Belsőség

l. Beltelek.

Belső szög

A (közönséges) három-, négy- vagy sokszög minden szögpontjában az ott találkozó két szomszédos oldal B.-et zár be, az egyik oldal és a szomszédjának ama szögponton túl való meghosszabbítása külső szöget.

Belső-Szolnok

azelőtt Erdélyben, a magyarok földjének egyik vmegyéje, melynek térfogata 3349,20 km2, lakóinak száma 138.307 volt; székhelye Deés volt. Az 1876 évi XXXIII. t.-c. nagyobb részét, Doboka vmegyével, Szolnok-Doboka név alatt uj vmegyévé egyesítette.

Belső vámvonal

az a vonal, mely a külső vámvonallal együtt határolja a határ melletti terület azon részét; melyen a vámügy érdekében az árúforgalom ellenőrzés alatt áll.

Belspórásak

(növ., Endophyllosporeae), a kigyónyelvfélék csoportja. Azért nevezik így, mert a spórák a levél bőre alatt a levél szövetében keletkeznek.

Bélsugár

v. bélküllő (növ., radii medulares). Az alapszövetnek az a része, mely a kétsziküekben előforduló edénynyalábok közt van és mely a belet sugarak módjára köti össze a kéreggel. Ezek a kéregféle sugaras irányban haladó küllők az elsőd v. hosszu B.-k. Mint maga a bél, úgy a B.-k is többnyire parenchim-sejtekből állnak. A fa elemei között levő sugarakat fasugaraknak v. szoros értelemben vett sugaraknak, a háncs elemei között levő részt pedig kéregsugaraknak v. háncssugaraknak hivják. A B.-kat a fa keresztmetszetén mint finomabb v. vastagabb sugárirányu vonásokat könnyen meg lehet ismerni; vastagságukat egy v. több sejt alkotja. Később a fa testének növekedtével, különösen uj évgyürük keletkezésekor a kambiumból uj, azaz másod vagyis kurta B.-ak is támadnak, melyek a háncsból csak bizonyos mélységig terjeszkednek be a fába, de a bélig be nem nyulnak. A legtöbb növény B. sejteinek fala megvastagodik; tartalmuk gyakran cserzősav, tél folytán pedig keményítő. Némely felfutó növényben ez a fal nem fásodik meg, azért a szára a nyomásnak és huzásnak jobban enged. A B.-k a bél, továbbá a fiatal faképlet meg a kéreg közt az anyagcserét tartják fenn s ha a bél és a környező faréteg már-már elhalt, akkor a fatestnek még élő évgyürüi meg a háncs között tartja fenn az anyagcserét. Keményítő-tartalma a tavaszi lombfakadáskor részben felhasználódik, de néhány hét mulva ismét felhalmozódik benne, hogy a következő esztendőre legyen mit felhasználni.

Bel-sund

öböl, a Spitzbergák Ny-i partján, az É-i szél. 77° 40' alatt.

Bel szeme ónix

(Onix oculus Beli), a régiek megnevezése szerint az olyan ónix, illetőleg achát, melyben csak egyetlen körforma sáv van. Zay Sámuel Magyar Mineralógiájában olyan ónixot nevez annak, mely «tsak egy abrontsból áll».

Bélszén

A tapasztalás arra tanít, hogy az elektromos ívlámpa különben állandó viszonyok mellett akkor működik legjobban, ha az alkalmazott szénpálcák külső rétegei keményebbek, mint a belsők. Az ívképződés ekkor szabályos, az ív a szénpálcáknak tengelyére szimmetrikus marad; ugyanez áll a pozitiv szén végén képződő kráterre és a negativ szén végén képződő kúpra. Az említett kelléknek megfelelő szenet oly módon készítik, hogy a szénpálcák sajtolásánál alkalmazott kaliberek tengelyébe vékony fémrudakat helyeznek el. Ily módon széncsöveket létesítenek, s e csövek belsejét azután lágyabb, esetleg kevés fémsótartalmu szénanyaggal töltik meg. Az ily módon készített szenet B.-nek nevezik. Egyirányu áramu ívlámpákban csak a felső pozitiv (anoda) szénnek kell B.-nek lennie; az alsó szén homogén szén. Váltakozó áramu ívlámpákban mind a két szénnek B.-nek kell lennie.

Belszög

a. m. Belső szög. L. o.


Kezdőlap

˙