Dubiosa

(lat.) a. m. kétséges dolgok; kereskedői üzleti nyelvben: bizonytalan adósságok; dubiosus, kétes, kétséges; dubitál, kételkedik; dubitácio, retorikai alakzat, kételkedés; dubitum, kétség; in dubio, kétségben, kétes esetben.

Dubletta

(franc.) l. Doublette és Drágakő.

Dublin

(ejtsd: döbblin), 1. grófság Leinster irországi tartományban az Ir-tenger, Meath, Kildare és Wicklow grófságok közt. 918 km2 területtel, (1891) 429 111 lak., É-i része sik, a D-i hegyes. D.-nél, a róla elnevezett öbölbe torkoló Liffey a Wicklowi-hegyekben ered. A Dodder és Tolka szintén a D.-i öbölbe szakadnak. Főjövedelmi forrásai a mezőgazdaság, állattenyésztés és halászat. Kigstown környékén nagy granitbányák vannak. Az iparos foglalkozás egyedül a fővárosra szorítkozik. Négy cromlech, számos apátság, templom és kastély romjai hivják föl itt a régész figyelmét. Fővárosa D. - 2. az ugyanily nevü grófságnak, az ir-alkirálynak, a legfőbb közigazgatási hatóságoknak, egy kat. és egy anglikán érseknek székhelye, a D-i öböl partján az é. sz. 53°23' és a ny. h. 6°9' alatt (1891) 361 891 tulnyomóan kat. lak., vászonszövéssel, üveg-, szappan-, sör- és papirgyártással, butor- és kocsi-iparral és különösen jelentékeny whisky-készítéssel. A Great- és Royal-csatorna által körülfogott várost a 4 km. hosszu gránitrakodóktól szegélyezett és 11 hiddal áthidalt Liffey két részre osztja. Utcái nagyobbára szélesek és tiszták; legszebb a Sackville Street, melyben a legszebb boltok és szállók találhatók és közepén a 14 m. magas Nelson-oszlop áll. Terei közül a legnagyobb a St. Stephens-Green (8,1 ha.) II. György lovaszobrával és Eglinton gr. emlékszobrával; a College-parkban áll III. Vilmos lovasszobra. A város Ny.-i szélén terül el a Phonix-park (729 ha.), egész Európának egyik legszebb parkja; ebben van az alkirálynak, az államtitkároknak palotája, az állatkert, a Wellington obeliszk (62,5 m.) és a Phönix-oszlop, amelyet Cavendish lord és Burkes meggyilkoltatásának (1882 máj. 6.) helyén emeltek. A legkiválóbb épületek a terjedelmes kastély (Castle), eredetileg XIII. századbelő erőd, a legmagasabb hivataloknak helyiségeivel, az alkirály fogadó termeivel, az országos levéltárral; továbbá az igazságügyi palota (Four Courts) 137 m. hosszu homlokzattal, a melyen a hires jogtudósok szobrai állanak; a kereskedelmi csarnok (commercial-buildings) a börzével; az uj Royal-University (előbb kiállítási épület); az irországi bank stb. Körülbelül 100 imaháza és kolostora közül a legkiválóbb architektonikus szempontból a kat. Christ.-Church (1190-ből) és a prot. St. Patrick-templom, amelyet 1865. restauráltak. A fentebb említett szobrokon kivül még említést érdemel Moore költőnek, Smith O'Briennek és O'Connelnek szobra. A forgalom előmozdítására szolgálnak e városban a lóvasuti vonalakon kivül a fentemlített két csatorna, azután a 7 irányban vezető vasuti vonalak és a széles kikötő. Ennek lassu elhomokosodása (nagy gőzösök és dockoktól 7 km.-nyi távolságban kénytelenek horgonyt vetni) azonban ujabban költséges munkálatok végrehajtását teszi szükségessé, csakis ezeknek köszönheti, hogy D. forgalma nem csökken; 1890. 10 936 hajó fordult meg benne 2,8 millió q. tartalommal; ezek közöl 5/8-rész az angol kikötőkkel közvetítette a forgalmat. A bevitel cikkei: gabona, halak, olajok, gyümölcsök, bor, cukor, üveg, fa, petroleum; a kivitelé: sör, állatok és állati termékek, főképen gyapju. Közművelődési intézetei közül első helyen állanak a Trinity-college és az 1880. alapított Royal-university, amaz a cambridgei egyetem mintájára van szervezve és egészen anglikán-intézmény karakterét viseli magán; élén a provost áll, aki mindig anglikán Doctor theologiae; ezen egyetem nagy könyvtárral (200 000 kötet és értékes ir kéziratok), archeologiai, természetrajzi gyüjteménnyel, csillagvizsgálóval és egy szép parkkal rendelkezik. Orvosi fakultása, amely az egyetemi épületnek egészen külön szárnyában van elhelyezve, a kollégiumok látogatása alól nem ment föl. A teologiai fakultásból igen sok anglikán pap jut el Angliába is. A Royal-University minden vallásfelekezetbeli és nembeli egyénnek nyitva áll; a tanítás minden ágával foglalkozik, kivéve a vallástant. 1892 jul. a D.-i egyetem megülte fenállásának 300 éves emléknapját és ez ünnepen Vámbéry képviselte a magyar tudományos világot. Egyéb iskolák a romancatholic-university kat. theologusok számára; az 1866. alapított Alexandra-college, női akadémia, a melyben mintegy 400 fiatal nő készül elő a Royal-university-re; a college of physicians and surgeons orvosokat, a King's-inn pedig jogászokat képez; a földmives iskola a leendő gazdák számára; a kat. hittérítő intézet, a wesleyan college, a royal college of Science stb. Az 1782. alapított ir akadémia, amelynek szintén értékes ir régiségi gyüjteménye van, Transactions és Proceeding c. alatt folyóiratot adott ki; az 1731. alapított royal-Dublin-society mezőgazdasági érdekeket képvisel; rajtuk kivül számos egyéb tudományos és jótékonysági társulat is működik D.-ban. A környéke gazdag természeti szépségekben, a 3 km.-nyi távolságban fekő glasnevini temetőben 45 m. magas gránittorony hirdeti O'Connell emlékét; ennek közelében van a 17,5 ha.-nyi területet elfoglaló botanikus kert. Swift, Sheridan, Moore Tamás és Wellington hercege D.-ben születtek.

Történelem. Már Ptolemaios ismer a II. sz. első felében Eblana néven egy várost Hibernia K.-i partján. 448. Sz. Patrick meghonosítja benne a kereszténységet és a sz. Patrick temploma állítólag azon forrás mellett épült, amelynek vizével a sz. keresztelt. Az irektől Ballagh-Ath-Eliath-Duibhluinne (a. m. a nyáj gázlója a fekete vizen) néven nevezett várost a VIII. sz. végén elfoglalták a dánok és dacára a hires Brian Borootól 1014. Clontarfnál szenvedett vereségöknek 1171-ig fentartották magukat. 1171. Strongbow az angolok vezére, ostrommal foglalta el tőlük a várost. 1171. D. meghódolt II. Henriknek és a XV. sz.-ig külön grófság maradt. 1487. VII. Henrik ellenében a D.-iek Simnel Lambert pretendenst pártolták; 1659. pedig a Stuartok pártja az erődöt hatalmába kerítette és II. Károlyt kiáltotta ki királlyá, de Cromwell csakhamar végetvetett ezen állapotnak. V. ö. Gilbert, History of the city of D. (3 kötet 1859). Black, Guide to D. (18869.

Dublon

l. Doblon.

Dubnic

kisközség Trencsén vm. illavai j.-ban, (1891) 1752 tót lakossal; van vasuti állomása, posta- és táviórhivatala, postatakarékpénztára. A községben fekvő régi kastély az Illésházyak tulajdona volt: az emeletes, tornyos kastélyban, melyet Illésházy Miklós 1719. épített, régi képek és butorok vannak, többnyire Illésházy István idejéből. Az Illésházy család kihalta után (1835) Sina báró vette meg, s ennek halála után örökösei, a de Castries családra szállt. A kastélyt gyönyörü park övezi. Vele szemben a kat. templom áll; helyén már 1276. templom állott, a XVI. sz.-ban a protestánsok kezébe került, kiktől csak 1661. került a katolikusokhoz vissza. A XVIII. sz. eleje óta az itt őrzött Mária szoborhoz sok bucsujáró zarándokol. A mostani templom 1756. épült.

Dubnik

(Dubnyik), Sáros vármegye alsó-tárcai j.-ban, Vörösvágáshoz tartozó kincstári opálbányatelep. A telep az Eperjes-Tokaji trachithegység Simonka nevü csoportjában, a Labinka hegy lejtőin van. Az opált itt már régi idők óta aknázzák. A középkorban az opálbányák területe a Kaczer-családé volt, de ez az opált nem ismerte s nem aknázta. 1740-50 közt fedezték fel ujra s II. József idejében indult meg ujból a bányászat. Később a kincstár bérbe adta az opálbányákat s ma a budapesti Egger cég bérli. A nemes-opál azonban most ritkábban fordul elő, gyakoribb a tej-, viasz- és faggyu opál, a hialit és hidrofén. Az opál csiszolása és kikészítése szintén D.-on történik. A munkások száma 120-150, kik munkásházakban vannak elhelyezve. A telepen iskola is van. V. ö. Gsell Sándor: A Vörösvágás D.-i m. k. opálbányák földtani viszonyai (Math. és természettud. Közlemények XV. k. 213.). - Márki Sándor: A D.-i opálbánya (Turisták Lapja I. évf. 1889, 263-268.).

Dubno

az ugyanily nevü járás székhelye Volhinia orosz kormányzóságban, az Ikav nevü kis folyótól alkotott félszigeten, mocsáros vidéken, vasut mellett, (1889) 7482 lak., dohány- és bőrgyártással, nagy gabona- és marhavárásokkal; K-i végében nagy kastély romjaival. Régebben Duben volt a neve; a lengyel királyság vége felé a nemessét itt tartotta gyüléseit.

Duboc

(ejtsd: dübokk), 1. Gyula, német iró, szül. Hamburgban 1829 okt. 10., bölcsészetet és történetet tanult és sokat utazott, mire néhány évig ujságiró volt s most Drezdában él. Leginkább filozofiai kérdésekről irt. Legismertebb művei: Geschichte der englischen Presse (Grant után, 1873); Psychologie der Liebe (1874); Das Leben ohne Gott (1875); Der Optimismus als Weltanschauung (1881); Die Tragik vom Standpunkt des Optimismus (1886); Hundert Jahre Zeitgeist in Deutschland (2 köt., 1889-93); Grundriss einer Tireblehre (1892). Kisebb tanulmányainak gyüjteményei: Gegen den Strom (1877); Reben u. Ranken (1879) és Plaudereien u. Mehr (1884) Novellái: Herzensgeschichten (1888). Egyfelvonásos vigjátékát:’s Herzblattl, Julius Lanz álnéven adta ki.

2. D. Károly Eduard, irói nevén Waldmüller Róbert, az előbbinek bátyja, német iró, született Hamburgban 1822 szept. 17., előbb kereskedő akart lenni, de csakhamar kizárólag az irodalomnak szentelte magát; 1854-56. beutazta Olasz- és Görögországot, mire Drezdában telepedett le, hol most is él. Tehetséges, sokoldalulag művelt s igen termékeny iró. Főművei: Untern Schindeldach (Idillek, 1851); Dichters Nachtquartier (1853); Merlins Feiertage (1853); Irrfahrten (1853); Lascia passare (költemények 1857); Gedichte (1857); Unterm Krummstab (regény 1858); Novellen (1860); Dorfidyllen (1860); Wanderstudien (1860, 2 köt.); Gehrt Hansen (regény, 1862, 4 köt.); Leid und Lust (novellák, 1874, 3 köt.); Das Vermächtniss der Millionärin (regény, 1870, 3 köt.); Schloss Roncanet (regény, 1874, 4 köt.); Walpra (költemény 1874); Brunhild (tragédia 1874); Der Secundant (regény 1878); Die Verlobte (regény 1878); Die Somosierra (egy spanyol szinésznő emlékiratai, 1880); Die Stegreifkomödianten (vigjáték 1877); Magdelane (1883); Darja (regény, 1884) stb. Igen sikerültek Tennyson-fordítása (Enoch Arden 1867, 34. kiadás 1892; és In memoriam, 4. kiad. 1876); Sabattini után ford. Don Adone (1883); François Coppée költeményeit e cimmel: Kleine Geschichten aus Frankreich (1881). Amália szász hercegnő szinműveit (1873, 6 köt.) és emlékiratait (Memoiren, 1882) ős adta ki. Munkái közül legsikerültebbek idilljei és novellái: nagyobb regény- v. drámaalkotásra inkább kedves mint mély költői tehetsége nem elég erős.

Du Boccage

(ejtsd: dübokázs) Mária Anna, leánynevén Lepage, Fiquet asszony, francia költőnő, szül. Rouenban 1710 okt. 22., megh. 1802 aug. 8. Költői pályáját egy a roueni akadémiától megkoszoruzott költeménnyel kezdette meg és a Voltaire, Fontenelle dicséretei csakhamar hiressé tették. Művei: Paradis terrestre (London 1748; XIV. Beneked pápának ajánlva); La mort d'Abel (Gesszer után); La Colombiade (Páris, 1856); nem nagy jelentőségüek, de a kortársak nagyra becsülték azokat. Oeuvres poétiques-jei Lyonban (1762, 3 köt.); Oeuvres politiques-jei Párisban (1788, 2 köt.) jelentek meg. Vannak érdekes levelei: Lettres is. Férje, Fiquet Péter József, szül. Rosenben 1700., megh. u. o. 1767., szellemes francia iró, angol szindarabokat dolgozott át és egy Lettres sur le théâtre anglais (Rouen, 1722, 2 köt.) c. művet irt.

Dubois

(ejtsd: düboa), 1. county India É.-amerikai államban, 1100 km2 területtel, 15 992 lak., Jasper székhellyel. 2. város Pennsylvania Clearfield countyjában, Pittsgurghtól ÉK-re, vasuti csomópont, (1890) 6149 lak., bőrcserzéssel és olajprésekkel.


Kezdőlap

˙