Centrifugál gép

A centrifugál erő (látszólagos) hatásainak bemutatására gyakran kell vm. rendszert igen gyors forgásba hozni. A célra azt a C. (l. ábra) csigájának tengelyére erősítjük s a hajtókereket kezünkkel megforgatjuk. A kerék mozgását a szíj a csigára igen gyors forgás alakjában viszi át. Ha p. az igazolandó, hogy ugyanazon szögsebesség mellett a centrifugál erő a tömegnek s a forgási tengelytől való távolságnak szorzatával arányos, e célra a C.-re teendő következő mellékkészülék alkalmas. Egy farámára feszített sodronyon két átlyukasztott golyó vizszin tesen mozoghat. Mindketten egy őket összekötő zsineget feszítenek, melyet forgás közben csak akkor tartanak egyensulyban, ha a forgási tengely két különböző oldalán oly távolságokban vannak elhelyezve, melyek tömegeikkel fordítottan arányosak. Ellenkező esetben az a golyó, mely kelleténél messzebb van, centrifugál erejénél fogva magát is meg a másikat is a ráma szélére rántja.

[ÁBRA] Centrifugál gép.

Centfugál inga

l. Inga.

Centrikus

(lat.) a. m. centrális, a középponthoz tartozó, vagy a középpont felé irányuló. Az optikában centrikusak azok a sugarak, melyek a lencsékre vagy gömbtükrökre ezek felületi középpontjához közel eső pontokban esnek be. Valamely sokszög centrikus a csúcsok szerint, ha körbe irható; centrikus az oldalak szerint, ha kör körül van irva.

Centripetál

vagy nyilt virágzat (növ., inflorescentia centripetalis seu indefinita), a gyakoribb formája a virágzatnak, midőn a virág a virágzat szélén vagy az alján kezd nyilni s innen halad a középpont (ernyőfészek) vagy a csúcs felé (fürt füzér). A C. főtengelyének a csúcsa nem alakul át levélképletekké vagy nem záródik magános virággal, hanem felfelé (nyáron némely növény sokáig) ujabb és ujab virágokat hajt, s a virágzat tengelye hossznövekedését elvirágzásig nem szünteti meg. Igen szép példa a keresztviráguak virágzata, mely eleinte kurta és ernyőalaku, de azután (alulról kezdve nyilván), hosszabb-hosszabb, végre egész hosszu gyümölcsöző fürt lesz.

Centripetál erő

l. Centrális mozgás.

Centrobarikus

l. Baricentrikus szabály.

Centrolepidacee

(növ:), egyszíkü, mintegy 30 fajt összefoglaló, Ausztrália melegebb vidékein honos család az ellencsírásak (Enantioblaste) rendjében. A Restiaceákkal rokon, tőlök a nagyon kevesbített, őzbogforma virágzattá egyesülő és sok hegyelevél körülfogta virágai választják el. Leplök nincs, hímjök csak egy. Apró, káka-féle növények, fonálnemü, egyszerü szárral, serteképü tőlevelekkel. V. ö. Hieronymus, Beiträge zur Kenntniss der C. (Halle 1873).

Centrolepis

Labill. (növ.,Dervauxia et Alepyrum R. Br.), a róla nevezett család génusza 20 fajjal Ausztráliában.

Centrosperme

(növ., központmagvuak). Igy nevezték régebben a Santalaceák meg a fagyöngy félék egyesített rendjét. Ma a Centrosperme csoportba egészen más növényeket foglalnak t. i. a szegfűféléket, a bojtvirágféléket (Mesembryanthemacee, Aizoacee v. Ficoďdee), Kossuthvirág-, alkörmös-, paronychiaféléket, Scleranthaceákat, libatalp-, paréj-, csodatölcsér- és sóskaféléket. Ezek a kétszíküek serege. Magrejtőjök egyrekeszü, placentája középpontbeli v. az alapról emelkedik fel, 1- sok petével. Többnyire fűnemü növények, némelykor sziromtalanok (alkörmösfélék, paronychia- scleranthus-, libatalp-, paréjfélék) v. leplesek (a csodatölcsér-, a sóskafélék); gyakrabban szirmosak és kelyhesek, 1-2 sor hímmel, s 2-5 levélből alakuló belső magrejtővel. Magjoknak keményítőtartalmu fehérje van.

Centrum

(lat.) a. m. középpont (l. o.). A hadi tudományokban C. alatt minden nagyobb hadtestnek a középső részét értik, megkülönböztetésül a szárnyaktól. A politikában hasonlókép a középső részét értik a parlamenti testületeknek, megkülönböztetésül a szélső jobb és szélső bal pártoktól.


Kezdőlap

˙