Elektrum

l. Elektron.

Élektryón

Perseus és Andromeda fia, Mikéné v. Tirinsz királya s Héraklés anyjának, Alkménének az apja. Fiai halála után unokaöccsének, Amphitryónnak adta át trónját, ki aztán véletlenségből megölte.

Élelmezési tisztviselők

a katonai élelmező-intézeteknél alkalmazott katonai tisztviselők, kik ezen intézetek legénységével együtt képezik a katona-élelmező-kart (Militär-Verpfelg-Branche). Főleg a katonai képző-intézetek azon növendékeivel egészítik ki, kik a katonai szolgálatra nem alkalmasak; ezeken kivül élelmező őrmestereket, élelmező mestereket és olyan altiszteket, akik 12 évi aktiv szolgálat után az előirt él. tisztviselői vizsgát jó eredménnyel teszik le, É.-nek nevezik ki.

Élelmező intézetek

A katonai É. a hadsereg számára szükséges termény- és anyagjárandósági cikkeket szerzik be és készítik elő a használatra; ezenkivül a hadrakelt seregnél még utánszállító intézetekül is szolgálnak és háborura felszerelt erődített helyeknek élelmiszerekkel való ellátásában is közreműködnek. Ezek az intézetek egyszersmind az élelmi tárgyakat a csapatoknak, intézeteknek stb. ki is szolgáltatják és a számadásokat is vezetik. Vannak állandó és tábori élelmező intézetek. Állandó az 56 katona-élelmező raktár és fiók-raktár. Tábori élelmező intézetek: a hadosztályok egyesített eleség-oszlopai, melyek mindegyike az élelmező-, a vonat-osztályból és a vonat-őrségből áll; a tábori élelmezőoszlopok (Feld-Verpflegs-Colonnen), amelyek a terményeket a sereg-részekhez szállítják; a tábori élelmező raktárak, amelyek az összegyüjtött terményeket az élelmező-oszlopoknak, vagy az eleség-oszlopoknak, v. végre közvetlenül a csapatoknak, intézeteknek stb.-nek adják át; a tábori kenyérsütő műhelyek (Feld-Bäckereien), amelyek a működő hadsereg számára szükséges kenyeret, vagy legalább ennek egy részét sütik; a vágómarha-telepek (Schlachtvieh-Depots), amelyek a csapatokhoz szállítandó, vagy azoknak átadandó vágómarhákat gyüjtik össze és adják át. Tartalék-élelmező raktárak (Reserve Verpflegsmagazine) a hadtápvonalon vagy esetleg más vidéken is akkor szerveztetnek, amikor stratégiai okoknál fogva szükséges bizonyos pontokon nagyobb mennyiségü élelmiszereket összegyüjteni és készletben tartani; a tartalék-kenyérsütőműhelyek a hadtápvonalat megszállva tartó csapatoknak és szállítmányoknak szükséges kenyéren kivül még a működő hadsereg után szállítandó kenyeret és kétszersültet is sütik, végre a tartalék-vágómarha-telep, amely a hadsereg után szállítandó vágómarhákat összegyüjti és a vágómarha-telepekhez indítja. Minden hadsereg vezér-igazgatóságához egy-egy tartalék-élelmező-osztály van beosztva, melynek személyzete - 26 tisztviselő és 111 legény - a hadsereg oszlopai által történő élelmiszerek beszerzésére, továbbá raktárak és telepek felállítására alkalmaztatik és esetleg a tábori élelmező-intézetek személyzetének kiegészítésére szolgál.

Élelmező oszlop

Minden lovas- és minden gyaloghadosztályhoz két tábori élelmező oszlopot osztanak be. Minden É. önálló élelmező lépcsőzetet (Verpflegs-Staffel) képez és a hadosztályonak két napra való terménykészletét szállítja. A tábori É. felosztatik: 1. az élelmező-osztályra (két tisztviselő, 6, az élelmező karhoz tartozó legénnyel), mely az élelmi készletet kezeli és arról számot ad; 2. a vonat-osztályra, amely a készletet szállítja és 3. a készletet és a szállító eszközöket őrző vonat-őrségre. Az É. összes személyzete az élelmező-osztály főnökének van alárendelve. A vonat-osztály a hadosztályhoz beosztott vonatszázad 2. és 3. szakaszából és a szükségnek megfelelő számu országos szekerekből képeztetik. A vonat-őrséget a hadosztály törzscsapata adja. Az É.-ok a hadosztály hadbiztossági főnöke utján a hadosztály-parancsnokságnak vannak alárendelve.

Élelmező raktár

A tábori É. áll: a főnökből, 9 élelmező-lépcsőzethez szükséges személyzetből, az 1 vonat-századból és polgári járművekből képezett raktár-vonatból és a vonat-őrségből. Az É. 9 élelmező-lépcsőzetének mindegyike a hadosztálynak két napi terményszükségletét szállíthatja. A hadsereghez annyi É.-t osztanak be, hogy minden hadosztályra legalább 3 élelmező-lépcsőzet jusson. A rangidősebb katonaélelmező tisztviselő fönöke az É.-nak; tábori É.-k a sereg vezér-igazgatóságának vannak alárendelve. Az É.-k folyó számokkal jelöltetnek.

Élelmező tiszt

a csapattestnek azon tisztje, aki a termények stb. átvételével s az alosztályok közötti kiosztásával van megbizva.

Élelmiszerek

igy nevezzük azon terményeket, melyeket az élet fentartása céljából nyers állapotban, sütve, vagy főzve élvezünk. Az E. emészthetőségétől és tápláló erejétől függ azok értéke. Ily szempontból következő fokozatban sorolhatók elő: tej, tojás, hus, hüvelyes főzelékek, gabonanemüek, gombák, zöld-főzelékek, gyümölcs. Az italok közül a bor és sör étvágyat ingerlő hatásuk folytán fontosak s miután a vérkeringést élénkítik, vérszegényeknél v. erős munka által terhelt egyéneknél ajánlhatók. Csekélyebb értéke van a likőr és pálinkának, mely sajnos, olcsóságánál fogva a szegényebb sorsuak szeszes itala. Minthogy az É. szerves testek, melyek a levegő behatása folytán romlásnak indulnak, fontos azoknak gyors felhasználása v. befőzés, besózás, aszalás, légnemü-elzárás, olajba v. ecetberakás általi konzerválása. A fris É. leggyorsabb közvetítője az u. n. hetivásár, melyet nagyobb helységek piacain a hét bizonyos napjain szoktak tartani; de mivel az É. jóságát nyilt tereken az időváltozás csökkenti, ujabb időben nagyobb városok közélelmezési árucsarnokokat állítottak fel, ahol az É. födött helyiségben jönnek forgalomba.

Az É.-ek jelentősége jogi szempontból; a) közfogyasztás tárgyait képező és elárusításra vagy szétosztásra szánt É. ártalmas anyagokkal kevertetés ellen, btőjogi védelem alatt állanak. Aki az ily É.-t az egészségre ártalmas anyagokkal keveri vagy keverteti, ugyszintén aki ekként meghamisított vagy életveszélyes É.-et elárusítás v. szétosztás céljból boltjában, raktárában vagy más áruhelyen tart, közegészség elleni vétség miatt egy évig terjedhető fogházzal és 100-1000 Frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő (btkv. 314. §.). Nem mondhatni, hogy ez, s a létező rendészeti intézkedések a közegészség igényeit teljesen kielégítenék; nevezetesen egy oly törvénynek megalkotása, milyen a német 1879-iki u. n. Nahrungsmittelgesetz (Gesetz betreff den Verkehr mit Nahrungsmitteln, Geunssmitteln und Gebrauchsgegenständen 1879 máj. 14.), élénk szükséget pótolna, amely amellett, hogy a forgalmat állami felügyelet alá helyezné, kellő intézkedéseket tartalmazna az élelmi, élvezeti s más használati cikkeknek utánzása, meghamisítása s különösen a közegészségre veszélyes meghamisítása s az ily cikkeknek árulása s forgalomba hozatala ellen. b) Élelmi s élvezeti cikkeknek ellopása, ha a lopott tárgy értéke 2 frtot meg nem halad, s a lopást büntetté minősítő valamely körülmény fenn nem forog, nem esik a lopást büntető törvény sulya alá, hanem csak tulajdon elleni kihágást képez, s 8 napig terjedhető elzárással büntetendő. Eljárásnak csak a sértett fél indítványára van helye (kbtkv 126. §.; ez a német u. n. Mundraub).

Élemedett

a. m. meglett koru, l. Életkor.

Elemek

(Egyszerü testek). Igy nevezik a kémikusok azokat a testeket, amelyeket semmiképen alkotó részekre bontani nem lehet. Az ismert E. száma manapság már 70 körül van és várható, hogy számuk még a jövőben is szaporodik. Az E. egy része, minő p. az arany, ezüst, platina, kén, oxigén, nitrogén stb. a természetben szabad állapotban is előfordulnak, nagyobb részük azonban csak egymással vegyülve található s egyesek előállítása ugyancsak elég nehézséggel jár. Ami az egyes elemek mennyiségét illeti, megjegyezhető, hogy némelyek igen nagy mennyiségben fordulnak elő, mások már nem annyira közönségesek; egyes E., illetőleg azok vegyületei annyira ritkák, oly gyéren fordulnak elő, hogy még az elem tüzetesebb megvizsgálásához sem lehet elég anyagot szerezni. Földünk szilárd kérge főképen kristályos kőzetekből áll és csak vagy 8 elem vesz részt a föld kérgének alkotásában. Bunsen vizsgálatai szerint a kristályos kőzetek összetétele a következő:

[ÁBRA]

A többi E. egészben véve sokkal kisebb mennyiségben fordulnak elő, de helyenkint azért felhalmozódva lehetnek. A biztosan ismert E. nevét és kémiai jelét, továbbá atomsulyaikat, l. az Atomok szónál. Az E.-et fémekre vagy pozitiv E.-re (metallum) és nem fémekre vagy negativ E.-re (metalloid) szokás felosztani. A fémes E. jellemző fizikai sajátságai a fémfény, továbbá nyujthatóságuk és az, hogy a meleget és az elektromosságot jól vezetik. A negativ E. nem nyujthatók, törékenyek, a meleget és elektromosságot rosszul vezetik. E fizikai sajátságaiknál fontosabbak és igy irányadók az E. kémiai sajátságai, amelyek alapján történik tulajdonképen az E. osztályozása. És pedig pozitiv E. azok, amelyeknek hidroxil gyökkel való vegyületei bázisok, negativok pedig azok, amelyeknek hidroxil vegyületei a savak sajátságaival birnak. Mint mindenütt a természetben, egészen éles határt a pozitiv és negativ E. közt vonni nem lehet, hanem itt is átmenetet találunk és csak a legszélsőbbeket véve tekintetbe, oly határozott a különbség. Néhány elem vegyértékének a megváltozásával annak kémiai jelleme is megváltozik, ugyhogy az pozitiv jellemének megszüntével a negativ E.-hez sorakozik. Az E. továbbá vegyértékük alapján kisebb csoportokra oszthatók, de még e csoportokon belül is egymáshoz való hasonlóságuk alapján még kisebb csoportokat alakíthatunk. A következő táblában a fontosabb E. felosztását kémiai jellem, minimális vegyérték és hasonlóságuk szerint közöljük:

[ÁBRA]

[ÁBRA]

Az E.-et továbbá, csupán atomsulyaik nagyságát véve tekintetbe, igen szép rendszerbe oszthatjuk. Ugyanis az E.-et növekedő atomsuly szerint egymásután sorakoztatva, bizonyos számu tagok után, ismét az előbbeniekhez hasonló sajátságu E. következnek. E törvényszerüséget Mendeljeff és Mayer Lothár ismerték fel, mely szerint az E. sajátságai atomsulyaik szakaszos funkciójának tekintendők; az E. ilyen elrendezését azok szakaszos rendszerének nevezik. Az E. szakaszos rendszerében azonban némi önkényt és szabálytalanságot is találhatunk, ugy hogy e rendszer befejezettnek még nem tekinthető. Talán folyománya ez valamely magasabb rendü törvénynek, amelyet ha egyszer felismerni sikerül, e rendszer kisebb fogyatékosságai megszüntethetők lesznek. E rendszer annyiban bir fontossággal, mert felismerése idejében több helyen hézagot kellett hagyni, ugyanis megfelelő atomsulyu elem nem volt ismeretes. Előre meg lehetett jósolni, hogy bizonyos atomsulyu s sajátságu elemnek még léteznie kell. Valóban már több ilyen elemet fedeztek fel, és ugy azoknak atomsulya, mint kémiai és fizikai sajátságai olyanok, aminőknek azokat az említett buvárok jósolták. Ilyen E. a gallium, a germánium, a skándium. Az E. szakaszos rendszerében még most is vannak betöltetlen helyek és igy még számíthatunk arra, hogy a jövőben is több elemet fognak felfedezni. Az E. szakaszos rendszeréből azt a következtetést is vonhatjuk, hogy a manapság E.-nek nevezett testek talán még sem egyszerüek, hanem még egyszerübb alkotórészekből állanak, ill. valami ősanyag különböző foku megsürüsödése révén képződtek.

E. az asztronomiában azon mennyiségek, melyeknek segélyével valamely égi test pályája, valamint ezen pályában tetszésszerinti időben elfoglalt helye meghatározható. Ezen E., melyeknek megállapítása a pályameghatározás feladata, elliptikus pálya esetében a következők: 1. a fél nagy tengely; 2. az excentricitás; 3. a pálya hajlása, azaz a pályának az ekliptikával (Földpályával) a mozgás irányában bezárt szöglete; 4. a felszálló csomó hosszusága, azaz a pálya a mozgás irányába eső ágának és ekliptika metszési pontjának hosszusága; 5. a perihélium - a bolygó napközelségének - hosszusága; 6. az epoka közepes hosszusága, azaz a bolygó hosszusága egy adott pillanatban vagy ehelyett a perihélidő, azaz a bolygónak a perihéliumon való átmenetének ideje és végül 7. a bolygó tömege. Némelykor a napi közepes mozgást és a keringési időt is ide értjük, de ezen két elem nem független, hanem a Kepler-féle harmadik törvény alapján a fél nagy tengelyből kiszámítható. Az üstökösöknek leggyakrabban parabolának tekinthető pályájában a nagy tengely végtelen nagy; helyette a perihéliumtávolság szerepel; az excentricitás az egységgel egyenlő, és a végtelen hosszu keringési idő helyett a napi közepes mozgást szokás adni, a tömeg pedig minden eddig megfigyelt üstökös esetében elenyészőnek tekinthető. Kettős csillagoknál a közepes mozgást vagy a keringési időt a nagy tengelytől függetlenül adjuk, mert amazt nem határozhatjuk meg emebből, mint a bolygórendszeren belül. Éppen ugy a pályahajlást nem az ekliptikához, hanem egy a csillaghoz huzott látóvonalra merőleges sikhoz mérjük, és ezen sikban határozzuk meg a csomópont - a sik és kettős csillagpálya metszésének - pozició-szögletét. E. a tudományban általában annyi, mint alaptanok. Átvitt értelemben, és kapcsolatban a «négy elem» régi fogalmával (l. Empedokles) - E. annyi, mint életfeltétel; innen a szójárás: elemében van.


Kezdőlap

˙