Birken

Zsigmond (előbb Betulius), német iró, szül. 1726 máj. 5. Wildenstein cseh faluban, hol atyja Betulius Dániel evang. lelkész volt, megh. Nürnbergben 1681 junius 12. Már jogi tanulmányainak befejezése előtt 1645. Floridas névvel tagja lett a pegnitzi pásztorok (l. o.) rendjének Nürnbergben, 1646-ban pedig a braunschweigi hercegek nevelője. A vesztfáliai béke megünneplésére ő irta 1648. Piccolomini Ottavio herceg megbízásából Margenis c. ünnepi játékát, mely 1650. szinte került s nyomtatásban is megjelent. Ezért III. Friges 1654. nemességre emelte (von Birken) és költővé koszorúzta. I. Lipót császár megbizásából Frigyes régibb művének felhasználásával irt nagy műve, Oesterreichischer Ehrenspiege1 (1668), történettudományi szempontból megbizhatatlan, hasonlókép a braunschweigi ház dicsőítése Guelfis (1709) címü munkájában. Költői művei telvék allegóriákkal, és szójátékokkal; még legjobbak egyházi dalai. Költészettana: Deutsche Redebind- und Dichtkunst (1679). Jól jellemzik: Jul. Tittmann, Die Nürnberger Dichterschule (1847) és Spehr az Allgem. deutsche Biographieban II. 660.

Birkenberg

ezüstbánya Přibram határában. E bányában támadt 1892 május 31-én Křiz bányász és két társa vigyázatlansága következtében tűz, melynek 319 emberélet esett áldozatul.

Birkenfeld

1. Oldenburg nagyhercegséghez tartozó, de ettől külön, a porosz Trier és Koblenz kerületek által határolt fejedelemség a Hunsrückön és a felső Nahe körül, 503 km2 területtel és (1890) 41.242 lak. B. nagyobbára hegyes vidék; termékei a szükségletet nem elégítik ki; a marhatenyésztés jelentékeny; fontos iparága az achátköszörülés. Az oldenburgi miniszteriumnak alárendelt kormányzó testület (Regierungskollegium), amely a fejedelemséget igazgatja, 1 elnökből és 2 tagból áll. B. a Sponheim grófságból, a Zweibrücken hercegség részeiből és az Oberstein uradalomból alakult. - 2. Az ugyanily nevü fejedelemség fővárosa a Zimmerbach partján, 40 km.-re Triertől, (1890) 2443 lak., dohány- és sörgyártással; élénk marhavásárokkal.

Birkenhead

(ejtsd: börkenhedd), kikötőváros Chester angol grófságban, a Mersey torkolatánál, Liverpoollal szemközt, amely várossal földalatti alagut köti össze, (1891) 99.184 lak., 68 ha. területet elfoglaló dockokkal és 15 km. hosszu kőpartokkal, nagy vasöntőkkel és vasgyárakkal, teherhordó-szekér készítéssel; két igen szép parkkal (Clifton- és Mersey-park).

Birket

(arab) a. m. tó, geográfiai nevekben gyakran fordul elő, p. B. el-Kurn (Fajjumtól É-ra), B. Mariut (Mareotis) stb.

Birket-Smith

Sophus, dán történetiró, született 1838. Eleinte orvosi tudományokkal, azután műrégészettel s utóbb a dán történettel, főképen a Holberg előtti irodalom-történettel foglalkozott. Fő műve: Eleonóra Krisztinának, Korfitz Ulfeldt nejének életrajza. Kiadta azonfelül Eleonóra Krisztina fogságának történetet Jammersminde név alatt és számos régibb dán vígjátékot is rendezett sajtó alá. Munkatársa a Dán életrajzi, irodalomtörténeti és topográfiai gyüjteményeknek. 1880. az egyetem főkönyvtárosa lett.

Birkis

kisközség Krassó-Szörény vm. marosi j.-ban, (1891) 1464 oláh lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.

Birk-kódex

: csak egy pár lapra terjedő, de becses magyar nyelvemlék 1474-ből, mely szt. Ágoston reguláját és a Nyulak szigetén (vagyis a Margitszigeten) lakott dömés apácák reguláit foglalja magában. Csak nemrég födözték föl a bécsi udvari könyvtárban s ennek igazgatójáról nevezték el. Ismertetése, szövege, s egy részének hasonmása megjelent a M. Könyvszemlében 1889.

Birkózás

két ember mérkőzése annak eldöntése végett, hogy melyik képes leteperni a másikat. A B. a legrégibb testgyakorlatok közé tartozik, s már a görög gimnasztikában jelentékeny helyet foglalt el. A középkorban a lovagok egyik kedvenc szórakozását képezte. Jelenleg szintén fontos ága a testgyakorlásnak; amateurök és professzionátusok egyaránt buzgóan művelik. A B.-t Ázsiában éppen ugy ismerik, mint Európában; az ázsiai országok közül leginkább divatozik Japánban, és különösen érdekes, hogy ott ugyanazon szabályok szerint birkóznak, mint az angol Cornwallis grófságban. Japánban nagy birkózóversenyeket szoktak tartani rendkivüli élénk érdeklődés mellett, mikor a győzők a császári cimerrel diszített arany vagy ezüst serleget kapják. Fölösleges mondanunk, hogy a B., mint minden egyéb ága az embersportnak, erősen virágzik Angolországban, de följegyzésre méltó, hogy Cornwallis, Lancashire és Westmoreland lakói már a rómaiak idejében hires birkózók voltak. A B. különben mindenütt kedvelt népies sport; hiszen ha két legény meg akarja mutatni, hogy «ki a legény a csárdában», akkor mindjárt birokra mennek. Nagy kedvvel kultiválják a B.-t az alpesi országokban (Svájc, Tirol, Felső-Ausztria, Stiria stb.); a berni kantonban például a legjobb birkózót a birkozók királyának nevezik. Legmagasabb művészi tökélyre a franciák emelték.

A B.-nál három rendszert kell megkülönböztetnünk: az angolt, a svájcit, és a franciát. Az angol rendszer, lényegében azonos a magyar B.-sal: derékon fölül átnyalábolják egymást, s aki birja, földhöz vágja a másikat; a legyőzés jele, hogy a bal váll és a jobb sarok, vagy a jobb láb és a bal sarok egyszerre érintse a földet. A svájci B.-nál a jobb kézzel a nadrág övét a hátgerincnél, a bal kézzel a jobb combon a rövid nadrág alsó végét megfogják, s az ellenfelet igy fölemelve hátára igyekeznek fektetni. A lábbal gáncsot vetni szabad. A francia B.-nál az ellenfelek nem fogózkodnak össze, hanem kerülgetik és lesik egymást, hogy az alkalmas pillanatban megragadják az ellenfél kezét, vagy átölelik, Ill. hátulról átnyalábolják őt és ugy igyekeznek földre teríteni. A legyőzés jele, ha mindkét váll érinti a földet.

Birlinger

Antal, német nyelvész, szül. Wurmlingenben 1834 jan. 14., megh. 1891 jun. 15. A délnémet, nevezetesen az alaman nyelvjárást tanulmányozta. Munkái: Schwäb.-Augsburgisches Wörterbuch (Münch. 1864); So sprechen die Schwaben (Berl. 1868); Aus Schwaben (Wiesb. 1874); Rechtsrhein. Alamannien (Stuttg. 1890), stb.


Kezdőlap

˙