Brentford

Middlesex angol grófság fővárosa, a Themse és Brent összefolyásánál, amely utóbbi a várost 2 részre osztja, (1891) 13736 lak., jelentékeny szappangyártással, szeszfinomítókkal és fürészmalmokkal.

Brentwood

(ejtsd: -vud) v. Burntwood, város Essex angol grófságban, 17 km.-nyire Chelmsfordtól, (1891), 15710 lak., sörfőzőkkel, téglagyárakkal, ló- és marhavásárokkal.

Brenz

a Dunának 65 km.-nyi hosszu mellékfolyója Württembergában, 501 m. magasban a Kocher forrása mellett ered és Bajorországban, Lauingennél torkollik. Róla kapta nevét az alamannoknak mellette elterülő Brenzgauja.

Brenz

János, Luther mellett a legtekintélyesebb reformátorok egyike, szül. Weilban a Svábföldön 1499 jun. 24. megh. 1579 szept. 11. 1512 óta Heidelbergában tanult, a reformációhoz csatlakozott s 1522. prédikátor lett Schwäbisch-Hallban. Egyik szerzője a «Syngramma Suevicum»-nak; részt vett az 1529. marburgi vallási vitában, az 1530-ki ágostai birod. gyülésen, a hagenaui, wormsi (1540) és a regensburgi (1541 és 1546) vallás-értekezleteken s jelentékeny ellentállást fejtett ki V. Károly interimjével szemben, minek következtében Stuttgartba menekült. Itt préposttá lett 1553. Ez év tavaszán jelen volt Trientben a Confessio Wuertembergica v. Suevica átadása, valamint a tridenti zsinattal megejtendő tárgyalások megindítása végett, midőn szász Móric a zsinatot szétugrasztotta. Katekizmusa Lutheré mellett az egyedüli, mely a német ev. egyházban maradandó becsü volt, a helvét reformátorokkal szemben ő volt a legtüzesebb védelmezője a szigoru lutheri iránynak. A magyarországi ifjak közül is többekre nagy befolyást gyakorolt, többek közt egy ideig Melius Péterre is. Művei összegyüjtve 8 kötetben jelentek meg (Tübinga 1576-1590) V. ö. Pressel Anecdota Brentiana (u. o. 1868). Életét Hartmann és Jäger irta meg (Hamburg 1840, 2 köt.); utóbbi külön is (Elberf. 1862).

Brera-palota

l. Milánó.

Brescia

(ejtsd: bressia), 1. tartomány Lombárdia olasz compartimentóban, 4258 km2 területtel és 471,568 lak. D-i része sík, É-i részébe benyulnak a Bergamoi Alpok (Monte Gleno 2852 méter), az Adamellónak és a Trienti-Alpoknak nyulványai. Legfontosabb hágó: a Tonal-hágó. Vizei: az Oglio, a Mellával és az Idro-tón átfolyó Chiesevel, az Iseo- és Gardo-tó. Sík része igen termékeny, magasabb részeiben igen jó sajtot készítenek. Breno, B. Chiari, Salo és Verola nuova járásokra oszlik. -2. B az ugyanily nevü tartomány főv. az Oglio mellékfolyójának, a Mellának bal partja közelében, püspöki székhely (1890) 68000 lak., igen jelentékeny vasiparral különösen kés- és fegyverkészítéssel, azonkivül selyemfonással és kézműáru-készítéssel olaj- és papirgyárakkal selyem-, bor- és kenderkereskedéssel. B. rendesen épült város, szép utcákkal, régi falai helyén szép sétahelyekkel. É-i részén meredekfalu sziklán még áll egy erőd (Falcone di Lombardia). Jelentékeny épületei: az igen régi szobrokkal díszített székesegyháza, a La Rotonda, 83 m. magas kupolával; a szt. Afra-templom, a velencei iskola első mestereinek nehány képével; az uj székesegyház értékes ereklyékkel; a San Nazaro e Celso, Tizian nehány képével; a Madonna dei Miracoli,; a XVI. századból való Palazzo del municipio vis La Loggia és vele szemben az orlogiario és előtte az 1849. elesett B.-k emlékszobra; 1750. az Quirini kardinális által alapított könyvtár épülete; a XII. sz.-ból való Broletto, egykor a köztársasági hatóságok, későbben a törvénynek háza; a Martinengo, Gambara stb. családok palotái, szép képgyüjteményekkel; a Museo Patrio az 1820. kiásott Hercules-templom helyén, a környéken kiásott római régiségekkel és a 2 m. magas, híres Victória istennőt ábrázoló ércszoborral. A bolognaihoz hasonló, igen szép temetőbe hármas ciprusfa-sor vezet. B. igen régi város; állítólag még a cenomanok alapítottak. A rómaiak Brixiának nevezték. 452. Attila lerombolta, de csakhamar ujra felépült. A középkorban a lombard városok pártján állott s a konstanzi békében Barbarossa elismerte függetlenségét. II. Frigyes hiába ostromolta. Ezzelino da Romano elfoglalta. Miután még többször urat cserélt, 1428. a velenceiek foglalták el. 1797. az Alpokon inneni köztársaság részévé lett, 1815. az osztrákok birtokába jutott. Az 1848-ki fölkelésben tevékeny részt vett; már márciusban az osztrák csapatokat maguk megadására kényszerítette és azután a Piemonthoz való csatlakozást sürgette. A custozzai csata és Milánó kapitulációja után osztozott a többi lombard város sorsában. Midőn 1849. a háboru ujra kitört, B. ismét az osztr. ellen ütött táborban állott. A novarai csata után sem akarván magát megadni, márc. 30 Haynau 3800 emberrel megtámadta, a hatalmában levő erődből pedig hatalmasan bombáztatta. A lakosok még a nők is hősiesen küzdöttek ellene ápr. 2-ig. Haynau a lakosok életét ugyan nem bántotta, de 6 millió lira sarcot vetett ki rájuk és férfiakat és nőket egyaránt megveretett.; ezért kapta a B.-i hiéna nevét. B. 1859. Piemonthoz került.

Bresciai

Arnold, l. Arnold.

Bresciai acél

alatt különös frissítő módszerrel gyártott friss acélt értünk. L. Vas.

Bressa

egyike a Shetland-szigeteknek.

Bressanone

ol. neve Brixennek.


Kezdőlap

˙