Bodrog-Olaszi

kisközség Zemplén vmegye tokaji j.-ban, 796 magyar lak., vasuti állomással, postahivatallal és postatakarékpénztárral.

Bodrog-Szerdahely

kisközség Zemplén vármegye bodrogközi j.-ban 1106 magyar lak., vasuti megálló, postahivatal és p.-takarékpénztár.

Bodrogsziget

Bodrog Vármegyében a kalocsai egyházmegyében feküdt. A Szentkeresztről nevezett pálos kolostora már 1282-ben állott.

Bodrog vármegye

egyike a letünt régi vármegyéknek, nagyjából a mostani Bács-Bodrog, Pest és Csanád vmegyék területén feküdt; határai és birtokviszonyai azonban különösen a török hódoltság következtében annyira ingadoztak, hogy mint az oklevelekből kitünik, a területi viszonyok századról-századra változtak. Ennek az volt a következménye, hogy régibb iróink és Bács vmegye érdekelt körei Bodrog vmegye létezését is tagadták. E létezés azonban Szt. Lászlónak 1093. kelt oklevelétől kezdve 1802-ig oklevélileg bebizonyítható. A megyéhez tartozott helységek lajstromát és a B.-i főispánok és szolgabirák névsorát összeállítá Pesty Frigyes Az eltünt régi vármegyék c. művének I. kötetében. V. még össze a Századokban Dudás és Nagy tollából megjelent dolgozatokat. Iványi J., Szabadka város története. V. ö. Pallas Lexikon II. 437. I.

Bodrosság

(növ.), a crispatio v. undulatio (bodor levél), a leveleken jelentkező tünemény, midőn az erezete között levő puhább parenchyma-szövet, bővebb táplálkozás következtében jobban fejlődik és kiterjed, minek következtében a levél v. az erezet köze hólyag módjára. felbodrosodik, mégpedig majd a levelnek az egész felszine (folium rugosum), mint p. egész rendesen és normálisan némely ajakos növényé, így a pemetefűé, majd csak a széle bodros vagy hullámos s pedig kisebb mértékben. mint a bodor tölgyé v. a bodor mentáé, majd jobban, mint a bodor mályváé, v. a bodorkélé. A B. okozója a kövér föld, de a B.-ot azután az ivadék is átörökli, mint azt a kerti káposztafajták, a fodorménta stb. igazolják. A B. helyi és patologiai jelenség is lehet, ha t. i. a levélnek állati élősködői: a levéltetvek és atkák vagy pedig élősködő gombák, különösen az Exoascus idézik elő p. az égerfán, barackon, cseresznyén stb.

Bodt

János, francia építész, szül. Párisban 1670., megh., Drezdában 1745. 1700. porosz, 1728. kurszász szolgálatba állt s tábornagyságig felvitte. A berlini szertárnak ő adta meg jelenlegi formáját, kibővítette a potsdami várat s a drezdai japán palota építésével sok jelét adta építői ügyességének.

Bódulat

(kábulás, kábultság), az eszméletnek részleges v. teljes elvesztése főleg külső behatások, ütés, zuzódás és mérges anyagok folytán. L. Bódítószerek.

Bodus

Bokon fia, ki a Márk-féle krónika szerint Szt. László korában Salamonnal együtt Visegrádon volt elzárva.

Bodva

a Sajó baloldali mellékvize, mely Abauj-Torna vmegye ÉNy-i határán, Stoósz közelében ered, Jászóig K-nek tart, ott D. felé kanyarodik s Szepsinél tág (2-5 km.) völgybe lép ki, melyen eleinten DNy-nak, majd Borsod vmegyébe átlépve D-nek tart s Szendrő és Edelény érintésével Boldván alul a Sajóba ömlik. Nagyobb mellékvizei jobbfelől a Torna, balfelől a Rudnoki és Ida patak, melyeknek mocsarait a Konyapta csatorna vezeti le, és a Rakaca. Tág völgyében az említetteken kivül számos nagyobb község (Mecenzéf, Torna, Nagy-Ida) fekszik.

Bódvaj

Magyar-Hermányhoz tartozó vasgyártelep Udvarhely vmegye homoródi j.-ban, gazdag vasérctelepekkel.


Kezdőlap

˙