Egyes kiképzés

a katonaságnál az egyes katonáknak a hadgyakorlatokra való kiképzése.

Egyes szám

(lat. numerus singularis), a nyelvtanban a többes szám ellentéte. L. o.

Egyesülés

a kémiai átalakulások azon neme, amidőn 2 v. több testből egy uj test keletkezik, amelynek sajátságai egészen eltérők azon testek sajátságaitól, amelyekből a keletkezett. Szigoruan véve a dolgot, az ilyen összetett test alkotó részei nem azonosak azokkal a testekkel, amelyekből az összetett képződött. Igy p. vizet kapunk, ha hidrogéngázt oxigénben elégetünk. A szabad hidrogén 2 hidrogéngyökből áll, a szabad oxigén 2 oxigéngyökből, a viz pedig 2 hidrogén és 1 oxigéngyökből van összetéve. Igy tehát a szabad hidrogén nem egyesül egyszerüen az oxigénnel, hanem azok előbb gyökökre hullanak szét, amelyek azután másként csoportosulva vizet képeznek. Általában tehát minden kémiai egyesülést bomlás előz meg.

Egyesülési és gyülésezési szabadság

általában azt jelenti, hogy a polgárok magán- és közügyek tárgyalására gyüléseket tarthatnak, ott határozatokat hozhatnak, sőt e célból egyleteket is alkothatnak. Az angol és amerikai alkotmányok mindig elismerték az E.-t, mig ellenben a kontinensi abszolut kormányok a közrend veszélyeztetését látták benne s csak a modern alkotmányosság az, mely mint a személyes szabadság folyományát, alapjog által biztosítja. E felfogás először a francia alkotmányban nyilvánult (1790., 1791. törvények; 1790. decret.), de a klubbok forrongásai csakhamar korlátozó szabályokra vezettek (III. év decret. 1795. alkotmány), melyeket később a császári és királyi kormányok is fentartottak (Code Pénal, 1868. törvény), mingnem az uj köztársaság, az 1881. és 1889. törvényekkel az E.-t a maga teljességében visszaállítja. A német birodalomban az 1832 jul. 5-iki «Bundesbeschluss» minden politikai egyletet és gyülésezést eltilt és az 1848-ki forradalmaknak kellett bekövetkezni, hogy e jog, az egyes államokban külön-külön szabályozva (Poroszország 1850., Szászország 1850., Baden 1868. stb.) ujra elismertessék. Továbbá Belgiumban az 1831-ik, Olaszországban az 1848-ki alkotmányok, Ausztriában az 1867 nov. 15. és dec. 21-ki törvények biztosítják az E.-t. Arra nézve azonban, hogy az E. el ne fajuljon, s hogy az állam felügyelete érvényesülhessen, az alkotmányok különböző óvszabályokat alkalmaznak.

A magyar államban az E. törvény által szabatosan meghatározva még nincsen. Az érvénybenlevő szabályokat kormányrendeletek és a gyakorlat szolgáltatják. Ezek szerint egyesület alakításánál az alapszabályok, törvényhatóság utján, a belügyminiszterhez felterjesztendők s ha 40 nap alatt válasz nem érkezik, az egyesület ideiglenesen megalakulhat, végleges megalakulása azonban csak az alapszabályoknak miniszteri láttamozása után történhetik (Belügym. rend. 1875. máj. 2.). Ha az egyesület alapszabályaitól eltér, felfüggeszthető s a vizsgálat eredményéhez képest fel is oszlatható. a felügyelet első sorban az illető törv.-hatóság joga és kötelessége s azért az alapszabályok egy példánya hozza is beküldendő (Belügym. rend. 1873. ápr. 29.). Továbbá különböző célu egyesületek (politikai, gazdasági, közművelődési, humanisztikus) csak külön-külön alakulhatnak. A «nemzeti» címet, valamint a hazai egyletek idegen államok jelvényeit, cimereit, szinei nem használhatják. Közművelődési egyletek tiszt. tagjai idegenek csak akkor lehetnek, ha a kormány a választást helybenhagyja. Gyülések, népgyülések helye, ideje és a programm 24 órával előzőleg a közigazgatósági hatóságnál bejelentendő és a hatóság magát ott közegeivel képviseltetheti. A bejelentés kötelezettsége alól csak olyan egyleti gyülések vannak felmentve, melyeknek megtartása, már az alapszabályokban előre jeleztetett. ha a gyülés által a közrend és béke veszélyeztetve nincsen, a kérelem meg nem tagadható. De a hatósági közeg, ha azt látná, hogy a programmtól eltérnek, vagy hogy zavargások merülnek fel, avagy hogy a gyülés az állam, annak intézményei, jogi rendje ellen fordul, az elnöktől feloszlatását kérheti, annak megtagadása esetén pedig azt helyette elrendelheti (Miniszt. rend. 1848 ápril. 20. és 28. Pest, Arad és Kassa városokhoz). A választói pártgyülésekről az 1874, XXXIII. t.-c. hasonlóan intézkedik.

Egyesületek

l. Jogi személy.

Egyesült-Államok

l. Észak-amerikai Egyesült-Államok.

Egyesült budapesti fővárosi takarékpénztár

1869. keletkezett egy budai és pesti takarékpénztár fuziójából, melyekhez később a pesti külvárosi takarékpénztár is csatlakozott. Alaptőkéje jelenleg (1893) három millió, felosztva 10 000 db. 300 frt névértékü részvényre, de csak az utábbi években emeltetett ily magasra a záloglevélüzletre és a nagy betétekre való tekintettel. A legutóbbi tőkefelemelés az 1893 ápr. 11. tartott rendkivüli közgyülésen történt, amikor a 300 frtot névértékü részvényeket 900 frton vették át a részvényesek és a 600 frtos felpénz a tartaléktőkéhez csatoltatott. Az 1892-ik évi mérleg szerint volt az alaptőke 2 400 000 frt, tartalékok 1 868 433 frt, betétek 26 792 508 frt, forgalomban levő záloglevelek 6 137 700 frt, a vagyon-tételek összege 40 131 298 frt. A budapesti takarékpénztárak között a második helyet foglalja el, amit mutat az is, hogy 1892. 330 181 362 frt volt az összforgalma. A részvények kamatozása az utóbbi években 14 és 173% között ingadozott a névérték után. A 300 frttal befizetett részvények tőzsdei árfolyama 1893 nov. végével 1280 volt.

Egyesült magyarhoni üveggyárak részvénytársaság

1890. alakult Budapesten a Kuhinka-féle uj-antalvölgyi üveggyárból. Megszerezte a hirneves herendi porcellángyárat, melynek üzemét folytatja és meghonosította a sötét palackgyárat, mely célra Salgótartjánban gyárat épített. Alaptőkéje 3 millió korona, felosztva 7500 névre szóló 400 korona névértékü részvényre.

Egyesült presbiteriánus egyház

(eredeti angol nevén: United Presbyterian Church). Skócia államegyháza és szabadegyháza mellett a harmadik preszbiteriánus elvü nagyobb vallásfelekezet azon országban. Alakult 1847. a Secession és a Relief egyházi testületek egyesüléséből. Keletkezését, élettörténetét s mai állása statisztikai képét l. Secession-egyház.

Egyesy

Géza, a Magyar Távirati Iroda és az Országgyülési Értesítő kiadótulajdonosa és szerkesztője, szül. Kassán 1844 aug. 14. orvosi pályára készült, de 1867 tagja lett az országgyülési gyorsirodának és egyidejüleg munkatársa a Honnak. 1869. Maszák Hugóval együtt alapította az Országgyülési Értesítő, 1875. az Ungarische Post c. litografált laptudósítókat és 1880. a külföldi nagy laptudósító irodák (Reuter, havas stb.) mintájára a Magyar Távirati Irodát, amely eleinte csak a magyar állam területére szorítkozott, de 1882., a minisztertanács határozata alapján, az egész külföldre kiterjesztette működési körét, szerződésre lépvén az összes külföldi hasonlónemü irodákkal. Az orsz. gyorsirodában viselt hivataláról 1882. leköszönt. 1891. a Magyarországi nyomdászok és betüöntők egyesülete elnökévé, az 1893. alakult Országgyülési Értesítő kő- és könyvnyomdája részvénytársaság pedig vezérigazgatójává választotta. Időközben alapította a Reuter-ügynökség közreműködésével a Magyar és nemzetközi hirdetési irodát és résztvett a budapesti-ujpest-rákospalotai és poprád-tátrafüred villamos vasutak alapításában. Mint iró, szépirodalmi téren is működik és számos tárcacikket és politikai vezércikket ir az 1891. megindult Magyar Ujságba, melynek szintén egyik alapítója.


Kezdőlap

˙