Derhem

sulymérték Törökországban, l. Dirhem.

Déri

1. Gyula, hirlapiró, szül. Debrecenben 1854 okt. 21. Családi neve Leidenfrost. E családból való volt Leidenfrost Gottlob János duisburgi egyetemi tanár, aki a Leidenfrost-féle kisérlet cimén ismert fizikai tantételt felállította. D. jogi és műegyetemi tanulmányai után 1879-ben az akkor megindult Pesti Hirlap szerkesztőségébe lépett, 1881. az Egyetértés segédszerkesztője, 1883. a Nemzeti Ujság c. politikai napilap felelős szerkesztője lett, majd megválván e laptól, a Budapesti Hirlaphoz, később mint vezércikkiró a Budapesti Ujsághoz és 1892. szerkesztői minőségben a Telefon-Hirmondóhoz ment át. Irt egy történelmi regényt a második francia császárság végnapjaiból: Aki nem tudott lemondani cimmel (Budapest, 1886, 3 kötet).

2. D. Kálmán, életképfestő, szül. Bécsben 1859 ápr. 24. Tanulmányait Bécsben kezdte, majd a müncheni akadémián folytatta, hol már igen korán figyelmet keltett a magyar nép életéből vett genreképeivel. D. legörömestebb a puszták romantikáját festi és ilyen tárgyu művei leginkább Amerikába vándorolnak. Vannak azonban képei, melyekhez Münchenben, állandó tartózkodási helyén, talált tárgyakat.

Derime

l. Dirhem.

Derisio

(lat.) a. m. kicsufolás, kinevetés.

Der-i-szaádet

Konstantinápolyt nevezik igy irodalmi török nyelven. Maga a szó egy persa (der a. m. kapu) és egy arab szó (szaádet a. m. boldogság) összetételéből áll és szószerint a boldogság kapuját jelenti.

Derítés

(borászat), szabályszerüen kezelt egészséges borok rendszerint maguktól is egészen megtisztulnak az ászokpincében. A D. csak akkor válik szükségessé, ha a bor iskolázását és tisztulását siettetni akarjuk, ezenkivül a palackba töltés előtt szinte deríteni szokták, hogy abból teljes biztossággal minden zavarosságot okozó anyagot kiválasszanak; végül derítik a maguktól derülni nem akaró vagy beteg borokat. A D. történhetik vagy egyszerü szürés által, vagy bizonyos anyagoknak a borba keverése által. A szürésre számos szürőgép van használatban: a hollandi, a Taylor-féle, Vollmár-féle stb.; igen célszerüek azok, melyek a bort papirpépen szürik keresztül, minő a Bábo-féle, legujabban a Pasteur-Chamberlin-féle porozus porcellánból készült szürőgyertyákat ajánlják. A tulajdonképpeni D.-t a) fehérjeszerü anyagok: tojásfehérje, vizahólyag, enyv, stb. b) csersavtartalmu anyagok: tannin, szőllőmagfözet stb. c) közömbös anyagok: kaolin, derítő földek stb. segélyével végzik. 1 hl. borra 1-1,5 gm. vizahólyag vagy 8-10 gm. enyv vagy 11/2-2 tojásfehérjéből készült oldat szükséges, melyet a borral alaposan összekevernek, ezek a borban levő csersavval vegyülvén, pehelyszerü csapadékot alkotnak, mely leülepedvén, a borban uszkáló parányi testeket magával viszi s róla a tiszta bor 8-14 nap mulva lefejthető. A csersav használata nem ajánlatos. A derítő földekből egy hekto borra 1/2-1 kg.-ot szoktak venni. Az Appert-féle derítőszer főleg porrá tört enyvből, a Jullien-por egyenlő mennyiségü gelatinból és csersavból áll; a reclamszerüen hirdetett borderítő szerektől legjobb óvakodni.

Deriváció számítás

l. Infinitézimál számítás.

Derivál

(lat.) a. m. levezet, leszármaztat.

Derivált függvény

Valamely f (x) függvénynek x szerint való differenciál-hányadosa maga is az x-nek függvénye s mint ilyen D.-nek neveztetik. Jele: f ’(x).

Derivantia

l. Elvonó gyógyszerek.


Kezdőlap

˙