Elfek

v. elbek, a germán mitológia alakjai. Mig a démonok (l. o.), az óriások a hatalmas természeti tünemények képviselői s azért emberfeletti alakban jelennek meg, addig az E. a csendesebben működő, eleven természeti erők megszemélyesitői s alakjuk rendesen jóval alatta áll az emberi alak mértékének. A nép többnyire csapatos együttlétben képzeli őket, olykor királlyal élükön. Az ember iránt jóindulatu lények, munkájában támogatják, adományokkal ajándékozzák meg stb. Fajaik különféle nevek alatt ismeretesek. Az E. mellett előfordulnak wicht-ek, kobold-ok, az erdők és mezők sajátos szellemei, vizi szellemek (nix-ek), főkép pedig a törpék (ném. Zwerg), eme kicsiny alaku, fehér szakállas aggastyánok, akik hegyekben s a föld alatt laknak, a fémeket kovácsolják és sokfélekép segítségökre vannak az embereknek.

Elfeld város

l. Eltville.

Elferdülés

azon beteges állapota a csontváz egyes részeinek vagy az izületeknek, midőn azok születéstől fogva v. betegségek folytán rendes alakjuktól eltérők. Ilyen E. leggyakoribb a gerincoszlop izületeiben mint oldalelgörbülés (scoliosis) vagy mint hátragörbülés (Kyphosis). A csontokon az angolbetegség következtében állnak be a E.-ek, p. az alszáron, alkarokon stb. Veleszületett E.-ek a láb izületeiben fordulnak elő, mint dongaláb, lóláb stb. Gyógyításuk az ortopedia körébe tartozik és sokszor véres műtételeket tesz szükségessé. E. a botanikában (obliquitas) a levelek egyik oldalának a másikétől eltérő ferde képződése. A levelek E.-e állandó a hársfán, szilfán, a Begonián, de az E. rendellenesen is megjelenhetik, p. a mocsártölgyfán, midőn a levél egyik oldalának van függeléke v. füle, a másik oldal e nélkül végződik v. keskenyedik a levél nyeléhez (folia semiauriculata).

Elfkarleby

falu Upsala svéd tartományban (län), a Dal-elf torkolata közelében vasut mellett, (1891) 7254 lak., fontos vasolvasztókkal (Elf-Karlö és Harnäs). Közelében a Dal-elf Svédország egyik legszebb vizesését alkotja (17 m. magas, 170m. hosszu), amelyet egy sziget két ágra oszt.

Elfmandli

németországi társasjáték, a 32 lapu francia v. német piké kártyával. A szinek egyenlő értéküek, tromf nincs, a sorrend a következő: disznó, király, felső, alsó, tizes, kilences, nyolcas, hetes. Minden játszó 6-6 kártyát kap kezéhez, a többi «talon»-nak marad. Az előnyös hiv ki és ki az ütést megcsinálja, vesz fel előbb egy kártyát a talonból, utána a másik. Csak az utolsó hat ütésnél kell szinre szint adni. A játék eldöntésére befolyással az van, hogy kinek az ütésében van több figura. Figurának nevezik pedig minden szinből a disznót, királyt, felsőt, alsót és tizest; kinél 11 figura van, a játszmát egyszerüen nyeri, kinél 15 van, kétszer, kinél mind a 20 figura megvan az ütésben, háromszor nyeri a játékot. A figurák egyenlő megoszlása esetén kettes téttel ujra kezdetik a játék; sok helyen pedig az utolsó ütést figurának számítják, mely eldönti a játékot.

Elfogadás

a váltójogban a fizetési akaratnak a váltón történt nyilvánítása, mely kétféle, u. m. közönséges és névbecsülési. Az első a váltónak elfogadása az intézvényezett által a váltóban neki adott megbizás következtében. Az E.-t magára a váltóra kell irni. Ha az intézvényezett nevét v. cégét a váltó előlapjára minden hozzáadás nélkül irja, az a váltó feltétlen elfogadásának tekintetik, valamint általában minden, a váltóra vezetett s az intézvényezett által aláirt nyilatkozat, amennyiben annak tartalmából annak ellenkezője ki nem tünik. Az E.-t a váltóban kitett összeg egy részére lehet szorítani. Más megszorítás a magyar váltótörvény szerint az E. teljes megtagadásának tekintetik; de az elfogadó ily esetben is nyilatkozatának tartama szerint váltójogilag felelős. Az E., melyet sem módosítani, sem visszavonni nem lehet, jogi hatása az, hogy az intézvényezett az E. alapján az elfogadott összegnek lejáratkor leendő kifizetéseért váltójogilag felelős, és pedig nemcsak azzal szemben, aki a váltót E. végett bemutatta, hanem annak minden következői- vagy előzőivel s jelesül a kibocsájtóval szemben is. «Chi accetta paghi a. m. aki elfogad, fizessen». Ellenben az intézvényezettet az E. alapján a kibocsájtó ellen váltójogi kereset nem illeti. Ez ujítást képez az 1840. évi váltótörvénnyel szemben, amelynek 80. §-a szerint az elfogadó a kibocsájtónak (intézőnek) váltójogilag csak akkor volt kötelezve, ha ez a váltót saját rendeletre adta ki. Más esetekben tehát a törvény az elfogadó intézvényezettet a kibocsájtó megbizottjának tekintette. Ha többen fogadnak el valamely váltót, világos megszorítás hiányában a váltóösszegnek kifizetéseért egyetemleg felelősek. Névbecsülési E.-ról l.. Névbecsülés.

Elfogadás fizetés gyanánt

Az adós azt tartozik szolgáltatni, amivel tartozik, s a hitelező nem köteles a követelhető dolog helyett mást elfogadni; nem köteles, de teheti, azaz más dolgot fizetés helyett elfogadhat. Ennek megfordított esete a római jogban az, hogy a készpénzzel tartozó adós ha készpénzre egyáltalán szert nem tehet, jogosítva van legjobb dolgait fizetés fejében a hitelezőnek átengedni, aki, ha várni nem akar, azokat birói becslés szerint fizetés gyanánt elfogadni tartozik. Ez az u. n. beneficium dationis in solutum.

Elfogadmány

l. Váltó

Elfogadó

l. Elfogadás.

Elfogott futárok

(hadj.), ha nyiltan ily minőségben utaznak, vagy katonai egyenruhában szolgálatukat teljesítik, a nemzetközi jog elvei szerint hadi foglyoknak tekintendők s az ennek megfelelő elbánásban részesítendők. Ugyanez áll az ellenség által megszállott területre az ostromló hadsereg részéről kémlelés végett küldött katonai egyénekre. Szolgálatukat teljesítvén, nem eshetnek közönséges kémekként hadi törvényszéki elbánás alá.


Kezdőlap

˙