadásában. Mindkét hitvallásban különben ugyanannyi a cikkek száma s eltérés közöttük csak a mellékes tárgyakra nézve van, mindenik határozottan kálvinista szellemü. Magyarra fordította Szathmári Eötvös István sárospataki tanár, majd érsekujvári reform. lelkész ily cím alatt: A keresztyén és igaz tudományu Belgyiomi Ekklésiáknak hitekről való vallástétele. Amstelod. 1650.

Belgák

azon népségek, melyek az ó-korban Galliának E-i, Sequena (Sine) és Matrona (Marne) között fekvő részét lakták. Germán bevándorlókkal elegyedett kelták voltak, kiket a tiszta galloktól nyelvi tájszólásuk és bátorságuk különböztetett meg. A számos néptörzset, melyekre oszoltak, csak a háboru egyesíthette s ez esetben 1 millió harcost állíthattak sikra. Caesar 7 évig viselt ellenök háborut, mig őket legyőzte.

Belgam

(Belgaum), 1. kerület Bombay brit-indiai presidencyben, Elő-Indiában. Területe: 12.061 km2. Nagyobbára róna, amelyet csak egyes, sűrü erdőkkel takart vagy magánosan álló dombsorok szakítanak meg; főfolyói a Krisztna északon, a Ghatprabha közepén és a Malhabpra délen. Éghajlata forró. Termékenysége jelentékeny; főképen rizst, gyapotot és buzát terem. Lakói nagyobbára hinduk és mohammedánusok; számuk: 864.014, akik túlnyomóan földmíveléssel foglalkoznak. - 2. B., fővárosa Belgam brit-indiai kerületnek, 400 km.-re Bombaytól, 23.115 lak., hindu erőddel, angol katonai teleppel és gyapotkelmekészítéssel. 1818 óta van az angolok birtokában.

Belga merényletzáradék

(belgische Attentatsclausel). 1854-ben a III. Napoleon ellen merényletet elkövetett Jaquins Belgiumba menekült. A belga kormány a merénylőnek kiadatását megtagadta, mert általánosan elfogadott nemzetközi elv szerint politikai bűntettek miatt kiadatásnak helye nincs. A francia császár befolyása alatt azonban Belgium 1856. évi márc. 22-én törvényt hozott, mely szerint az «idegen államfő elleni merénylet, ha az emberölés, gyilkosság vagy méreggyilkosság tényálladékát megállapítja, a kiadatás szempontjából nem tekintendő politikai bűntettnek«. Ezt a záradékot azóta a kiadatási szerződésekbe, a belga törvénynek megfelelő szövegezéssel rendesen felveszik, s azért B.-nak nevezik. A törvénynek célja volt megszüntetni a csakis félreértett szabadelvüségre vagy az államoknak egymás iránti féltékenységére visszavezethető anomáliát, mely szerint személyökre nézve csak is az államfők nem részesülnek abban a nemzetközi oltalomban, melyet korunknak mívelt államai senkitől sem tagadnak meg. De az akkori politikai viszonyok hatása, alatt a B. túllőtt a célon. A fejedelem elleni merénylet ugyanis minden államban mint felségsértés a legsulyosabb bűntett, s alig képzelhető kivételektől eltekintve mindig kiválóan politikai jelleggel bír. A kiadott merénylő ellen azért a B. értelmében mint felségsértő ellen járnak el, ami mindaddig legalább, mig a politikai bűntettesek a külföldön menedékjogot élveznek, alig igazolható kivétel. A helyes középut az, hogy a kiadatás meg nem tagadható, de csak akként, hogy a kiadott egyén a kiadatást kérő állam által nem felségsértés, hanem kizárólag ember elleni bűntett - emberölés, gyilkosság illetve ennek kisérlete - cimén vonassék felelősségre. A magyar kiadatási szerződésekben a B. hiányzik.

Belgard

járási székhely Köslin porosz kerületben, a Leitnitz és Persante összefolyásánál, 7046 lak., vasöntőkkel és nagy lóvásárokkal


Kezdőlap

˙