Biggah

(bigha), területmérték Kelet-Indiában, 20 cottah = 13.378 ár

Biggleswade

(ejtsd: biggleszved), iparos város Bedford angol grófságban, az Ivel jobb partján (1891) 16492 lak., paszomántkészítéssel és szalmakalapfonással; élénk gabonakereskedéssel

Big Horn

1. folyó Montana és Wyoming É.-amerikai államokban; a Frémont hegycsucs oldalán ered, áttör a B. hegységen és 700 km. hosszu folyás után B. City közelében a Yollewstoneba torkollik; 2. grófság Montana államban, csaknem egészen lakatlan

Bigio

(ejtsd: bidso) Francia (tk. Francesco di Cristofano), olasz festő, szül 1482., egyideig Albertinelli műhelyében dolgozott, majd pedig Andrea del Sartoval társaságban, és teljesen ez utóbbinak hatása alatt állott. Különösen mint arcképfestő érdemel említést. Arcképei igazán megkapó egyéniség, szabatos mintázás és meleg mély szin által tünnek ki. Érdekes a Bathseba történetét ábrázoló képe is a drezdai képtárban

Biglietto

(ol., ejtsd: bilyetto) a. m. levélke, papirpénz, utalvány

Bignio

Lajos, baritonista, szül. Pesten 1839. régi magyar nemes családból. Gimnáziumot végzett, s az egyetemre iratkozott be, de nem sokáig járta, mert a pesti zeneiskolába vétette föl magát. Majd Bécsbe ment, hol Rossinál folytatta vagy inkább kezdte meg az ének tanulását. Időközben lerándult Budapestre is, ahol a német szinházhoz szerződött s rövid időn kedvence lett a fővárosi közönségnek. Ráday Gedeon gróf intendáns a magyar nemzeti szinházhoz hozta. Kezdetben mindenfélét énekeltettek vele s gyakran olyanra is kényszerítették, ami hangjához s egyéniségéhez nem talált. 1864. a bécsi opera-szinházhoz szerződött, honnan több év multán hazajött. B. mint hangverseny-énekes is kivívta az elismerést, oly tért karolva föl, hol kevesen versenyezhetnek vele. Schumann, Schubert, Liszt, Brahms és más szerzők dalai terjesztésére a legnagyobb hivatottsággal vállalkozott. Jelenleg Bécsben él.

Bignon

(ejtsd: binjon) Lajos Péter Ede br., francia diplomata és történész, szül. Guerbavilleban 1771 jan. 3., megh. Párisban 1841 jan. 5 1793. mint közvitéz a hadseregbe lépett; 1797 óta a diplomácia terén működött, 1801. követségi titkár, 1802. diplomáciai ügynök lett Berlinben és 1803 óta mint teljhatalmu miniszter Jeromos vesztfáliai király udvarában működött. 1806. a francia csapatokkal bevonult Berlinbe hol a porosz hatóságok mellé francia biztossá nevezték ki; ezután 1808-ig a megszállt porosz tartományok uradalmait és pénzügyeit kezelte. Nemsokára azonban Napoleon francia főbiztossá nevezte ki Ausztriába, később pedig titkos küldetésben Varsóba küldte. Az 1812-iki hadjárat megindításakor Vilnában szerepelt mint francia kormánybiztos, és midőn a franciák Oroszországból visszavonultak de Pradt helyett követ lett Varsóban. Napoleon bukása után visszatért Franciaországba és visszavonultan élt. Az első restauráció alatt megirta Exposé comparatif oe l'état financier, militaire, politique et moral de la France et des principales puissances de l'Europe címü művét. (Páris 1815). A 100 nap alatt Napoleon a külügyminiszteriumban államtitkárrá és a waterlooi csata után külügyminiszterré nevezte ki. A második restauráció után, 1817. képviselővé választatott. Mint ilyen a kivételes törvények ellen és a számüzöttek hazahívása mellett emelt szót; a választási reformnak pedig lelkes védője volt. Napoleonnak végrendeletében nyilvánított akaratához képest megirta B. a histoire de France, depuis le 18. brumaire jusqu' á la paix de Tilsit címü művet (7 köt., Páris 1827-38) és ennek folytatását Histoire de France, depuis la paix de Tilsit jusqu'en 1812 (4 köt, Páris 1838). E két munkát Ernouf A. Histoire de France sous Napoléon (Páris 1838-50) ujból sajtó alá rendezte. B. 100000 frankot kapott műveért a császár hagyatékából. Az 1830-iki juliusi napokban az ideiglenes kormány külügyminiszterré, Lajos Fülöp pedig a minisztertanács tagjává nevezte őt ki, de B. már 1830 novemberben kilépett a miniszteriumból. A doktrinérek győzelme után határozottan az ellenzékhez csatlakozott. 1837. pairré lett. Halála után megjelentek a: Souvenirs d'un diplomate: La Pologne 1811-18. (Páris 1864. Kiadta Mignet). E munkában is (mint fentebb említett főművében) Napoleon viselt dolgait szépítgetni iparkodik és át van hatva a «grande nation» feltétlen felsőbbségétől a többi nemzetekkel szemben. Egyéb művei: Du congres de Troppau (1821); Des poscriptions (2. köt.); Les cabinets et les peuples (3 kiad. 1824). V. ö.,Grande Encycl. VI. 805.

Bignonia

Tourn. (növ.), bigebecő Diószegiéknél a Bignoniaceae R. Br. családnak egyik leggazdagabb génusza, 150 fajjal Amerikában. Fák v. bokrok, részben iszalagcserjék; levelök átellenes, szárnyasan összetett; virágjak díszes, nagy tölcsérforma, bogas vagy fürtös; toktermésök sokmagvu, magjuk zászlós. A B.-fajok termetüknél fogva tropikus és szubtropikus Amerikának jellemző növényei. Mint liánok az őserdőkben sokszor áthathatatlan sűrűségeket alkotnak. Nálunk szép virágaikért kertben díszlenek. Fajai: 1. A B. Chica Humb. et Bonpl. felfutó növény; levele kétszerszárnyas, szárítva megpirosodik; virága ibolyaszínü, lecsüngő. Dél-Amerika folyóinak mellékén terem. Leveleiből szétfőzés (maceratio) és erjesztés útján teglavörös színü festéket kapnak; ab Essequiao-melléki indiánok karakuru, karajurku v. chica-nak (pasta chica, Vermilium Americanum) nevezik, vele kelmét és a bőrüket festik. 2. A B leucoxylon L. szintén délamerikai és nyugatindiai 9-12 m. magas, ötös levelü fa; kérge és hajtása állítólag biztos orvosság a Hippomane Mancinella L. magjaival való mérgezés meg a kigyómarás ellen. Fája igen nehéz és becses, mert méregtartalmánál fogva a férgek nem bántják; ezért hajóoldalakat vonnak be vele; zöld, barna v. sárga ébenfa v. vad guajákfa név alatt a kereskedésben is ismeretes s az esztergályosok is finomabb famunkákra feldolgozzák. 3. A B. capreolata L. örökzöld felfutó szép tüskés és kacskaringós növény; nagy virága barnás-skarlátpiros, belül a széle sárga; hazája Virginia, Karolina és Florida: kertekben oszlopok és falak befuttatására célszerü. 4. A B. (Incarvillea) grandifiora Spr., Khina és Japánból behozott üvegházi kapaszkodó növény, 8 cm. hosszu sárga virágai vannak. 5. A malabári B. spathacea L. (Spathodea longifolia Vent.) a lófa, lóhúsfa törzsnövénye; mostanában géprészek készítésére használják. Ezeken kivül a B. aequinoctiális L. Cayenneben, a B. chelonoides L. Kelet-Indiában meg a B. ophthalmica Chisholm nevü fajokat Guyanában altesti bajok, láz stb. ellen orvosságnak használják; kenőcsök, daganatok és kelések eloszlatására alkalmas. A B. Kereke Humb. el Bonpl. virága sárga, 5 cm. hosszu. Szívós és hajlékony törzsét a franciák Guyanában kötélnek használják; de szét is hasogatják, azután kosarat és kalapot fonnak belőle.

Bignoniaceae

l. Trombitafélék.

Bigordi

olasz festő, l. Ghirlandajo.


Kezdőlap

˙