Julián biboros, l. Caesarini.
Caesar és Kleopatra fia, szül. Kr. e. 47., azután amint Caesar Egyiptomot elhagyta. Caesar megengedte, hogy a fiut nevéről nevezzék. Kleopatra 45. fiával Rómába ment s ott is maradt Caesar meggyilkolásáig. A triumvirek 42. «Egyiptom királya» cimet adták C.-nek; Antonius pedig Ciprust és Cilicia valamint Sziria egy részét adta neki és anyjának. Augustus az actiumi ütközet után elfogatta s 30. megölette.
1. Nazianzi Szent Gergely testvére: kiváló természetvizsgáló, matematikus, orvos és keresztény hitvédő Constantius és Julián idejében; 369. halt meg sulyos betegség után, amely alatt kikeresztelkedett.
2. C., arlesi érsek (501-542). Ő volt az első, aki nyugaton a szerzetesek számára közös életszabályokat és napirendet irt elő; 14 püspökkel zsinatot tartott, s velük 25 kánont és egy hitvallást szerkesztett, melyeket Rómába megerősítésre küldött, amit az időközben elhalt IV. Félix utóda, III. Bonifác meg is tett, miáltal azok az egész keresztény katolikus világra kiható érvényességet nyertek.
3. C. Heisterbachi, cisztercita áldozópap és perjel, egyházi iró és törtenetiró, szül. Kölnben 1170 körül, megh. 1240 körül. Irt homiliákat, szent-beszédeket, szentirás-magyarázatokat, feljegyezte a kölni érsekeket; megirta az 1225. meggyilkolt Engelbert kölni érsek életrajzát, Erzsébet életét és művelődéstörténeti szempontból fontos gyüjteményét Dialogus magnus visionum et miraculorum, melyet Strange (Köln 1851. 2 köt.) kiadott. V. ö. A. Kaufmann, C. v. H., 2. kiad. 1862.
(lat.) a. m. a császár nem áll a nyelvtanárok felett. E mondásnak keletkezését ugy beszélik, hogy Zsigmond császár, restelvén a komikus hatást, melyet azáltal idézett elő, hogy egyszer nyilvános alkalommal a «schisma» szót nőnemünek vette, megparancsolta, hogy e szó azontul nőnemünek vétessék. Mindazáltal a szó nem változtatta meg nemét.
l. Cézium.
(lat.), a római ökölvivók védelmi eszköze, melyet bőrből készítettek s az ökölre kötöttek.
l. Cezura.
(ejtsd: kaet-), 1. Ersilia, özv. Lovatelli grófnő jeles irónő ki különösen régészettel foglalkozik, az Accademia dei Lincei és a római német archeologiai intézetnek egyetlen női tagja, kinek háza a Rómában időző külföldi tudósoknak gyülőhelye. Ujabb művei: Monumenti antichi illustrati (1889); Miscellanea archeologica (1891).
2. C. Michelangelo, sermonetai herceg, olasz műértő és Dante-buvár, született Rómában 1804 márc. 20., megh. u. o. 1882 dec. 12. Szülővárosában nyelvészeti és művészettudományi tanulmányokkal foglalkozott, 1848. pápai rendőrminiszter lett. Ő vezette azt a küldöttséget, amely Viktor Emánuelnak a római nép határozatát kézbesítette és Rómának az olasz királysággal való egyesülése után a parlament tagjává választották. Mint szobrász C. A lebilincselt Amor c. márványszobrával tette magát isrnertté. Dante Divina Commediajáról irt munkáit: Della dottrina che si asconde nell' ottavo e nono canto dell' Inferno (Róma 1852); La materia della Divina Commedia (u. o. 1865, 2. kiad., 1872); Tre chiose nella Divina Commedia (u. o. 1876) nagyra becsülik. Néhány, Dantera vonatkozó levelét Gubernatis adta ki (Milanó 1883).
(lat.) a. m. a többi egyenlő lévén, hasonló körülmények közt.
(franc, ejtsd: káfé) kávé, kávéház; cafetier, kávés; cafetiere, kávéskanna.