Cento novelle antiche

(ejtsd: csento novelle antike), Il novellino-nak is nevezik; olasz novella gyüjtemény mely körülbelül a XIII. sz. vége felé keletkezhetett; 100 különböző faju történetet: lovagmondákat, klasszikus és bibliai elbeszéléseket, a közelmult személyeiről szóló történeteket, korfestő tréfákat, bohózatokat tartalmaz, ill. az ily elbeszéléseknek csupán vázait, melyeket az élőszóval előadó mesemondó tetszése és tehetsége szerint bővebben kifejtett. E fontos könyvecske az olasz novella-irodalom első terméke. Első kiadása: Bologna 1525; tudományos kiadását eszközölte Biagi (Firenze 1880). V. ö. D'Ancona, Del Novellino e delle sua fonti Studii di critica letteraria (Bologna 1880) és Bartoli, Storia della Lett. ital. III. (Firenze 1880), 183-240. l.

Centorbi

l. Centuripe.

Centrálás

a középpontba való beállítás, némely tudományos és gyakorlati műszer kezelésében igen fontos művelet. Az esztergályosok így nevezik az esztergályozott v. esztergályozandó test középpontjának a felkeresését, mely célra rendszerint azt a centráló műszert (l. az 1. ábrát) alkalmazzák, mely ABC szögből áll, melyet a BD vonalzó éle megfelez. Ha e műszert köralaku keresztre illesztjük, ugy a vonalzó mentén húzott egyenes átmegy a kör középpontján; és ha a vonalzót az előbbire például merőleges irányban állítjuk be és egy második egyenest huzunk, ugy a két egyenes metszéspontja a kör középpontjában fekszik. Valamely optikai műszer akkor van centrálva, ha tengelye a lencsék középpontján megy át; nagyobb messzelátók centrálásához külön objektiv-fejek vannak. A szögek centrálását akkor alkalmazzuk, midőn a szögmérő műszert (l. a 2. ábrát) valamely akadály miatt nem állíthatjuk fel a megmérendő szög csucsában. Ilyenkor a műszert egy másik pontban állítjuk fel s egy másik szöget mérünk meg, melyből a keresett szöget számítás utján határozzuk meg. Igy például ha az A-nál levő y szög azért nem mérhető meg, mert a műszert A-ban nem állíthatjuk fel, ugy felállítjuk B pontban és megmérjük a p szöget, meghatározzuk továbbá az x és z szöget. Ekkor

[ÁBRA]

[ÁBRA] 1. ábra. Centráló műszer.

[ÁBRA] 2. ábra. Szögek centrálása.

Central City

Gilpin county főhelye Colorado É.-amerikai államban, a Rocky Mountains egyik magas völgyében, (1890) 2480 lak., közelében jelentékeny aranybányákkal (Georgetown, Empire City stb.).

Centralia

város Illinois É.-amerikai államban, Marion countyban, (1890) 4763 lak., vasművekkel.

Central-India

l. Közép-India.

Centralis

(lat.), középponti, a középpontot alkotó, a középpontra ható, rávonatkozó. L. Középpont, centrikus.

Centrális mozgást

végez az anyagi pont, ha a reá működő erő mindig egy bizonyos állandó pont felé van irányítva, nagysága pedig csak a mozgó pontnak eme vonzó centrumtól való távolságától (a radius vector-tól) függ s nem egyszersmind a radius vector irányától. Az ily mozgás mindig oly síkmozgás, melynél a radius vector egyenlő idők alatt egyenlő területeket surol. Igy mozognak p. (közelítőleg) a bolygók a Nap körül. A C. legegyszerübb példája egy pontnak egyenletes körmozgása. Ez esetben az erő a kör középpontja felé van irányítva, nagyságra nézve egyenlő a tömegnek, a kör sugarának és a szögsebesség négyzetének szorzatával, és centripetál erőnek neveztetik.

Centrális nap

legtágabb értelemben azon (valószinüleg csak képzelt) pont, mely körül egész csillagrendszerünk kering. A megfigyelés kétségtelenné tette, hogy állócsillagjaink saját mozgásokkal birnak, sőt ezen mozgások tanulmányozása máris saját Napunk mozgásának irányára és sebességére enged elég biztos következtetést vonnunk. E megfigyelések kapcsán azon fontos, de még eddig meg nem oldható kérdés forog fenn, vajjon a csillagok, mozgásukat illetőleg, egy összetartozó rendszert képeznek-e vagy sem? Akár az egyik, akár a másik eset álljon, kell hogy létezzék egy, vagy a második esetben több középpont, mely körül a rendszer, illetve annak egyes részei keringenek. Az ég fényesebb csillagjai között egy sincs, mely a mozgási középpont nevére az eddigi megfigyelések alapján igényt tarthatna, de eleve nem is valószinü, hogy a csillagrandszer tömegközéppontja, mint bolygórendszerünké a Napba, valamely fénye által kitüntetett csillagba essék. Medler (Untersuchungen über die Fixsternsysteme, 2 Theile, Mitau und Leipzig 1847, 1848, és Die Centralsonne, Dorpat 1846), tehát az állócsillagok saját mozgásainak gondos meghatározásával, a csillagrendszer tömeg- és mozgási középpontját iparkodik meghatározni, s azon következtetéshez jut, hogy ez a Plejadokban, valószinüleg talán éppen az Alkyonében (h Tauri) keresendő. Ezen csillagot tekinthetnők tehát Medler szerint C.-nak s ez elnevezés az eszme nagyszerüsége által nagyon is természetes, gyors s népszerü terjedése folytán meg is honosodott. C. A. F. Peters azonban Medler hipotézisét teljesen megdöntötte, úgy hogy ma C.-ról tudományosan már nem szólhatunk. Medler különben még a Napunk pályáját is Alkyone körül határozta meg; szerinte keringési ideje 22 1/2 milliom év, s távolsága 36 1/4 milliomszor akkora mint a Nap távolsága a földtől. A Nap sebessége a térben Medler szerint (s ezen számadat függetlenül a centrális nap hipotézisétől helyes s ezóta más uton is ellenőrizett) 7 1/3 mértföld = 54,4 kilométer másodpercenkint.

Centrális projekció

az ábrázolás egyik módjának, továbbá az ily módon készített képeknek neve. Minden egyes ábrázolandó pontnak a képsíkon ott van a C.-ja, hol az ábrázolandó pontot a tér egy bizonyos állandó pontjával (centrummal) összekötő egyenes a képsíkot átdöfi. - C. a földgömbről vagy annak egy részéről készült kép, melyet akkor nyerünk, ha a vetítő sugarak középpontja a Föld középpontjában van s a képsik a földgömböt a lerajzolandó rész közepén érinti. L. Térképek.


Kezdőlap

˙