Caducus

mint jogi kifejezés a. m. érvénytelen. - C. a növénytanban a. m. lehulló; calyx v. sepala caduca a. m. lefeslő kehely.

Cadus

(görögül: kádos) a görögöknél(különösen az ionoknál) ür-mérték, 39,39 l.

Caecilia

Metella siremléke, Róma közelében, a régi Via Appia bal oldalán, kerek, 29 1/2, m. átmérőjü épület (l. az ábrát). A rajta olvasható felirat szerint a siremlék Caecilius Creticus lányának és Crassus nejének készült. A köznép régóta Capo di bove néven ismeri, amely nevet a frizt diszítő ökörfejekről kapta. A középkorban erődítménnyé alakították át.

Caecilianus

karthágói püspök, l. Donatisták.

Caecilius

l. Metellus és Róma.

Caecilius Statius

római vigjátekiró, a Felső-Itáliában honos insuberek (gall-féle) törzséből, ki Kr. e. 179 körül élte virágját s egy évvel Ennius halála után halt meg 168-ban. Mintaképének Menandrost tartotta de Ribbecknél (Comicorum Rom. fragm. II kiad. Lipcse 1873) összegyüjtött kevés töredékeiből nem igen vonhatunk következtetést eredetiségére és költészetének minőségére. 40 darabjának cime maradt ránk; a költőnek darabjaival a közönségre való hatását említi Horatius.

Caecitas

(lat.) a. m. vakság.

Caecubus Ager

(Caecubum), posványos sikság Latiumban a Fundi tó mellett, Terracina közelében a mostani Castel Vetere szomszédságában - hires volt a Horatius és Martialis által dicsőített boráról (Vinum caecubum).

Caeculus

itáliai mondák szerint Praeneste városának alapítója. Regéje ez: Midőn a későbbi Praeneste helye táján a pásztorkodó «diui fratres Digidii» (a szent Digidius vérek) egyik hugukkal estve a tűzhelyet körülülik, a lángoló zsarátról egy szikra a leány ölébe pattan s őt teherbe ejti. A leány fiugyermeket szül és Juppiter temploma közelében kiteszi, hol nemsokára vizet meregető nőtestvérei a forrás és egy tűzhely szomszédságában a fiut megtalálják, haza viszik és fölnevelik. A füstnél szemét hunyorgató gyermeket elnevezik C.-nak, vaksi-nak (caecus a. m. vak). C. a pásztorok közt sokáig rabló módjára él, mig végre isteni sugallatra Praeneste városának alapításához fog, melynek avató-ünnepén atyjához Vulcanushoz imádkozva a körösleg fellobogó lángokkal a sokaság előtt isteni eredetét bizonyítja. - A Caeciliusok nemzetsége Rómában C.-tól származtatta magát. - Görög mondák szerint Prenestét Latinus fia, Odysseus és Kirké unokája Prainestos keresztelte a maga nevére, s azelőtt a várost, melyet tulajdonképen Télegonos (l. o.) alapított volt, Polystephanosnak hítták. - A C. névben a kaió görög ige (= égek) gyöke rejlik s mitosza annak az egyszerü tapasztalati jelenségnek az allegoriája, hogy a tűz a közösség ébresztője s a nomád életmódot települővé alakítja át. A «diui fratres Digidii»-t (v. talán jobban Indigetes=honi vérek-et) PrAeneste védő helyi lár-jainak veszik, minőkkel minden ház és város szokott birni.

[ÁBRA] Caecilia Metella siremléke.

Caedmon

(Kaedmon Cedmon Ceadmon), Beda szerint az angolszászok legrégibb keresztény költője. Beda elbeszélése szerint C. tehénpásztor volt Whitbyben Northumbriában. Mikor egy istállóban elszenderedett, egy idegen jelent meg előtte, felszólítva őt hogy énekeljen. C. először vonakodott, mert nem volt jó hangja hanem azután énekelni kezdett a világ teremtéséről, amiről pedig azelőtt sohasem hallott. Felébredvén, az általa elmondott énekhez még mást is adott. Evvel elment Hilda apátnő közeli kolostorába hol az apátnő az énekeket feljegyezte s több részletet a bibliából felolvastatott neki, amelyeket ő hasonlóképen énekekbe szedett. Később Hilda sürgetésére kolostorba lépett s ott halt meg 680 körül. Költeményeit (Genesis Exodus, Krisztus emberré létele, mennybemenetele stb.) 1655. adták ki Amsterdamban; kétséges azonban, hogy ezek valóban a Beda által említett C. művei-e, mert ezek himnuszok lehettek.


Kezdőlap

˙