Dore

(ejtsd: dor), 130 km. hosszu mellékfolyója az Alliernek, Puy-de-Dome francia départementban; Saint-Germain-1'Herm kantonban, 1000-1100 m. magas gránithegyekben ered; Dore-1'Eglisenél hirtelen É.-nak fordul. A Dolore, Couzon, Durolle és Vauziron a mellékvizei.

Doré

Gusztáv, francia festő és rajzoló, szül. Strassburgban 1833., megh. Párisban 1883. Alig volt 16 éves, mikor a Journal pour rire c. hires párisi élclapnak rajzolt; majd groteszk rajzsorozataival (Les animaux socialistes, Désagrements d'un voyage d'agrément, Les différents publics de Paris, stb.) általános föltünést keltett, 1854. pedig kitünően illusztrálta Rabelais Gargantua et Pantagurel-jét. Utóbb azonban abbahagyta a torzképrajzolást. Sue Bolygó zsidója, Perrault Meséi, Dante Pokla (1861), Cervantes Don Quixote-ja (1863) a biblia, (1865) Lafontaine Meséi (187), Ariosto Őrjöngő Rolandja (1879) stb. számára művészi illusztrációkat készített. Bámulatos találékonysága, az az ügyesség, mellyel az egyes alkalmas jeleneteket kiválasztotta; de nagyon is klasszicista volt, alkotó, jellemző ereje nem volt. Ugyanez áll nagyszámu festményeiről is (Francesea da Rimini 1861; Orfeusz halála 1869, Vértanuk a cirkuszban 1874, Mózes a fáraó előtt 1878), a szobrászatban pedig, mert ebben is megpróbálkozott, formaérzéke rendesen cserbenhagyja. V. ö. Delorme, G. D. (Páris 1879), Roosevelt G. D., life and reminiscences (London 1885). Jerrold, Life of G. D. (London 1892).

Dorema

Don (növ., Disernest. Jaub. et Spach., ammoniákkóró) ernyős növény, 4 fajjal Persiában és Beludsistanban. A D. ammoniacum Don vagy hazai nyelven osak Persia D-i részén terem. Valamennyi része tejel, a tej nedve metszés folytán v. pedig az ernyősugarak tövében magától kiszivárog s a levegőn megszáradva mézgagyánta lesz s ammoniakmézga (gummi ammoniacum) a neve. Mint orvosság, l. Ammoniakgyanta.

Do, re, mi, fa, sol, la, si

l. Szolmizáció.

Dór építési rendszer

A klasszikus görög építészetben a dór törzsek után elnevezett legegyszerübb és legerőteljesebb arányokkal biró építési rendszer, mely a görög építészetnek különösen első és második korszakában virágzott. Legkarakterisztikusabb alkotó eleme a talapzatnélküli és csak profilokból alkotott fejü dór oszlop, l. Oszloprendek.

Dorer

Róbert, svájci szobrász, szül. Badenben (Aargau) 1830., megh. 1893 ápril 13. Münchenben Schwanthaler, Drezdában Rietschel, majd Hähnel vezetése alatt képezte ki magát, Olaszországban is járt, Drezdába tért vissza, végre szülővárosában telepedett le. A berni muzeum külsejét nyolc hires svájci szobrával diszítette. 1869. készítette el a Genf köztársaságnak Svájccal való egyesülését ábrázoló Nemzeti emléket Genfben.

Dorer-Egloff

Eduárd, svájci költő és irodalomtörténész, szül. Badenben, (Svájcban) 1807 nov. 7., megh. 1864 márc. 27. Jogot tanult és 1848-ig tekintélyes államhivatalnok volt Svájcban; később kizárólag az irodalomnak élt. Főművei: Blätter und Blüten (1852), Über Goethes Jery und Bätely (1852), Der Affe von Arezzo (farsangi játék, 1852), Luise Egloff, die blinde Naturdichterin (1853), Lenz und seine Schriften (1857), Roswitha (1857), Zur Literatur des Volksliedes (1860). Költeményei halála után (1868) jelentek meg. Kitünően ismerte Goethe műveit és nagyszerü Goethe-könyvtára volt.

Dorgálás

a nevelési büntetéseknek egy neme. Már az ócsárlás is, azaz ha a nevelő növendéke valamely helytelen cselekedete fölött rosszalását fejezi ki, elég érzékenyen bünteti a növendéket, kivált ha nevelője iránt igaz tisztelettel és szeretettel viseltetik, mert lelkén találja az az önvád, hogy ezt a benső viszonyt megzavarta. De az ócsárlásnál egy fokkal sulyosabb büntetés a D. v. feddés, mikor t. i. a rosszalás a nevelő részéről szigorubb hangon vagy épen nagyobb büntetéssel való fenyegetés mellett történik. L. Büntetés. - D. törvényhozói szempontból l. Birói dorgálás.

Dorgali

falu Sassari olasz tartományban, Szardinia szigetén, az Orosei-i öböl közelében, (1881) 4364 lak., 1882. fölfedezett nagy stalaktita-barlanggal.

Dorgatorium

magyar szóból latin képzővel csinált tréfás szóalkotás, a. m. dorgálás, pirongatás.


Kezdőlap

˙