Bjelci

kerületi székhely Besszarábia orosz kormányzóságban, a Reut mellett, (1888) 9975 lak., nagy szarvasmarha-vásárokkal. 1812 óta orosz birtok.

Bjelev

kerületi székhely Tula oroszországi kormányzóságban, az Oka balpartján, (1891) 9869 lak., nyilvános könyvtárral, faggyúkészítéssel, olajprésekkel és kötélgyártással.

Bjelgorakj

kerületi székhely az orosz-lengyel országi Lublin kormányzóságban, 18 km.-nyire Glalicia határától, (1891) 7812 lak., akik lószőrből szitákat csinálnak.

Bjelgorod

kerületi székhely Kurszk oroszországi kormányzóságban, a Vesszelica és Donec összefolyásánál, a kutszk-charkovi vaspálya mellett, (1890) 22.940 lak., élénk kereskedéssel; hiresek B. viaszgyertyái. A város 980 körül a Donec balpartján mészkőhegyen épült. Neve: B. (fehér város) innen eredt. A várost a tatárok elpusztították s azután a folyó jobbparti völgyében épült fel. Várát 1593. a krimi tatárok ellen építették és innen kezdve huzódott el a XVII. században Okáig egy sor erősség, a B.-i vonal.

Bjelij

kerületi székhely Szmolenszk oroszországi kormányzóságban, az 0bsa partján, (1889) 9176 lak. Egykor litvániai város volt, 1669-ben Oroszországhoz került.

Bjelina

az ugyanily nevü járás székhelye Dolnja Tusla kerületben Boszniában, a Drina balpartján 122 m. magasban, (1885) 7800 lak., akiknek nagyobb része mohammedánus. Kedvező fekvésénél fogva most egyike Bosznia legélénkebb forgalmú helységének.

Bjelinszkij

Grigorjevics Visszaríjon, orosz publicista és kritikus, szül. a penzal kormányzóságban, Csembarban 1811., megh. 1848 jun. 7. Katonaorvos fia volt. Tanult 1829-32. a moszkvai egyetemen. Egészen bele merült Hegel és Schelling filozofiájába s eleinte, a hegelianizmusnak volt fáradhatatlan apostola. Csakhamar hirnévre tett szert hazájában; középpontja volt a korabeli orosz irodalomnak. Ő méltatta először alaposan és behatóan Puskin költészetét, Gogolj, Gonzsarov műveit, ő fedezte fel Njekraszovot, az ujabb nemzedék legkiválóbb költőjét, általában ő adott irányt és eszméket az irodalmi életnek, mert nemcsak széles látó-körű kritikus, de emelkedett szellemű esztétikus is volt. Később izlése finomultával és gondolkozása izmosodásával a német filozofia hatása alól egészen emancipálta magát s az idealis alapra fektetett egészséges realizmust hirdette. Külön könyveket nem irt és nem adott ki, de publicisztikai és irodalmi cikkei, amelyek a pétervári és moszkvai első rangú folyóiratokban koronkint megjelentek, nemcsak a korabeliekre voltak mély és maradandó hatással, hanem mai napig is nagy tekintélyben részesülnek. Cikkeit összegyüjtve 12 kötetben. adták ki Szt.-Pétervárott 1861. Már egyetemi tanuló korában tagja volt egy irodalmi társaságnak, amelyben Akszákov, Katkov, Kirjevszkij s más, többnyire szlavofil szellemű fiatal emberek vettek részt, mindazáltal B. nem lett hive a szük lelkü panszlavizmus eszmélnek. Nagy pártolója volt Nagy Péter cár reformjainak, a miért a szlavofilek haragját vonta magára.

Bjéloj

ker. székváros Szmolenszk orosz kormányzóságban, a Düna mellékfolyója, az Obsa mellett, (1890) 6850 lak., élénk kereskedéssel.

Bjeloje More

l. Fehér-tenger.

Bjeloj Osztrov

sziget az É. jegestengerben, a Szamojéd félsziget É. csucsánál, ettől a Malygin öböl választja el.


Kezdőlap

˙