Bors

1. Borsu v. Borsod, Böngér kun vezér fia, aki Kiev alatt csatlakozott Álmoshoz. Mikor Árpád 895. Szerencsen táborozott, B.-ot szép sereggel küldte Lengyelország felé, hogy az ország határait megvizsgálja és megerősítse. Kevéssel utóbb, mikor Árpád Szvatopluk ellen Zoardot, Kadocsát és Hubát küldötte, B.-ot is segítségükre rendelte. B. a Garam vizén átkelvén, egy Várad nevű földvárnál érte őket utól. Ott a négy vezér közül B. vezette a sereget a zólyomi hegyek közé, hol néhány földvárat kellett építenie, hogy a magyar sereget ellenséges támadás ellen biztosítsa.

[ÁBRA] Bors.

2. B. comes 1129., midőn a gyermektelen II. István betegen feküdt Egerben, föllázadt és királlyá kiáltatta ki magát. Ugyanekkor egy Iván nevü főur is pártot ütött a király ellen, ki azonban mindkét lázadást elnyomta. Ivánt lefejeztette, B.-ot pedig örökre száműzte. B. Görögországba futott, hol nyoma veszett; hacsak nincs igazuk azoknak, kik története folytatását az éppen ekkor fölmerülő Borics történetében keresik s őt ezzel egynek tekintik. (V. ö. Lovcsányi, Adalékok. Századok 1886., 425-6. lap.) Egy másik B. comes (1194-1237), Domokos bán fia és Velek bán (dux) veje, ki a Miskolc-nemzetségből származott s rokonságban állt IV. Béla királlyal, utolsó tagja volt a B.-családnak, s 1237. táján hunyt el.

3. B. Dániel, pálosrendi tanár, szül. 1737., halálának éve ismeretlen. 1755. lépett a rendbe, 1767. hitszónokul Acsára, 1770. pedig N.-Váradra került. Kalazantriai szt. Józsefnek dicsérete c. munkát adott ki N.-Szombaton 1772. Némelyek neki tulajdonítják a Bakhus és az «Omnia vincit Amor» c. iskolai drámákat is, melyeket 1705. elő is adtak.

Borsa

1. Kisközség Kolozs vmegye kolozsvári j.-ban, (1891) 2185 oláh és magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral. - 2. B., nagyközség Máramaros vármegye visói j.-ban, (1891) 1326 házzal és 6219 lak. köztük 361 magyar, 1477 német és 4265 oláh, hitfelekezet szerint 4307 gör. kat. és 1432 izrael.; van postával egyesített táviróhivatala, postatakarékpénztára; rengeteg határa (47,482 ha.) ércekben bővelkedik, melyeket a B.-hoz tartozó Borsabánya telep határában bányásznak; a termelés volt (1891) 16000 kg. ólom 2240 frt értékben és 11200 q. rézkovand 13440 frt értékben; a munkások száma 170. A teleptől 1 órányira 820 m. magasságban a Csiszla völgyben elhagyott vasbánya torkolatából fakadó Sándorforrás mint kitünő égvényes konyhasós vasassavanyuviz ujabban nagyobb gondozásban részesül s jól töltve jön forgalomba; a forrás tulajdonosa B. község. B.-n felül, a bukovinai határ közelében 1717-ben 15000 tatár veszett el a magyarok fegyverei alatt.

Borsa

A leghatalmasabb Árpádkori magyar nemzetségek egyike s valószinüleg azonos az Anonymustól említett, de oklevelekben sehol elő nem forduló Brucsa (mint helynév: Boruksa) nemzetséggel, melyet a hagyomány az Árpádhoz csatlakozott Bojta vagy Vojta kun vezértől származtatott. Ősi javai Békésben és Biharban, a Sebes-Körös és Berettyó közt terültek el s ezen kivül voltak a nemzetségnek Erdélyben is birtokai; törzshelye Békés vmegye északi részében volt: B. s később pedig a biharvármegyei Adorján vár; A XIII. század dereka táján élt Barnabás, kinek két fia Tamás és János fiaikkal együtt 1279. Kun Lászlótól a hűtlen Kányi Tamás birtokait kapták adományba. János és fiai, Péter, János és Miklós csak ezen oklevélben fordulnak elő. Annál nagyobb hirt szereztek az 1294. még életben lévő Tamás fiai, ezek a hatalmas oligarkák, kik negyedfél évtizeden keresztül, Kun László, III. Endre s az interregnum korában s Róbert Károly uralkodásának első szakában a legelőkelőbb szerepet vitték Magyarország történelmében. Tamásnak hat fia volt: Roland, több izben erdélyi vajda 1282-96 között, lefejeztette mint lázadót III. Endre (l. Roland); István, 1284. főpincemester, 1285. szatmári főispán, megh. 1294 előtt; a szereplése kezdetén Jakabnak nevezett Kopasz, 1284. főlovászmester; 1304. bán, 1306. nádor, előbb Róbert Károly egyik legnagyobb hive majd 1316. Csák Mátéval és az Ákos nembeli István nádor fiaival stb. ellene szövetkezett, hogy a halicsi fejedelmet ültesse helyette a trónra, Károly azonban az Adorján várába szorult Kopaszt fogságba ejtvén, lefejeztette s minden vagyonától megfosztotta (l. Kopasznádor); a Vooknak is nevezett László, ki 1307. még életben volt, de azontul nem fordul elő; Beke bihari főispán (l. Barsa) és az 1304. elesett János.A B. nemzetség egy másik ágából való volt a IV. Béla alatti országbiró Pál, kinek hűtlen fiai Miklós, István és Geregen birták elébb Adorján várat, de elkoboztatván tőlük, ugy kapták a Tamásfiak, akik azonban Kopasz Nádor lázadása után szintén elvesztették. Egy harmadik ág Erdélyben vert gyökeret. Ebből való az lklódy család őse László fia Szentmártoni László, 1292. erdélyi vajda; 1306. a dobokavármegyei Poklostelek birtoka miatt Mikud bán fiaival pörösködik, a pör az akkori hasonnevü vajda a hires és sok időn keresztül az Aporok családjából származtatott László előtt folyt, akivel tehát a B. nembeli László vajda nem zavarandó össze. Szintén ezen ághoz tartozik Szentpáli Rudolf fia Gyula, a novaji és kolozs-szentpáli Szentpály család őse, s Péter fiai Tamás és Miklós, kik az ugyancsak nemzetségükbeli György vajda fiától Gyurk ispántól megvett Susság birtok felét Gyurk fia István beleegyezésével 1295. Péter erdélyi püspöknek eladják. - A B. negyedik ága megmaradt ősi székhelyén, Békésben; ebből való Apaj vagy Opoy ispán, kinek fiai Miklós Ugod, János és Borsa 1323 körül említtetnek; Miklós fia János és Borsa fia István fölveszik a Nadányi nevet s ivadékai a ma is virágzó Nadányi-családot alkotják. Wertner M., A magyar nemzetségek. 123. Századok. 1888. Turul. 1892. 24-25, 140, 178. Békés vmegye tört. társ. évk. XI. 80-85.)

Borsabánya

l. Borsa.

Bórsavak

Közöttük. legismeretesebb és legfontosabb az ortobórsav vagy közönséges bórsav H3BO3, amelyet 1702. Homberg orvos a boraxból készített, s amelyet Sal sedativum Hombergi néven gyógyszerül használtak. Ismerjük még a metabórsavat HBO2 és a pirobórsavat v. helyesebben tetrabórsavat. E savak a bórtrioxid (B2O3) és viz vegyületeinek tekintendők:

[ÁBRA]

A bórsav (H3BO3) a természetben szabad állapotban is előfordul; a föld egyes vulkános helyein a föld hasadékaiból kitóduló vizgőz bórsavtartalmu; igy különösen Toszkana-ban (Itália), továbbá Volcano-ban (Lipári-szigetek). A kitóduló vizgőz (fumárolák szuffionák) megsűrüsödése folytán tócsák (lagunák) képződnek, amelyek azonban csak igen kevés bórsavat tartalmaznak. Sasso közelében kristályos bórsavat is találnak; innen a természetes bórsav mineralogiai neve; sassolin. Sói a természetben előfordulnak, igy a borax (natrium tetraborát). A bórsavat a lagunák vizének besürítése utján kapják; az igy előállított sav azonban még igen tisztátalan, de átkristályosítással megtisztítható. Könnyebb a bórsavat a boraxból készíteni ugy, hogy annak töményebb, meleg vizes oldatát ásványos savval (kénsav, sósav, salétromsav) elegyítik; a kihüléskor a bórsav kikristályosodik. Szintelen, selyemfényü kristálylemezekből áll. Hideg vizben nehezen (26 s. r.-ben) forró vizben könnyen (3 s. r.-ben) oldható. Borszeszben is jól oldódik, mig az éter alig oldja. F. s. 1.435. A hevítéskor vizvesztés folytán (100°-on) előbb metabórsavvá HBO2, azután (150°-on) tetrabórsavvá válik H2B4O7, a vörös izzás hőmérsékén pedig bórtrioxiddá B2O3 alakul. Reakciói: vizes oldata gyöngén savi kémhatásu és a sárga kurkumapapirt a 100 -on való megszárításkor megbarnítja. A szintelen lángot zöld szinüre festi; borszeszes oldata szép olajzöld szinü lánggal ég. Tápszerek konzerválására használják, továbbá enyhe dezinficiáló sajátságainál fogva gyógyszerül is. A magyar gyógyszerkönyvben hivatalos a bórsav; sókat (kloridokat, szulfátokat), továbbá nehéz fémeket ne tartalmazzon. Sói a bórsavsók vagy bórátok nagy számmal ismeretesek. Közöttük csupán a tetrabórsav nátrium sója: a bórax (Na2B4O7 . 10H2O) gyakorlati fontosságu.

Bórsavas nátrium

l. Nátriumborát.

Borscs

kis-orosz nemzeti étel, melyet vörös céklából, egy kevés káposztából, sódarszeletekből, kolbászból és marhahusból főznek, aztán hosszu lében tejföllel adnak fel.

Borsevők

tukánok (Rhamphastidae), a kuszó madarak könnyücsőrüek (Coccygomorphae) csoportjába tartozó madárcsalád. Csőrük igen nagy, gyakran még testüknél is hosszabb hajlott és oldalain fogas. Különben könnyü, mert belső sejteik levegővel telvék. Szakállsertéi nincsenek; nyelvük vékony és hosszu: 10 elsőrendü, 13 másodrendü evezőtollal; a 4. és 5. evezőtoll a leghosszabb. Farkuk többnyire rövid, 10 kormánytollal. Kuszó lábaik erősek, lábtőik elül és hátul táblásak. Több neme ismeretes. Körülbelül 50 faja él a neotropikus állatrégióban, még pedig különösen Braziliában és Mexikóban. Fákon tartózkodnak, borssal táplálkoznak, azonban nyelvükkel a farepedések közül kiszedik a rovarokat is, sőt még a gyümölcsöt, tojásokat, fiatal madarakat sem kimélik. Nevezetesebbek: a nagy borsevő vagy toko (Rhamphastus toco L.) fekete, torka, arca és nyaka fehér hátsó része vörös: csőre narancsvörös, fekete homlokszéllel, a felső káva vége szintén fekete. 57 cm. hosszu, szárnyhossza 23 cm. és farkhossza 14 cm. Hazája Brazilia. Aracari (Pteroglossus aracari III.) háta zöld, alul sárga vörös hosszsávokkal. csőre kisebb, oldalai fehérek. Hossza 44 cm. Szárnyhossza 16 cm., farkhossza 17 cm. Hazája Brazilia.

Borsfélék

v. borsnövények (Piperinae, növ.), a két-sziküek rendje; ennek ellenére az edénynyalábok elszórtak, mint az egysziküeké. Virágjok többnyire pároséltü, lepeltelen s a hegyelevelek tövében a hengerded és többnyire kövér torzsán jelenik meg (füzér v. buzogány). A hímek száma 2, 3 v. 6. Termésök vékonyhusu bogyó. Magjok csaknem gömbölyü porcogós vékony héja, endospermium alkotta húsos magfehérje és kis, körte- v. lencsealaku csirája van. Fű- v. cserjenemü növények átellenes v. örves, ritkán váltakozó, többnyire tenyeres erezetü levelekkel. 1060 forróvidéki faja van, leginkább az alsóbb vidéket, a völgyeket meg a folyók partját kedvelik. Mind csipős fűszer tartalmu, azért a legtöbb fűszer- v. orvosi növény. Egyetlen családja a Piperaceae.

Borsfenyő

(növ.), a boróka erdélyi népies neve; l. Boróka.


Kezdőlap

˙