Benin

e néven ezelőtt Felső-Guineának a Volta folyótól a Rio del Reyig terjedő részét értették; a XIX. század közepéig a rabszolgakereskedésnek volt főhelye; ezért Rabszolga-partnak is hivták, amellyel ma csak a Ny-i részét illetik. A tengerészek Benin-partja az angol Lagostól a Formosa vagy B. folyóig nyulik, amellyel ÉNy-on a Niger deltája kezdődik. B.-ország vagy B. négerek országa az Ado vagy Edu folyó mindkét partján fekszik. A legtágasabb értelemben vett B. partjai laposak; csak a szárazföld belsejében vannak emelkedések. Az éghajlat nagyon egészségtelen: a talaj termékeny; pálmák, rizs, jamsz a főtermékei. Az egykor virágzó rabszolgakereskedés helyébe az angolok fáradozásai folytán, akik 1885. protektorátusukat a B. partvidékére kiterjesztették, elég élénk pálmaolaj-kereskedés lépett. B. ország fővárosa B. a Formosa folyótól Ny-ra fekszik; egykoron népes (15 000 lak.) volt, de most nagyon aláhanyatlott. Európai telep B.-en nincs. B. partvidéket 1485. a portugálok fedezték föl; az ottani fejedelem nem sokkal később meg is keresztelkedett; e vidék egészségtelensége miatt azonban a portugálok elhagyták és most a kereszténységnek nyoma sincs. B. lakói a B.-négerek fetisimádók. 1786-1792. francia birtok volt.

Benin

Krónikáinkban I. Béla király mellékneveként fordult elő, szoros értelemben véve azonban nem annyira melléknév, mint inkább minden valószinüség szerint a Béla név kicsinyítése (Belin, Benin). I. Béla király egyik leányát Lampert ispán vette nőül s ennek 1135 előtt elhunyt fiát a nagyapáról szintén Benynnek hivták.

Benincasa

v. Beninkasa Savi (növ.), tulajdonképen olasz nemes és virágkedvelő férfiu neve; átvive egy keletindiai tökféle növényre a. m. viaszkabak.

Benincasa

Gratiosus András, olasz származásu, Mátyás király szolgálatában álló tudós, ki őt olaszországi követségekre használta. A bácsi udvari könyvtár kézirattárában és a nemzeti muzeumban van «charta nautica» c. munkája kéziratban, melyben a Fekete-tenger, a Közép-tenger, a németországi és a Nagy-Oceán tengerpartjai vannak lerajzolva.

Benin-öböl

a Guineai-öböl egy része a Săo Paolo és Formosa fokok közt; 700 km. hosszu partjai mindenütt laposak; a tenger erős hullámzása miatt nehezen hozzáférhetők; rendkivül egészségtelenek.

Beni-Szuef

Közép-Egyiptomban B. tartomány fővárosa a Nilus bal partján, termékeny vidéken, 10 085 lak., igen élénk kereskedéssel, különösen Fájum felé; nagy állami pamut-kézműárzgyárral.

Benjámin

(héb. «a szerencse fia», «a jobb kéz v. jobb oldal fia», amely a régi népek szerint a szerencsés oldal). 1. Jákób és Ráchel legifjabb gyermeke, ősatyja egyik izraelita törzsnek, földje Palesztina középső részén a Jordán felé feküdt. Igen harcias törzs volt, amelyből sok vitéz származott (Móz. I. 49, 27.), igy a birák egyike, Ehud és Izrael első királya, Saul. A birák korában háboruba elegyedett a többi törzsekkel, ami által végső pusztulásához közeledett. A birák könyve szerint a megmaradt benjaminiták csak úgy kaphattak feleséget, hogy nőket raboltak maguknak. A birodalom kettészakadása után Benjamin Judaországhoz tartozott. - 2. B., l. Tudelai B.

Benjamin

Izráel József, utazó, szül. Moldvában 1821., megh. Londonban 1864. 1846-51-ben bejárta Palesztinát, Szitirát, Mezopotámiát, Kurdisztánt, hogy lássa, mint élnek ott hitsorsosai; azután Iránon át Indiába jutott, majd 1852-55. bejárta egész É-i Afrikát, 1859-62. pedig Észak-Amerikát. Utleirása németül is megjelent: Acht Jahre in Asien u. Afrika 1846-55. c. alatt (Hannover 1858).

Benk

János, osztrák szobrász, szül. Bécsben 1844 jul. 29. Tanulmányait szülővárosában kezdte, és Drezdában Hähnel alatt, továbbá Firenzében meg Rómában folytatta. 1871. Bécsben telepedett le és ez időtől fogva a legkiválóbb középületek szobrászi diszítésében vesz részt, igy a parlament-épület számára négy kettős kariatidát és a «Közigazgatás»-t ábrázoló márványcsoportozatot készítette a művészettörténeti és a természetrajzi muzeum számára a Plasztika, az Ámor és Psyche kőcsoportozatokat és Pallas Athené meg Hélios bronzalakjait, a városház diszterme számára Trau és Vorlauf polgármesterek szobrait, az arzenálmuzeum lépcsőháza számára pedig az Ausztria csoportozatot. Nagy része volt az uj udvari várszinház földiszítésében is: e szobrai közt a legnépszerübb «Klytia». B. készítette el a Hofburg uj szárnyának attikáján felállított négy kolosszális szobrot (erkölcs, bölcsesség, erő és igazság), továbbá Pfeiffer Ida utazónő és Amerling festő siremlékét is a központi temetőben.

Benke

Az Árpád-korban használatos személynév, melyet rendesen a Benedek kicsinyítésének szoktak tekinteni. 1252-től ezen a néven fordul elő a turóci monostor egy baráti vincellérje.


Kezdőlap

˙