Degesztés

l. Cserővargaság.

Deggendorf

az ugyanily nevü kerület székhelye Alsó-Bajorország bajor kerületben, 48 km.-nyire Passautól, a Duna balpartján, vasut mellett, (1890) 6250 lak., posztószövéssel, sörgyártással, marha-, komló- és fakereskedéssel. Hires bucsujáróhely a sz. sirhoz cimzett temploma. 4 km.-nyire Metten falu, hires bencés apátsággal, amelyet 792. N. Károly alapított és gránitbányával. 3/4 órányira ettől középkori izlésben restaurált Egg nevü kastély áll.

Degli Armati

Salvino a szemüveg föltalója. Élt Firenzében a XIII. sz. végén. Még a XVII. sz.-ban olvasható volt a firenzei Maria Maggiore templomában sirfelirata, mely következőképen hangzik: «Qui giace Salvino Degli Armati di Firenze, inventore degli occhiali. Dio gli perdoni le peccata.» MCCCXVII. (Itt nyugszik Degli Armati Salvino Firenzéből, a szemüveg föltalója. Isten bocsássa meg büneit. 1317.)

Dego

falu Genova olasz tartományban, a Bormida balpartján, vasut mellett, (1881) 2012 lak., régi erősség romjaival. 1794 szept. 21-én és 1796 ápr. 14-én I. Napoleon itt győzte le a Colloredo illetőleg Argenteau vezérlete alatt álló osztrákokat.

De Goeje

((ejtsd: -góje) Mihály János, hollandus orientalista, szül. Drourypban (Frizország) 1836 aug. 13. Keleti nyelvészetet tanult és aztán a lejdai egyetemi könyvtár Warner-féle alapítványának őre (interpres legati Warneriani) lett. 1866. rendkivüli, 1869. rendes tanár lett a lejdai egyetemen. Az amsterdami s a magyar tud. akadémia is tagjává választotta. Különösen a mohammedán kelet földrajzával, történetével és arab filologiával foglalkozott. Nevezetes Bibliotheca geographicorum arabicorum c. kiadványa, mely 7 kötetben az arabok földrajz-irodalmának legrégibb emlékeit tartalmazza. Az ő vezetése alatt adták ki Tabari évkönyveit. Azonkivül számos műve és értekezése jelent meg.

Degorgálás

(franc. degorgement), a pezsgőgyártásnál az az eljárás, midőn az erjedés befejeztével a dugón összegyült seprüt a fejjel lefelé fordított palack nyakából a dugónak óvatos megnyitása által kifecskendezik. A palackban visszafojtott szénsav a dugó mellett kevés borral mindenekelőtt az arra gyült seprüt szorítja ki a palackból. Ezen eljárás nagy ügyességet igényel, mert különben nagy veszteséggel jár.

Degout

(franc., ejtsd: degu) a. m. undor, degoutant, undorító, utálatos.

Degradálás

(franc. degradation) a. m. magasabb rangról alacsonyabbra helyezés (katonaságnál); lefokozás. L. Egyházi büntetések.

Dégras

(moëllon irhazsir), bőrkenőcs, melyet az irhás bőr gyártásakor, maradék gyanánt nyernek. Az irhás bőrök kifacsarásával hidraulikus sajtókkal való kinyomásával állítják elő az elsőrendü D.-t; az a zsir pedig, mely a bőröknek langyos meleg hamuzsir oldatokkal való kezelése révén ezekből az oldatokból kiválik, adja a másodrendü D.-t. A valódi D.-on kivül a kereskedelemben előfordulnak oly, szintén D.-nak nevezett zsiradékok, melyeket mesterségesen, rendszerint faggyuval, gyantával, olajsavval stb. kevert különböző halzsirokból állítanak elő. Készítenek ilyen mesterséges D.-t (Villon, Traité pratique de la fabrication des cuirs et du travail des peaux) halzsiron keresztül préselt levegő okozta oxidációval. (Schill és Seilacher szabadalma). Legujabban villamos D.-t is emlegetnek. A dégras Jean szerint tartalmaz: 5,39 % - 28,9 % vizet, 0,07 % - 1,21 % hamutalkotókat, 0,09 % - 1,59 % bőrfoszlányokat, 66,93 %-84,87 % olajokat, 6,05 - 6,84 % el nem szappanosítható anyagokat, 3,52 % - 16,15 % gyantás anyagokat. Ez a gyantaszerü anyag (matiere résinoide) Jean szerint a halzsir oxidációjának terméke. Fahrion szerint ez a gyantaszerü anyag oxisavakból áll, mig Eitner és Simand szerint ezen általuk degras-képzőnek (Degrasbildner) nevezett test, melyben szerintük nitrogén van, nem a halzsir oxidációjának következtében keletkezik, hanem a halzsirokban részben már készen képződve fordul elő, részben pedig az irhásbőr készítésénél a halzsirnak a bőrrel való érintkezésénél keletkezik. Ez a gyantás anyag barna szinü, 65-67°-nál ömlik, elszappanosítható, vizben oldhatatlan, alkoholban és éterben oldódik, petroleum-éterben oldhatatlan. A viztelenített D. sürüsége 0,945 - 0,955 között ingadozik. Az említett gyantás anyag oka annak, hogy a D. vizzel tejszerü folyadékká (emulsióvá) keverhető. A D. ennek következtében a bőr kikészítésére, a beitatásra legalkalmasabb zsiros kenőcs. V. ö. Benedikt, Analyse d. Fette u. Wachsarten. Schadler, Technologie d. Fette u. Oele d. Pflanzen u. Thierreichs.

Degré

Alajos, szépirodalmi iró, a Kisfaludy-társaság tagja, szül. Lippán, Temes vmegyében 1820 jan. 6., atyja francia emigráns volt, ki magyar leányt (Rác Annát) vett nőül és hazánkban telepedett le. Degré egészen magyar nevelést nyert; iskoláit Aradon, Szegeden s a jogot Nagyváradon végezte. 1842. jurátusnak jött Pestre, s 1843. a pozsonyi országgyülésen, mint királyi táblai jegyző az ifjuság körében vezérszerepet játszott, melyre irói hivatása, eleven kedélye s bátor jelleme által hivatva volt. A szabadságharcot mint huszárfőhadnagy és kapitány vitézül küzdötte végig s több sebet is kapott. A fegyverletétel után a békési pusztákon s a végvidéken bujdosott, honnét az amnesztia hirére Pestre jött; azonban Aradra internáltatott, hol több ideig tartózkodott. Végre a fővárosban telepedett le. Hosszas külföldi utazás után 1857. megnősült. 1867. a Kisfaludy-társaság megválasztotta tagjává. 1870. pedig Pest vmegye Vác kerületének lett országgyülési képviselője. Irodalommal 1841. kezdett foglalkozni, irt uti rajzokat, irodalmi cikkeket, de főként beszélyeket és regényeket, s néhány vigjátékot. Jelesebb beszélyiróink közé tartozik, noha nem elsőrangu; művei szerkezet tekintetében nem erősek, s jellemrajzai nem járnak mélyebben, de vidám humora s könnyed stilusa nagy népszerüséget szereztek neki. Regényei és elbeszélései a szalonok könnyed, csevegő modorában vannak irva; a francia szalonregények utánzását kisérelte meg, s az uj hang tett is hatást a közönségre. Leleménye, érdekfeszítő meseszövése szórakoztató, érdekes olvasmányt nyujt. Regényei: Két év egy ügyvéd életéből, 2 köt. 1853; Kalandornő 2 köt. 1854; Salvator Rosa, tört. reg., 3 köt. 1855; A sors keze, 2 köt.1856; Az ördög emlékiratai, 2 köt. 1860; A számüzött leánya 1865; A kék vér 1870; A nap hőse, 2 köt. 1870; Itthon, 2 köt. 1877; Bőkezü uzsorás, 2 köt. 1882; Igy van jól! vig regény 1887. Elbeszélései: Kedélyrajzok 1847; Degré Al. Novellái, 3 köt. 1854; Novellák 1857; Az elzárt gyámleány 1878; továbbá: Visszaemlékezéseim 2. köt. 1883-1884. Vigjátékai, melyek a nemzeti szinházban kerültek szinre: Iparlovag 1844; Eljegyzés álarcz alatt 1845; Félreismert lángész, Férj és jegyes, Segítsünk egymásnak, Bál előtt, alatt, után 1851; Az atya szöktet 1853; Rendkivüli előadás 1856; Két hatalom 1858; Divatos beteg 1864. Van egy drámája is: Kalandornő, 5 felv. 1860. Szerkesztette az Ország-Világot is 1883-1885; itt jelent meg Törik szakad cimü regénye 1884., és ifj. Ráady Gedeon, id. Lendvay Márton és Jámbor Pál élet- és jellemrajza 1885. - V. ö. Szinnyei: Magy. Irók Élete és Munkái: II. 745. Beöthy: Irodtört. II.


Kezdőlap

˙