Biela

Vilmos báró, német csillagász, született Rosslauban, Stolpe mellett 1782 márc. 19., megh. Velencében 1856 febr. 18 A katonai pályát választván, mint az osztrák hadsereg kapitánya végig küzdötte az 1805, 1809 és 1813-15-ki hadjáratokat; 1832. Rovigo térparancsnoka lett. Három üstököst fedezett fel: 1823 dec 30., 1826 febr. 27. és 1831 jan. 14. A második, melyről B. maga kimutatta, hogy azonos az 1772., 1779. és 1805. megjelenttel, mely tehát ellipszises pályával bir, a legfontosabb; keringési ideje közel 6 3/4 év; azáltal nevezetes, hogy 1846-ki megjelenésekor ketté oszlott, s hogy a föld 1872 nov. 27. átszelte csóváját, mely tünemény ragyogó hullócsillag-esésben nyert kifejezést.

Bielach

a Duna jobboldali mellékfolyója Alsó-Ausztriában; Frankenfelsnél ered, 112 km. hosszu folyás után Melknél a Dunába ömlik.

Biela-hegység

l. Biló

Biel-barlang

(Bielshöhle), a Harz-hegységben, Blankenburg braunschweigi kerületben, a Bode partján. 12-15 ága közül, cseppkőképződéseinél fogva legérdekesebb a remete-barlang.

Biele

a glatzi Neisse két jobboldali mellékfolyója. L. Neisse

Bielefeld

város és járási székhely Minden poroszországi kerületben, a Teutoburgi-erdő lábánál, kellemes vidéken, (1890) 39950 lak. B -ben különösen a vászonszövés és a vászonruhák készítése igen jelentékeny; ebben a tekintetben Németországban első rangu helye van; csak a ravensbergi és a Vorwärts szövő-intézetek mintegy 9 millió márka értékü vásznat készítenek. A vászoniparon kivül nagy fontosságuak még a fehérítők, a selyem-, bársony- és plüsszövők, azután a vasipar (2290 munkással) és a varrógépgyártás. B. közelében van a Sparen hegy, az ugyanoly nevü régi erősséggel, amelyben érdekes régiségeket őriznek. B. a középkorban a hanzának volt tagja, 1646. végképen Brandenburg birtokába jutott.

Bielek

Miksa, műegyetemi tanár, szül. Svabócon, Szepes vmegye, 1833 jun. 22. Tanulmányait Késmárkon, Iglón, Budapesten és a pozsonyi liceumban végezte, technikai ismereteit pedig 1852-től 1857-ig a bécsi műegyetemen szerezte meg. A mérnöki tanfolyam bevégzése után az osztrák államvaspálya-társaság szolgálatába lépett, később egyideig a prágai, majd a budapesti főműhelyben gépészmérnöki minőségben működött 1863. a budapesti közúti vaspálya kalvintér-újpesti vonalát tervezte és építette. 1864. a kir. József-műegyetemhez az erőműtan és gépszerkezettani tanszékre rendes tanárrá nevezték ki, ahol jelenleg a gépszerkezettan II. évfolyamának tantárgyait adja elő. 1865 óta a kazánvizsgáló-bizottság müszaki tagja, továbbá a német mérnök-egylet, a «Hütte» c. berlini egylet, a magyar mérnök- és építész-egylet tagja s ez utóbbiban a gépészmérnöki osztálynak több évig elnöke volt, a természettudományi társulat, iparegyesület rendes tagja. B -nek a gépipar haladására vonatkozó értekezései részint a Természettudományi Közlönyben, részint a Magyar mérnök- és építész egylet-közlönyében jelentek meg.

Bielenstein

Ágost, német nyelvész, szül. Mitauban 1826 febr. 22. (ó-napt ), 1867 óta német lelkész a Mitau melletti Doblenben, egyszersmind a mitaui lett irodalmi társaság elnöke. Munkái: Die lettische Sprache nach ihren Lauten und Formen (Berlin 1863, 2 köt ); Lettische Grammatik (Mitau 1863); Die Elemente der lettischen Sprache (u o. 1866); dolgozótársa volt a Lettisches Wörter buchnak (Prága 1872); átdolgozta a lett bibliát (Mitau 1877), kiadott egy csomó lett népies talányt. Tausend lettische Räthsel, übersetzt und erklärt (u. o. 1881)

Bieli-tó

(Lac de Bienne), Bern kantonban, 434 m. magasságban, 15 km. hosszu, 1-4 km. széles; 43 km2 területü; legnagyobb mélysége 78 m; balról a Jura láncai (Chasseral 1609 m ), jobbról alacsonyabb hegyek veszik körül (Jolimont 604 m ). Szigetei: a Szt. -Péter és a Nyulak szigete. A Neuchatel-tóból jövő Thiele (Zihl) keresztül folyik rajta; beléje ömlik továbbá a Suze (Schüss). A hajózás jelentéktelen. Sok cölöpépítmény-maradványt találtak különösen Nidaunál

Bielitz

székhelye az ugyanily nevü kerületi kapitányságnak osztrák-Sziléziában, a Biala balpartján, Biala galiciai várossal szemben, (1890) 14573 lak., a Sulkovszki hercegek régi kastélyával és mellette szép parkkal; igen jelentékeny gyapju szövőkkel, cérnafonókkal, továbbá juteszövéssel papiros és gépgyártással. Igen élénk a posztó kereskedése. A XV. és XVI, században Teschen hercegséghez tartozott; 1752. I. Ferenc császár önálló hercegséggé tette


Kezdőlap

˙