Dunklin

(ejtsd: dönklin), county Misszuri észak-amerikai államban, 1800 km2 ter., 9604 lak., Kennett székhellyel.

Dunlap

(ejtsd: dönlepp) Vilmos, amerikai festő és drámairó, szül. Perth Ambogban (New-Jersey) 1766 febr. 19., megh. New-Yorkban 1834 szept. 28. Pályáját mint festő kezdte el s csak később adta magát a drámairásra. Darabjait, minők The father (1789), Leicester (1794) és André (1798) nagy tetszéssel fogadták. Egyéb művei: History of the American theatre (1832); History of the rise and progress of the art of design in the U. S. (2 köt. 1834). Ő alapította a nemzeti rajzakadémiát (National Academy of Design) is. Tiszteletére és drámai műveinek kiadására New-Yorkban 1886. D.-társaság alakult.

Dunleary

(ejtsd: dönléri), 1821-ig neve Kingstown (l. o.) irországi városnak.

Dunlop

(ejtsd: dönlop), falu Ayr skót grófságban, 12 km.-nyire Kilmarnocktól, 357 lak., sajtjáról hires.

Dunmore-Head

(ejtsd: dönmor-hedd), hegyfok Irország DNy-i partján, a Dingle-öbölben; előtte fekszik a kis Blasket-sziget.

Dunnalud

(Somateria mollissima Leach.), a lemezescsőrü uszók (Lamellirostres) Fuligulidae családjáb tartozó madárfaj, mely oldalt összenoymott és fejhosszuságu csőr és rövid, 14 kormánytollu fark által van jellegezve. A csőr hegye erős kampóban végződik. A him fejbubja, nyaka, háta és szárnyfedő tollai fehérek, begye vöröses, a fej két oldala tengerzöld, különben fekete, szeme vörösbarna, csőre és lábai zöldessárgák. A nőstény kisebb, rozsdaszinü, fején és nyakán barna hosszas foltokkal, a test többi részein pedig fekete foltokkal tarkázott. A tolltükör barna, fehéren körülvéve. Hossza 63 cm., szárnyhossza 28 cm., farkhossza 9 cm. A D. roppant nagy társaságban él az északi vidékeken, Grönland, Island, Skandinávia stb. körül, éppugy az ó-, mint az uj-világban. Télen délre vonul, amidőn elvétve hazánkba is ellátogat. Igy 1871. Koczyán erdész Árvában is találta. Igen ügyesen uszik és bukdácsol a vizben; a szárazon azonban ügyetlenül jár és nehézkesen röpül. Táplálékát a viz mélyében élő apró tengeri állatok és csigák képezik. Jun. és jul hóban fészkel a tengerpartokon, különösen szigeteken. Fészke egyszerü, mesterkéletlen, de pehellyel jól ki van bélelve, a pelyhet a nőstények önmagukból tépik ki. A fészkek - különösen Island szigetén - rendőri felügyelet alatt vannak. 6-8 szürkés-zöld tojást rak, melyeket a nőstény 26-28 nap alatt költ ki. A költés ideje alatt a nőstény éppugy viselkedik mint valami háziállat, akárhányszor felkeresi az emberlakta vidékeket és bent az ember házában fészkel. De az ember szivesen is fogadja, mert pehelytollait használja és vele kereskedést üz. E célból Sylton és Norvégia déli részében megvárják mig a fészekhagyó fiatalok anyjukkal együtt a fészket elhagyják és akkor szedik el a pelyhet. Island szigetén pedig három fészek közül 2-őt használnak fel, a harmadikat sértetlenül hagyják és végül más helyeken ezer számra, minden irgalom nélkül pusztítják, ugyhogy Spitzbergán e hasznos madarak nagyban meg is fogytak már. 24 fészekből 1 kg. pelyhet nyerhetni. Island és Grönland szigetéről évenkint mintegy 7000 kg. jön a kereskedésbe. Ezen pehelytollak többnyire barnák s oly könnyüek és ruganyosak, hogy 1-2 kg.-ot kitevő csomagok melegítésnél annyira felduzzadnak, hogy egy ágy ágynemüinek kitöltésére tökéletesen elégségesek. Husuk nem élvezhető. Tojásuknak sajátszerü szaga van. Fogságban e madarak csakhamar tönkremennek.

Dunnet

(ejtsd: dönnet), halászfalu Caithness skót grófságban, annak északi partján. A D.-i félsziget s egyszersmind N.-Britannia legészakibb pontja a D.-Head, az é. sz. 58° 40' 19'' és a ny. h. 3° 23' alatt, világító toronnyal.

Dunnottar-Castle

(ejtsd: dönnotar-kaszl), egyike a legnagyobbszerü kastélyromoknak Skóciában, Kincardine grófság partján, 2 km.-nyire Stonehaventől egy vulkáni sziklán. Sir William Keith építtette; 1715. rombolták le.

Dunod

Antide, francia jezsuita és diplomata, szül. Saint-Claudeban 1640 körül, megh. Prágában 1696 szept. 3. Salamancában tanult. 1674. I. Lipót császár és magyar király Bécsbe hivta és azt a feladatot bizta reá, hogy kössön Svájccal szövetséget, melynek éle XIV. Lajos ellen irányult. Közelebbről érdekli hazánkat D.-nak erdélyi követsége. Midőn ugyanis I. Lipót kormánya a törökök ellen folytatott háboru folyamában Erdély megszerzését tüzte ki célul, D. atyát bizták meg azzal a feladattal, hogy Apaffy Mihály mindenható miniszterét, Teleki Mihályt a bécsi udvar terveinek megnyerje. D. 1685 elején vártlanul a fogarasi udvarban termett és ügyesen oda vitte a dolgot, hogy Teleki vele ápril 14. kercseszorai birtokán a legnagyobb titokban szerződést kötött. E kettős példányban feljegyzett szerződés értelmében Teleki arra kötelezte magát, hogy Erdély Lipót királyt a török ellen segíteni fogja, hogy az erdélyi hadsereg a császárihoz csatlakozik, hogy a császári hadat a szükséges élelmi szerekkel ellátja és hogy a császári hadsereg Erdélyországon keresztül vonulhat Oláhországba. E jóakaratáért D. Telekinek a császár nevében évidijat, grófi rangot, közbocsánatot a multakért és - esetleg - menedéket meg vallásszabadságot biztosított. Midőn azután Teleki a megbeszélt terv szerint a fogarasi gyülésen (1685. okt. 24.) Erdélyországnak Magyarországhoz való visszacsatolását hozta javaslatba, D. azt hangoztatta, hogy a rendeknek azt már azért is el kell fogadniok, mert a török Erdélyt Szobieszkinek igérte, ha ez eláll a szövetségtől. A gyülés e javaslatot ugyan elvetette, de annyit mégis tett, hogy követséget menesztett Bécsbe, D. pedig ezalatt a havasalföldi vajda követével egyezkedett. A bécsi kormány azonban nem bizván Telekiben, és attól tartván, hogy mégis a francia-török befolyás juthatna érvényre: 1686 tavaszán Scherffenberg tábornokot küldte Erdélybe, kinek megérkezését mindenki aggodalommal, meg bizalmatlansággal nézte. E közben a követség elkészítette Bécsben Dietrichsteinnal azt a diploma-tervet, mely Erdélynek Lipót védurasága alá jutását eszközölte volna. Ez a terv Erdélyre nézve előnyösebb lett volna D. tervénél, de Budavárának időközben történt visszavivása annyira megnövelte a császáriak követeléseit, hogy most Caraffa tábornok sokkal szigorubb föltételek alapján követelte Erdélynek megadását, Teleki pedig a nyomasztó helyzet sulya alatt erre is ráállott. I. Lipót ezután Dunod atyát jutalmul widdini püspökké nevezte ki, nehány évvel később azonban Prágába vonult vissza a Domonkosrend kolostorába.

Dunois

(ejtsd: dünoá), régi franciaországi tartomány a Loir mindkét partján. 1000 körül lett grófsággá, 1382. Bloishoz csatolták, 1391. az orléansi herceg vette meg; 1707. került a francia koronához. Ma Eure-et-Loir, Loir-et-Cher és Loi-ret départementok részeit alkotja. Fővárosa volt Châteaudun.


Kezdőlap

˙