Consensus

(lat.) a. m. egyezség, megállapodás; különösen hittani vitás kérdések felett részint egy ugyanazon felekezet tagjai, részint több rokonfelekezet között; azután igy nevezik az egyezség pontjait magába foglaló iratot vagy okmányt. Ily egyezség volt a reform. Egyházban a zürichi 1859. (C. tigurins), mely által az urvacsorai tanra vonatkozólag Kálvin által szerkesztett s bullinger által helyeselt 26 hitcikk alapján a Zwingli irányu zürichiek és a kálvinista eűgenfiek egyesültek, mely azonban kiválóbb tekintélyt soha sem nyert. Ilyen volt a C. Genevensis 1552. az eleve elrendelési tanra nézve; ilyen a C. Helveticus, melyet Heidegger zürichi és Turretin Fer. Genfi tanárok szerkesztettek, főként Amyrault ellen a feltétlen eleveelrendelési tan védelmére s melyet 1675 és 1676. a helvét reformátusok nagyobb része hitszabályzónak elismert, de mely a XVIII. század elején, a brandenburgi vár. Fejedelemségben és Angliában, sőt Svájc egy részében keletkezett ellenzésre való tekintetből régi tekintélyét elvesztette. A luther-egyházban nevezetesebb a C. Dresdensis 1571., mely a szász választófejedelemségben volt evangelikus lelkészek hitvallását képezte a kriptokálvinista küzdelmek lezajlása után s a Formula concordae befolyása előtt. A C. repetitus fidei ver Lugheranze 1655. a Calixtus által okozott szinkretista versengések alkalmával az ortodox luther. teologusok készítették s hitszabályozó tekintélyre akarták emelni, de sikertelenül. Egyik legnevezetesebb a C. sendomiriensis, melyet 1570. A lengyelországi lutheránusok, kálvinisták és cseh-morva atyafiak kötöttek egymás között. C. gentium, a népek közmegegyezése; C. matrimonialis, beleegyezés a házasságba.

Consensus regius

(lat.), királyi jóváhagyás. Hazai jogunkban nagy jelentőséggel birt, adományrendszerrel függgött össze s jelenti a nemesi adományi jószágok magánszemélyek között, akár élők között, akár halál esetére történt áruházásának királyi megerősítését. Célja az volt, hogy akire a jószág átruháztatott, annak adományosává azaz adományi tulajdonosává gyökeres joggal legyen. A C. szükségének alapja az általános jogelv, mely szerint senki több jogot nem ruházhat át másra, mint amennyivel maga bír: Nemo plus juris in alterum transferre potest, quam ipse habet. Az adományos vagyis az, aki nemesi jószágot adománykép kapott, az adományozott jószágnak tulajdonosává lett ugyan, de csak addig, míg az adománylevélben foglalt utódai ki nem halnak, miket ezeknek kihaltával magszakadás (defectus seminis) történt, az adományozott jószág a koronára háramlott, habár időközben tulajdona másokra volt is áruházva. Aki tehát adományi birtokot annak aktuális tulajdonosától szerzett, p. ily birtokot vett, az jogot szerzett ugyan az átruházó és annak jogutódai ellen, de C. nélkül nem szerzett jogot a korona ellen, amiért ha annak családjában, akitől a birtokot megszerezte, magszakadás esete állott be, a birtokot a koronának visszaadni tatozott. A C. tehát arra szolgált, hogy az uj szerző ez ellen az eshetőség ellen biztosíttassék az által, hogy a korona a tulajdonátruházást jóváhagyja akként, hogy az uj tulajdonos a jószágot önálló adományi joggal birja az előbbi adományos utódainak kihalása esetében is. Gyakorlati jelentősége tehát a C.-nak csak abban az esetben volt, ha az előbbi adományos családjában magszakadás történt, de viszont hatása az is volt, hogy ha annak családjában, aki a birokot megszerezte, magszakadás történt, a birtok a koronára szállott, habár az átruházó családja még életben volt. Ezt a hazai jogban akként fejeztk ki: eventualis necessitas, praesens effectus.

Consentes Dei

(lat.), az a 12 (hat himnemü és hat nőmnemü) görög-római istenség, melya világrendet igazgatja s az istenek tanácsát képezi; ezek: Jupiter, Neptun, Vulkán, Apollo, Merkur, Mars, Juno, Minerva, Ceros, Venus, Vesta és Diana. Ezeknek arany szobrai Rómában a Capitolium egy termében voltak elhlyezve.

Consentio

(lat.) a. m. zene- és szinésziskola.

Conshohocken

(ejtsd: konsohokken), város Pennsylvania észak-amerikai államban, Montgormery countryban, a Schuylkill balpartján, (1890) 5470 lak., vasércbányákkal és vasiparral.

Considérant

(ejtsd: koňszidéraň) Viktor, francia szocialista, szül. Salinsben (Jura) 1808 okt. 12. Tanulmányait a párisi műegyetemen végezte, azután a katonai pályára lépett, de mint mérnökkari kapitány ez állásától nemsokára megvált. Minden erejét s idejét Fourier szocialisztikus tanainak terjesztésére fordította s a mester halála után (1837) az iskola feje lett. Számos cikket irt a Réforme industrielle-be, mely 1832 óta a fourieristák lapja volt. 1836. a Phalange-t szerkesztette s ez időben Young, egy gazdag angol támogatásával számos u. n. phalanstére-egyesületet alapított Franciaországban. Erőlködését nem koronázta siker s lapját is kénytelen volt beszüntetni; de Fourier hivei uj lapot indítottak: Démocratie pacifique c. alatt, mely az 1845. megindított Phalange, revue de le science sociale C. lappal vállvetve szolgálta az ügyet. Mindkét lapnak éltető lelke C. volt. Eközben beutazta Belgiumot, Svájcot, Francia- és Németországot. 1848. a Loiret, 1849. pedig a Szajna départment választotta a nemzetgyülésbe, ahol a hegy-párttal szavazott. Mint az 1849 jun. 13-ki két, a párisi népet fölkelésre csábító, proklamáció aláiróját élethossziglani deportálásra itélték; e büntetés elől azonban C. előbb Belgiumba, azután pedig Texasba költözött. Az uj világban San Antonio közelében egy társaság támogatásával gyarmatot (La Réunion) alapított, hogy rendszerének helyességét gyakorlatilag is bebizonyítsa, de a kisérlet nem sikerült, mire 1869. családjával együtt Franciaországba tért vissza, ahol 1870. több jelentékeny politikai röpiratot adott ki. Ezekben a világnak harmonikus elvek alapján való radikális javítására törekszik. Művei közül megemlítendők: Destinée sociale, exposition élémentaire compléte de la théorie sociétaire (Pár. 1834-45, 3 köt.; uj kiad. 1851, 2 köt.); Théorie de l'éducation naturelle et attrayante (1835, ném. Nordh. 1847); Manifeste de l'école sociétaire fondie par Fourier (1845); Principes du socialisme (1847); Théorie du droit de propriété et du droit au travail (1848); L'apocalypse, ou la prochaine rénovation démocratiqe et sociale de l'Europe (1849); La solution, ou le gouvernement direct du peuple (1850 etc. Névtelenül jelent meg tőle: Mexique. Quattres lettres au maréchal Bazaine (Brüsszel 1868).V. ö. Szocializmus.

Consignatio

(lat.), értékpapir-forgalomban jegyzékek, melyek jobbára a lejárt szelvények, vagy kisorsolt értékpapirok leszámítolásánál és beváltásánál használtatnak és az illető étékpapirok, v szelvények sorrendbe szedett számait tartalmazzák.

Consilium

(lat.), birói ítélet, végzés; a hajdani Rómában a jogtudósok (Consiliraii, assessores stb.) körét is igy hítták. Szoros értelemben a C. állandó kollégium volt. C. abeundi, egy tanulónak valamely elkövetett sulyosabb kihágás miatt a tanintézetból való kiutasítása oly módon, hogy a tanácsi szék tanácsképen ajánlja az illető tnaulónak az intézetből való távozást. Ez tehát enyhébb neme a kizárásnak, az igy kiutasított tanuló tanulmányait más intézetben folytathatja, holott a formaszerü kizárás estén ez lehetetlenné válik, mivel a kizárásról az ország többi tanitnézetei hivatalosan értesítik s azoknak a kizárt tanulót felvenni nem szabad. Egy 1893 augusztusában kiadott miniszteri rendelet szerint azonban az ilyen tanulók magánvizsgálata mégis bocsátandók.

Consistorium

(lat.) Igy nevzik a katolikus egyházjogban a biborosoknak ünnepélyes gyülekezését a pápa v. helyettesének elnöklete alatt. A C. határozatai a pápára nézve azonban csak votum consultativum (tanács) jellegével birnak, s a pápát természetesen nem kötelezik, mert a pápa fölött sem az egyes biborosok, sem a bibortestület nem állanak. Megkülönböztetnek rendes v. titkos és ezenkivüli v. nyilvános C.-okat. Az előbbiekben csak a biborosok vesznek részt, s minden fontos egyházi ügy, amennyiben consistoriális ügyet képez, ide tartozik; ilyenek p. a biborosoknak, érsekeknek, püspököknek kinevezése, v. megrősítése, az egyes államok egyházi viszonyainak rendezése. A nyilvános C.-ok ellenben, melyekben más főpapok is részt vehetnek, csak szertartásos gyülekezési ünnepélyesség jellegével birnak. - C., nagy helyiség a frank királyok palotáiban, melyben törvényt ültek.

Consobrini

(lat.) a. m. unokatestvérek.


Kezdőlap

˙