Denia

járási székhely Alicante spanyol tartományban, a Földközi-tenger partján, vasut mellett, (1887) 11591 lak., akik aszalt szőllővel, citrommal és naranccsal élénk kereskedést üznek. Fölötte egy sziklán egy kastély romjai láthatók, amely régi Diana-templom helyén épült. Közelében emelkedik a Mongs nevü hegy, melyről messze ellátni.

Denier

l. Dénár.

Denifle

Henrik Suso német dominikánus, született Tirol Imst nevü községében, 1844 január 16. 1861. Grácban a domonkosok rendjébe lépett, 1866. pappá szenteltetett. Különböző kolostori hivatalaiban is főtevékenységét az irodalomra, főleg a középkori szellemi élet felkutatására fordította, s e téren csakhamar elsőrendü tekintély lett. 1880. mint generalis definitor a domonkosok osztrák porosz tartománya által Rómába küldetett; XIII. Leo pápa a vatikáni levéltár másod-őrévé nevezte ki a tudós szerzetest. Ez állásban működik jelenleg is, - egyszersmind egyik legjelentékenyebb tagja azon bizottságnak, mely aquinói szent Tamás munkáinak kritikai kiadásával foglalkozik. 1890. a «Művészet és Tudomány» érdemjelvényt kapta. Ami irodalmi működését illeti, 1870-80. között számos érdekes dolgozata jelent meg a Zeitschrift für deutsches Alterthum c. folyóiratban; 1885 óta Ehrle jezsuitával az Archiv für Litteratur und Kirchengeschichte des Mittelalters (Berlin-Freiburg) c. folyóiratot adja ki, ebben közölve szorgalmas kutatásainak eredményeit. Önálló munkái: Die kath. Kirche u. das Ziel der Menschheit (Grác); H. Suso's Schriften (Augsburg); Das geistl. Leben. Eine Blumenlese aus den deutschen Mystikern des 14. Jahrh. (Grác); Der Gottesfreund im Oberland u. Nikolaus von Basel (München); Tauler's Bekehrung kritisch untersucht (Strassburg); Zu Suso's ursprünglichem Briefbuch (Grác); Das Buch von geistl. Armut, bekannt als Joh. Taulers Nachfolgung des armen Lebens Christi. (München); Die deutschen Schriften des sel. Heinrich Seuse aus dem Predigerorden (München). Ujabb művei: Die Denkschriften der Colonna gegen Bonifaz VIII. (az eml. Archivban 1889); Zur Gesch. der Universitäten (Kaufmann ellen) Hist. Jahrb. 1889. Gesch. d. Universitäten im Mittelalter (Berlin); Chartularium uinversitatis Parisiensis (Paris).

Demigrál

(lat.) a. m. befeketít, rágalmaz.

Denina

Károly János Mária, olasz hittudós és iró, szül. Revelben (Piemont) 1731 február 28., megh. Párisban 1813 dec. 5. Torinoban végezte teologiai és bölcsészeti tanulmányait s 1754. Pignerolban a humanisztikus tudományok tanára lett, ez állását azonban el kellett hagynia, mert tanítványaival oly vígjátékot adatott elő, melyet D. maga irt, s melynek éle a papok ellen irányult. 1756. a szónoklattan, majd a görög- és olasz-nyelv s irodalom tanára lett a torinoi egyetemen. A Firenzében álnév alatt kiadott, a szerzeteseket ostorozó Dell' impiego delle persone c. műve miatt másodizben vesztette el állását és a vercelli szemináriumban 6 hónapi fogságot szenvedett, melynek kitöltése után a kormány szülőhelyére számüzte. Nagy Frigyes meghivására 1782. Berlinbe utazott, hol az akadémia tagja lett s előbb a követségi tanács cimet kapta, majd berlini kanonokká lett. Clef des langues c. művét I. Napoleonnak ajánlotta, ki ezért D.-t császári könyvtárnokká nevezte ki Párisba, mely állását haláláig megtartotta. Érdekesebb művei: Delle revoluzioni d'Italia libri ventiquattro (3 köt., Torino 1769-70), Storia dell' Italia occidentale (6 kötet, Torino 1809-10), és La Russiade c. éposz, melyben Nagy Péter orosz cárt magasztalja (Berlin 1799). V. ö. Grande Encycl. XIV. köt.

Denis

1. János Mihály Cozmus, német költő és kiváló könyvész, szül. Schärding tiroli faluban 1729 szept. 26., megh. Bécsben 1800 szept. 27., hol a császári könyvtár igazgatója s udvari tanácsos volt. A jezsuiták tanítványa volt, kiknek rendjébe 1747. lépett, mire több városban tanár s hitszónok s 1759. a bécsi Theresianumban az esztétika s irodalomtörténet tanára lett, mely állását a rend föloszlatása (1773) után is megtartotta. Főérdeme, hogy a német műveltségnek lelkes és tevékeny terjesztője volt az elmaradott osztrák tartományokban. Mint költőnek mintái: Klopstock kinek bárdusi dalait mint Sined bárdus lángoló hazaszeretetet hirdető költeményekben utánozta (1773), és Ossian, kinek műveit hexameterben lefordította (1768). Összes eredeti s fordított költői művei: Ossians und Sineds Lieder (1784, 5 köt., ujra 1791, 6 köt.). Költeményei nagy szavakban de szép gondolatokban is gazdagok, azonban inkább szónokiak, mint valóban költőiek. Sokkal jelesebbek könyvészeti művei: Grundriss der Bibliographie und Bücherkunde (1774); Einleitung in die Bücherkunde (1777, 1795); Wiens Buchdruckergeschichte bis 1560 (1782, 1793). Irodalmi hagyatékát kiadta Retzer (1802, 2 kötet). V. ö. Hofmann-Wellenhof jeles könyvét: Mich. Denis (1881).

2. D. Mária Lujza, francia irónő, szül. Párisban 1712 febr. 18., megh. u. o. 1790 augusztus 20. Mignot szám-revizornak és Arouet Katalinnak (Voltaire nővérének) leánya. 1738. férjhez ment Denis N. C.-hez, de már 1744. özvegyen maradt. Csak Chatelet marquise halála után lépett Voltaire-rel közelebbi viszonyba. Nem ment el ugyan vele 1750. Potsdamba, mivel nagy Frigyes jelenlétét nem óhajtotta, de mikor Voltaire 1753-ban Franciaországba visszatért, D. elébe utazott és vele együtt fogták el M/m. Frankfurtban. Voltaire haláláig vezette ennek háztartását s a hirneves iró őt nevezte ki általános örökösévé. 68 éves korában még egyszer férjhez ment a nálánál 10 évvel fiatalabb François (Duvivier) Ferenchez. Próbálkozott szinészettel és irással is s fennmaradt tőle egy szomorujáték (Alceste) és egy vigjáték (La coquette punie) tervezete.

3. D. Pál Kamill, német mérnök, szül. Mainzban 1795 jun. 26. megh. Dürkheinban 1872 szept. 2. 1817. bajor állami szolgálatba lépett. 1835. ő építette az első németországi vasutat Nürnbergtől Fürtherig, később pedig a münchen-augsburgi, a tannusi és a pfalzi Ludwig-vasutakat. 1841. a bajor államvasutak bizottságának elnöke, 1849. pedig a pfalzi Ludwigs-bahn igazgatója lett.

Denis St.

l. Saint Denis.

Denison

város Texas É-amerikai állam Grayson countyjában, nagy kiterjedésü prairie-ben, a Red-river közelében vasuti csomópont, (1890) 10958 lak., bőrgyártással, élénk marhakereskedéssel.

Denison

György, angol ezredes és hadtudományi iró, aki a krimi hadjáratban és a kelet-indiai harcokban szerzett tapasztalatok alapján a lovasságról több feltünést keltő értekezést irt; a History of cavalry (London 1877) c., maga nemében remek művét francia, olasz, német, orosz nyelvre lefordították; magyarul is megjelent a Történelmi Könyvtárban (ford. Szeles Dénes).

Denizlü

v. Denyizlü, kis város Aidin vilajetben, Kis-Ázsia nyugati részén, 125 km-nyire Aidintól, a Csüruk-szu egy mellékvölgyében 2-3000 lak. Egy órányira É-nak van Eszki-Hisszár (a. m. régi kastély), amelynél megtalálták Laodicea (l. o.) romjait.


Kezdőlap

˙