Dorong-út

oly út, melyet süppedékes, sáros, mocsaras, eres helyen oly célból készítenek egymás mellé lefektetett dorongokból, hogy a szekerek az elsülyedéstől vagy a megakadástól megóvassanak. De fa hiányában ugyan e célra a nyalábokba kötött vékony ágat, a rőzsét használják, mely esetben rőzsefa-út a neve.

Doronicum

L. (növ.), l. Zergevirág.

Dorosma

-nemzetség 1269-1434 közt szerepelt oklevelesen. Első ismert tagjai: János comes, és fia István, királyi kardhordó, 1269. kapták a valkó-megyei Garát, mely várról Miklós macsói bán, a kúnok birája és nádor (1362-1386) Garay-nak nevezte magát (l. Garay). A nagyhirü nemzetség uradalmai Arad-, Baranya-, Kőrös-, Pozsega-, Somogy-, Temes- és Valkóvármegyében terültek el. V. ö. Wertner, I. 230, II. 423; Márki, Arad tört I. 270-1.

Dorosz

város Palesztina partján, l. Dor.

Doroszló

1. nagyközség Bács-Bodrog vmegye apatini j.-ban, (1891) 2911 magyar és német lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral; bucsu járóhely. - 2. D., kisközség, Vas vmegye kőszegi j.-ban; (1891) 424 magyar lak. D. a kőszegi hegység DK-i lejtőjén elterülő Hegyalja egyik községe; már a XIII. sz.-ban Kőszeg várának tartozéka s a német-ujvari grófok tulajdona volt. 1441 óta Kőszeggel együtt Palóczi Simon és Guthi Ország Mihály birta s mint a kőszegi uradalomhoz tartozó birtok, evvel együtt többször cserélt urat. A Pogány nevü szőllőhegyen 1828. római régiségeket találtak, amiből azt következtetik, hogy ott római (pogány) telep volt.

Dór-oszlop

l. Oszloprendek.

Dorottya

(Dorothea, gör. a. m. isten adománya), női név mely a Theodor férfi névnek felel meg. Megemlítendők a következők: 1. Szent D. kappadociai szüz, aki a monda szerint Theophilossal együtt vértanu halállal halt meg Diokletianus császárnak uralkodása alatt. Ünnepét febr. 6-án ülik meg. - 2. Szent D., kit azelőtt Poroszország védszentjének tartottak, szül. 1336., meghalt 1394. Negyvennégy éves koráig házas életet élt Danzigban, ekkor aztán Marienwerderbe vonult vissza, ahol mint csodatevő nő nagy hirre emelkedett.

3. D. Mária, főhercegnő, József nádor harmadik neje, Lajos Frigyes württembergi herceg és Nassau-Weilburgi hercegnő leánya, szül. 1797 nov. 1., megh. Budán 1855 márc. 30. 1819 aug. 24. kelt egybe József nádorral. Házasságukból 3 leány és két fiu született, kik közül ma is él József főherceg és Mária belga királyné. Egyik elhalt leánya Erzsébet Franciska főhercegnő előbb Estei Ferdinánd, később Károly Lajos főherceg neje volt. D. méltó nemes életpárja volt József nádornak s hazánk közművelődésének történetében jelentékeny helyet foglal el. Már 1826 jun. 5. feltünt azáltal, hogy az országgyülés küldöttségéhez magyar nyelven szólt, ragaszkodását fejezvén ki nemzetünk iránt. Az uralkodóház nőtagjai közül legelőször ő szólott magyarul a magyarokhoz s ezért ezt az országgyülési iratokban megörökítették s a főhercegnő magyar beszédének kéziratát felsőbükki Nagy Pál indítványára a nemzeti muzeum kincsei közé helyeztették. D. volt alapítója és megszilárdítója a pesti jótékony nőegyletnek és főtámogatója Brunszvik Teréznek, a magyar kisdedóvásügy kezdeményezőjének. Mint protestáns nő, a pesti protestáns egyházakat is kiváló pártfogásában részesítette s magánjótékonysága általában ismert volt. Férje halála után (1847) Bécsbe költözött, de sokat időzött Alcsuthon és a budai nádor-kertben. Budán temették el a királyi palota kápolnája alatt levő sirboltba.

4. D. Mária, az ernestini szász ház őse, Joakim Ernő anhalti hereeg leánya, szül. 1574 jul. 2-án, megh. 1617 jul. 18. 1593. III. János szász-weimari herceghez ment nőü1 s hű szeretettel ápolta búskomorságba esett férjét. Annak halála után (1605 okt. 31.) megmentette fiait az albertini választófejedelem gyámságától és kapzsiságától. Hive volt Ratichius Farkas vándorló pedagógus uj tanmódszerének. Az Ilm folyóban lelte halálát. - 5. D. Sibylla, briegi hercegnő, János György brandenburgi választófejedelem leánya, szül. 1590 okt. 19., meghalt Briegben 1625 márc. 18. Mint János Keresztély briegi herceg neje, annyi jót tett az alattvalóival, hogy a nép a «Liebe Dorel» melléknévvel nevezte. 1830. megjelent egy Koch nevü briegi polgár a: Denkwürdigkeiten aus dem Leben der D. Sibylla (Aus dem Tagebuch eines Zeitgenossen, des Rotgerbers Valentin Gierth) c. művet adta ki, melyről azonban Wuttke kimutatta, hogy az Koeh fércmunkája. Vesd ö. Hesekiel, Das liebe Dorel (Berlin 1850); Stein, Die liebe Dorel (Halle 1878). - 6. D. brandenburgi választófejedelemnő, F'ülöp holstein-glücksburgi hereeg leánya, szül. 1636 szept. 28., megh. Karlsbadban 1689 aug. 6. 1653-65-ig Keresztély Lajos lüneburgi herceg neje volt, kivel boldogtalan családi életet élt. 1668 junius 14. összekelt Frigyes Vilmossal a «nagy» brandenburgi választófejedelemmel, kinek hét gyermeket szült. Józan gondolkodásu, gyakorlati észjárásu, hűséges, odaadó nő volt. Azon a területen, melyet a választófejedelemtől ajándékba kapott volt, a mai Dorothea városrészt építette s ö ültette a berlini «Unter den Linden» hársfáit. A választófejedelemnek első házasságából való gyermekeivel nem élt valami jó viszonyban, ugy hogy ezek még azzal is gyanusították, hogy az 1687. hirtelen elhalt Lajos őrgrófot ő mérgezte volna meg. Azzal is vádolták, hogy férjét oly végrendelet készítésére biztatta, mely a választófejedelemség szétdaraboltatását vonta volna maga után; de e vád is alaptalannak bizonyult. Nyugodtan türte, midőn III. Frigyes az egészen célszerü végrendeletet megváltoztatta. Életét Pierson irta meg (Berl. 1886). - 7. Dorottya Anna Sarolta, Biron Péter kurlandi herceg neje. L. Biron.

Dorow

Vilmos, német iró, szül. Königsbergában 1790 márc. 22., megh. Halléban 1846 dec. 16-án. Előbb kereskedő volt, utóbb a párisi porosz követségnél nyert alkalmazást. Az 1813-ki hadjáratot mint önkéntes vadász szolgálta. Hardenberg kancellár diplomáciai küldetésekkel bizta meg, Páris bevétele után pedig Majna-Frankfurtban lett hivatalnok. 1816-ban mint követségi titkár Drezdába, 1817. Kopenhágába ment, de már 1818. betegeskedése miatt lemondott s ezentul tudományos, főleg régiségtani tanulmányoknak élt, előbb Bonnban, utóbb Halléban. Bonnban régiségtani muzeumot alapított, 1827. pedig ő gyüjtötte a berlini muzeum számára az etruriai régiségeket. Főbb művei (rendszerint értékes rajzokkal): Opferstätten und Grabhügel der Germanen u. Römer am Rhein (1819-21, 2 köt.), Morgenländische Alterthümer (1819-21, 2. rész), Denkmäler nordischer Sprache und Kunst (1823-24, 2 köt.), Denkmäler germanischer und römischer Zeit in den rheinisch-westfälischen Provinzen (1823-27, 2 kötet), Voyage archéologique dans l'ancienne Etrurie (Par., 1829) stb. Ezeken kivül sok önéletrajzi munka, igy: Denkschriften und Briefe (1836-41, 5 köt.), Erlebtes aus den Jahren 1790-1827 (1843-45, 4 kötet), Briefe berühmter Staatsmänner (1844) stb. Autograf-gyüjteményét is közzétette: Faksimile von Handschriften (1836-38, 4 köt.)

Dorozma

kőfaragó eszköz, kalapács, érdes homloklapokkal; nagyon kemény kőfelületeket egyengetnek vele.

Dorozsma

nagyközség Csongrád vármegye tiszáninneni j.-ban, (1891) 2179 házzal és 12335 magyar lak., a járási szolgabiró széke; van méntelep-osztálya, vasuti állomása, posta- és táviró hivatala, postatakarékpénztára. Termékeny határa 18600 ha. Itt szül. Jerney János, a keleti utazó. V. ö. Reizner cikkét az annyiszor emlegetett D-i kőbárányról, mely most a szegedi muzeumban van («A régi Szeged», II.1887).


Kezdőlap

˙