Ellingen

város Bajorországban, Közép-Frank kerületben, 4 km.-nyire Weissenburgtól, vasut mellett, (1890) 1577 lak., asztalos iparral, fürészmalmokkal és komlótermeléssel; Wrede hercegeknek szép kastélyával.

Ellinger

1. János József, nyomdász, 1788-ban kezdte meg működését Kassán, s azt közel 20 éven át szakadatlanul folytatván, műhelye azidőben a felvidék legkeresettebb nyomdái sorában érdemel említést.

2. E. József, énekes, szül. Budapesten 1820., megh. 1891. Atyja szegénysorsu zenész lévén, magának kellett már kora ifju éveiben önfentartásáról gondoskodnia. Több évig Ó-Budán iparossegéd volt, mig ritka szép tenorhangját rokonai és ismerősei felfedezvén, a szinpadi pályára ösztönözték. Első szerződést mint kardalos Pozsonyban nyert 1845. Pekarek karnagy alatt, hol kisebb magánszerepekben is fellépett, s hangjával feltünést keltett. 1846. Pesten kardalnokoskodott. Első nagyobb sikereit 1849. aratta Regensburg, Augsburg s végre Münchenben, hol I. Lajos bajor király is kitüntette. 1854-ig Németország legnagyobb városaiban énekelt fokozódó sikerrel. Akkor gr. Ráday Gedeon szerződtette először a nemzeti szinházhoz, melynek hét évig volt kedvelt tenoristája. Ekkor megvált az intézettől s Rotterdamban fogadott el szerződést, közben Rogernál tökéletesítvén magát az ének-művészetben. 1866. szive ismét visszavonta hazájába s az akkori intendáns, Radnótfáy Sámuel ujból szerződtette s többé nem is lépett ki annak kötelékéből egész haláláig. E. egyike volt a legszebb s legintenzivebb hangu tenoristáknak. Gazdag repertoárral rendelkezett s kitartása, megbizhatósága széltében ismeretes volt. Erkel P. majd mindenik magyar operája fő tenorszerepeit először ő mutatta be. Budapesten való tartózkodása alatt tevékeny részt vett a fővárosi zenemozgalmakban s számtalan hangverseny-, zeneelőadásban vett részt. 1856. Liszt F. «esztergomi miséje» első előadásakor, annak nehéz tenorszólamát is ő mutatta be legelőször.

3. E. Gusztáv, az előbbinek testvérbátyja, szül. Budapesten 1811. Általánosan ismert és keresett hegedütanár, ki még manapság is agg korában, tetterősen működik szakmájában. A hegedü-pedagogia terén kimagasló érdemeket szerzett s egy egész sereg hegedüművész az ő vezetése alatt nyerte első alapos oktatását. Joachim, Singer, Auer, Grün, stb. mindnyájának ő volt első tanára. A 40-es és 50-es években sok hangversenyben működött közre. Kiváló művelője volt a klasszikus kamara-zenének, melynek a fővárosban való megszilárdítása körül is maradandó érdemeket szerzett. Későbben egészen visszavonult a nyilvánosságtól, kizárólagosan tanárkodási hivatásának szentelve életét. Nyilvános tanári állást sohasem vállalt, elégséges tért találván erre meg-megujuló számos magántanítványai körében.

4. E. Jozefa (Maleczkyné), Ellinger József leánya, a m. kir. opera tagja, szül. Budapesten 1850-ben. Nyilvánosan legelőször 1872. tünt fel a nagyváradi orsz. dal- s zeneünnepély alkalmával. Kevéssel utána a nemzeti szinház operájához szerződtették, s azóta nem is hagyta el hazáját, hanem hiven és odaadólag szolgálta a hazai művészetet. E. a m. kir. opera legbuzgóbb tagjainak egyike. Legutóbbi időben a m. kir. zeneakadémiánál is működik mint énektanárnő. Többször vendégszerepelt a külföldön.

Elliot

county az É.-amerikai Kentucky államban, Martinsburg székhellyel

Elliot

(ejtsd: elliöt), skót család, melyből több államférfiu származott: 1. György Ágost, Heathfield lord, angol tábornok, szül. Stobbsban, Roxburgh skót grófságban 1718., megh. Aachenben 1790 jul. 9. La Fereben, a francia mérnöki iskolában tanult s 1735. angol katonának állott be. Mint II. György hadsegéde, résztvett az 1740-48-iki németországi hadjáratokban, és Dettingen mellett megsebesült. Később résztvett a francia tengerpart ellen intézett expedicióban St.-Cas mellett. Havanna elfoglalása után, 1775. Irország s valamivel utóbb Gibraltár parancsnoka lőn. Ezt a várat 1782. ritka hősiességgel és kitartással védelmezte az egyesült spanyol és francia haderő ellen, miglen a versaillesi békekötés az ostromnak vetett véget (1783 jan. 20). Erre lorddá nevezték ki.

2. E. György sir, Minto gróf testvére, született 1784 aug. 12., megh. Kensingtonban 1863 junius 24. Tanulmányai végeztével tengerész lett, 1830. pedig titkár és nemsokára a tengernagyi hivatal lordja, 1837. ellentengernagy lett. 1840. a khinai vizekre küldték, ahol jul. 5. Csuzan szigetét foglalta el és a Peking folyó torkolatáig hatolt. Innen azonban a khinai követ rábeszélésének engedve visszafordult, a miért az angol kormány azután 1841. visszahivta. 1847 máj. altengernaggyá, 1853. pedig tengernaggyá nevezték ki.

3. E. Károly Gilbert János Brydone, az előbbinek unokatestvére, szül. 1801., megh. Londonban 1875 szept. 9. - 1836. mint tengerészeti kapitányt Kantonba küldték, hogy ott a megzavart kereskedelmi viszonyokat rendezze. E. azonban biráskodási joggal is rendelkezett a Khinában lakó angol alattvalók fölött, 1839 márc. tehát a khinai kormányzó kivánságára, arra itélte az angol kereskedőket, hogy opium-készletüket kiszolgáltassák. Az angol kormány ezt az intézkedést nem helyeselte és 184l. E.-t visszahivta. Visszahivatását különben azzal is indokolták, hogy Kantont kellő ok nélkül otthagyta, és hogy Macaot 1840 febr. a khinai hajóhad fölött kivivott győzedelme dacára is kiürítette. 1841. főkonzul lett Texasban, 1846 szept. pedig Bermudasban. 1853-58-ig Trinidad kormányzója volt. 1862. altengernaggyá nevezték ki s Szent Ilona szigetére küldték, ahol 1869-ig maradt.

4. E. Henrik György, sir, angol diplomata, Minto gróf (l. o.) ifjabbik fia, szül. 1817 jun. 30. Etonban nevelkedett, és azután mint Franklin titkára Tasmania szigetére ment; 1840. a külügyi hivatalban, 1841. a pétervári, 1848. a hágai, 1853. pedig a bécsi követségnél működött. 1858. kopenhágai követté nevezték ki. 1859. külön megbizásban járt a nápolyi s 1862. a görög királynál, 1863. pedig követté nevezték ki Konstaninápolyba. A konstantinápolyi konferenciának sikertelen befejezése után visszahivták (1877 jan.) s ekkor Angolországban «törökbarátnak» mondták s azzal vádolták, hogy a konstantinápolyi zilált viszonyoknak ő is egyik értelmi okozója. A kormány azonban védelmezte és 1877. bécsi követté nevezte ki, ahol 1889. maradt. Akkor nyugalomba vonult.

5. E. György, baronet, angol nemzetgazda és kőszénbánya-birtokos. Szül. 1816., megh. Londonban 1893 dec. 23. Mintaképe egy telivér angol self made mannek. 9 éves korában naponkint 14 órai munkát végzett egy kőszénbányában s ernyedetlen szorgalmával oda vitte a dolgot, hogy maga lett bányabirtokos és nagygyáros. Övé volt Angliának legnagyobb kőszénbányája és övé (1849 óta) a legelső kábel-gyár. Ő fektette le 1866. több rendbeli kisérlet után az első táviró-kábelt Anglia és Amerika között és ebbeli érdemei fejében a királyné baronet rangjára emelte. Háladatos munkásai 1868. a parlamentbe választották, melynek 1885 volt tagja. Mint a képv.-ház tagja, nagy érdemeket szerzett a munkásosztály jólétének emelése körül. Az ő indítványára szállította le a parlament a bányamunkát 14 óráról 9 órára és az ő indítványa folytán tiltották el a bányabirtokosokat attól, hogy gyermekeket alkalmazzanak munkásokul. Midőn 1893 nyarán Angliában óriási munkássztrájk kitört, E. tette meg a Timesben azt az indítvány, hogy az összes bányákat állami felügyelet alá helyezzék és a munkabér ellenőrzésére, valamint a munkások viszonyainak szabályozására kerületenként külön bizottságot alakítsanak. Egyszersmind tagja volt annak a felerészben munkásokból, felerészben birtokosokból alakított és Roseberry elnöklete alatt tanácskozó bizottságnak, mely a sztrájkoló munkások panaszait meghallgatta és orvosolta. Mindezek után E. köztiszteletnek örvendett és áldott emléket hagyott hátra.

Elliott

1. Ebenezer, angol népköltő, szül. Masborougliban Sheffield közelében, megh. Great Houghthonban, Barnsley mellett 1849 december l. Eleinte munkás volt egy vasöntőgyárban, aztán vaskereskedést nyitott Sheffieldben. Különösen Corn-law-rhymes cimű könyve (1831) nevezetes, melyben a régi galma-törvény eltörlése mellett nagyhatásuan kardoskodott. Költeményeiben hű képét adja az alsóbb néposztály viszonyainak, küzdelmeinek, szenvedéseinek. Néhány prózában irt munkája Tait's Magazine-jében jelent meg. Hagyatékát More verse and prose cimmel adták ki (London 1850. 2. köt.). Költeményeinek, leveleinek gyüjteménye életrajzzal ellátva 1850. (London,Watkins kiadásában) jelent meg. V. ö. Searle, The life, character and genius of Ebenezer E. (London 1852).

2. E. Henrik (Sir Henry Miers), India legjelesebb angol történetirója, szül. Pimlico-Lodgebauban (Westminster) 1808., megh. 1853. Oxfordban tanult és Kalkuttában a közigazgatási pályára lépett. Több magasabb állást betöltve, 1847. a külügyi hivatalnak indiai osztályában titkár lett. Ez állásában Hardinge lordot Pendsabba kisérte és utjáról részletes emlékiratot szerzett. Dalhousie lord hivataloskodása alatt ugyanezt a fontos állást viselte. Egyformán megnyerte a korona és a keletindiai társaság tetszését. 1849. Bath rend lovagjává avatták. Ő maga csak az első kötetét adhatta ki: Supplement to the glossary of Indian terms (1846 uj bővített kiadás, Memoirs of the history, folk-lore and distribution of the races of the north western provinces of India 1862. 2 köt.) cimü munkájának és Bibliographical index to the historians of Muhammedan India (1849) cimet viselő könyvészeti művének. India történetéhez gyüjtött nagy adathalmazát Dowson adta ki 8 kötetben The history of India as told by its own historians. The Muhammedan Period (1867-77) 8 köt.

Ellipszis

1. Kupszelet.

Ellipszográf

az ellipszis rajzolására szolgáló készülék. Különösen egyszerü az ábrán látható E. Az E rud C és D tolókái az A lemeznek két egymásra merőleges bevésésében mozognak. A rud bármely F pontja oly ellipszist ir le, melynek főtengelyei a lemez két bevésésével helyzetre nézve összeesnek, nagyságra nézve pedig CF és CF kétszeresei.

[ÁBRA] Ellipszográf.

Ellipszoid

l. Másodrendü felület.

Ellipticitás

általában véve minden mennyiség, mely az ellipszis alakját jellemezheti, tehát a szokottabb jelzők közül akár az excentricitás, akár a lapultság. Rendesen az utóbbit értjük, azaz az ellipszis nagy és kis tengelyének különbségét a nagy tengelyhez viszonyítva. Az E. kifejezését leginkább a csillagászok használják, midőn vmely bolygó korongalakját jellemzik; igy p. a Föld ellipticitása vagy lapultsága Bessel szerint 1/299,15 vagy Clarke szerint 1/294,98 A bolygók közül észrevehető E.-a csak Jupiternek és Saturnusnak van; amazé 1/16 emezé 1/9, mindkettő a gyors tengelyforgás következtében rendkivüli nagy. Az E.-t egyenesen a fokmérésből, vagy pedig a Föld különböző pontjain végzett ingamérésekből vezetik le a nevezetes Clairaut-féle teorema segítségével, mely összefüggést ad az E., az equatori attrakció és centrifugális gyorsulás és a pólus alatti attrakciógyorsulás között. Az ingamérések éppen a két attrakciógyorsulást szolgáltatják, mig a centrifugális gyorsulás a nap tartamából és az equator sugarából vezethető le.

Elliptikus függvény

l. Függvény.


Kezdőlap

˙