Elogium

(lat.), v. helyesebben Elogia (többes sz.), szobrok v. mellszobrok egy sorozatára alkalmazott történeti tartalmu feliratok, melyek tartalma vagy állami, vagy magán levéltárakból merítve, és melyek csak a császári kort megelőző férfiakra vonatkoznak, kik hivataloskodásuk által magukat kitüntették. Eredetileg ugy keletkeztek, hogy minden előkelő család, mely kiváló őseinek emlékezetét a családi okiratokban megőrizte, ezen ősöknek képeit az atriumban (l. o.) családfa formában lefestette és mindenik kép mellé az illetőnek nevét és hivatalait iratta. Későbben az, aki vagy templomot, vagy más középületet épített, szintén őseinek arcképeit az ezekhez tartozó feliratokkal - elogia - az épületre festette és ezzel együtt felszentelte. A köztársaság vége felé már igen sok középületen voltak ilyen arcképek vagy szobrok a hozzájuk tartozó feliratokkal együtt. A császárok alatt megsérült vagy elpusztult elogia és szobrok több izben megujíttattak, sőt Augustus a római állam kiváló alakjait Aeneas- és Romulustól kezdve az ő koráig állíttatta fel és láttatta el elogiával.

Elohim

l. Elóah.

Elongáció

(lat.) a. m. kilengés, az inga lengésében az az ív, melyet a lengő pont nyugalmi helyzetétől a legnagyobb kitérés helyéig leir. A rezgő mozgás esetében, midőn valamely pont a nyugalmi állástól ellenkező irányban ide-oda mozog, elongáció a bizonyos pillanatban a nyugalmi helyzettől elért távolságot jelenti. Ez esetben a legnagyobb távolságot amplitudonak nevezik. A csillagászatban E.-val jelölik azon szöget, melyet a Földtől a Naphoz és valamely bolygóhoz vont egyenes vonalak alkotnak. E. botanikai értelemben, l. Megnyúlás.

Elopura

kikötőváros brit É-i Borneoban, a North - Borneo - Steamship - Company székhelye, mintegy 9000 lak. Szandakan nevü kikötőjében élénk kereskedést üznek gummi arabicummal, guttapercsával, kámforral és kókuszdióval.

Eloquentia

(lat.) a. m. ékesszólás (l. o.).

Elotherium

Pomel. Kövült állat. A párosújju patások rendjében a disznófélék (Suidae) családjába tartozó nem. Elzász területén az oligocen korban az E. magnum Aym. élt. Az ujabb harmadkorban (miocen) Amerikában több faja élt.

Elouges

(ejtsd: eluzs), község Hainaut belga tartományban, 2 km.-nyire Dourtól, vasut mellett (1891) 4316 lak., kötél- és bőrgyártással, jelentékeny szénbányászattal.

Előadás

a) szóló művészetek termékeinek reprodukciója a nyilvánosság számára, p. szini E., szavalati E. stb.; b) valamely elméleti vagy gyakorlati kérdés fejtegetése egy adott közönség előtt, p. iskolai E., mely abban különbözik a tanítástól, hogy az anyagot összefüggőleg tárgyalja a tanár, a hallgatók közreműködése nélkül; a nyilvános E., mely a felolvasástól szóbeliségével különbözik: c) a stilisztikában a. m. stilus, p. nyelvbeli E., költői E. (dikció).

Előadási jelek

a zenében ama sokféle, nem annyira szavakhoz, mint különféle jelekhez tapadó előadási modorosságok, melyeket az előadó művésznek hangszerén meg kell tartani s magát azokhoz alkalmazni, hogy a szerző intenciójának kellően megfeleljen. Az ily jelek sokszor egyjelentőségüek ugyan a dinamikára vonatkozó szavak- és kifejezésekkel, de azért rendesen mint önálló jelzések fordulnak elő a zeneművek minden fajában. Leghasználtabbak a következők:

1. a Legato-jel vagy [ÁBRA] vagy [ÁBRA]; 2. a Staccato-jel a hangjegyek felett pontokkal [ÁBRA] vagy apró vonásokkal [ÁBRA]: 3. a Portamento-jel [ÁBRA] A Legato-jel v. iv alá foglalt hangjegyeket szorosan egymásba kötve kell előadni. Ha több ily iv követi egymást, akkor Frazirozási-iv a neve s minden egyes hangcsoportot aszerint érzékítnek meg. A Legató-iv vonós hangszerekre még azt is jelenti, hogy az alája tartozó hangjegyeket v. hangcsoportokat egy nyirettyü-vonással kell előadni. A Staccato-pontok azt jelentik, hogy amely hangjegyek v. hangcsoportok felett v. alatt állanak, azokat rendes értéküknél rövidebb idő alatt előadhatni, de e megrövidítés a rendes érték felénél tovább nem terjedhet, kivált lassubb meneteknél. Ha a zeneiró a pontozott jelzésnél is rövidebben és élesebben óhajtja a hangjegyeket előadatni, akkor rendesen pontok helyett apró vonásokat kell használni. A Portamento-jel azt kivánja, hogy a hangjegyek v. zöngcsoportok egymástól elkülönítve és kitartva adassanak elő. A további E. még a következők, u. m.:

1. A Nyugvó-jel [ÁBRA] E jel rendesen csak egy hangjegyre vonatkozik s azt igényli, hogy azt a hangjegyet, amely felett vagy alatt áll, tovább ki kell huzni, mint értéke igényli. A kitartási idő hossza mindig az előadó izlésétől s a zenedarab szellemétől függ. Erre nézve normativum nem létezik. Az ily nyugvó-jel sokszor a hangcsoport bármely hangjára eshetik, p. v. szünetjelre, p. [ÁBRA]

2. A Crescendo- [ÁBRA] s ennek ellenkezője a Decrescendo-jel [ÁBRA] Az előbbi azt jelenti, hogy azok a zöngcsoportok, vagy éppen periodusok, taktusok, melyek alája v. föléje esnek, mindig növekedő, az utóbbival szemben pedig, mindig fogyó erővel adandók elő.

Előadó

az, a kinek feladata az ügyek állását akár más egyes személy, akár testület elé terjeszteni, határozat hozatala végett. Igy E.-k rendeltetnek az országgyülésen és ennek bizottságaiban a törvényjavaslatok tárgyalásánál; E.-k működnek az egyes miniszterek mellett és olyan hatóságoknál, ahol a döntés joga a főnököt illeti; és E.-kat alkalmaznak majdnem kivétel nélkül mindenütt, ahol testület hozza a határozatot, ahol tehát lényeges nehézséget okozna az, hogy az eldöntendő ügy állását a testület minden tagja akár ügyiratokból, akár szóbeli előterjesztésből közvetlenül megismerje. Testületeknél kollegiumokban az E.-knak nincs mindenütt szavazati joga (mint Németországban az u. n. Referendároknak, akik az igazságszolgáltatási szakban előkészítő szolgálatot teljesítenek). Magyarországban a társas biróságoknál az E.-k egyszersmind szavazók. A törvénykezésben, különösen a társas biróság előtt folyó irásbeli peres eljárásban az E. mellőzhetlen és ennek feladata az ügyet az iratokból tanulmányozni, az ügyállást a tanácsülésben szóbelileg előterjeszteni és a szavazást irásban előkészített véleményének felolvasása által megkezdeni. De a szóbeli eljárásban sem lehet társas biróságoknál mindig, főleg nem lehet behatóbb előzetes tanulmányt igénylő bonyodalmas ügyek tárgyalásánál nélkülözni, Az egyes ügyek E.-it az elnök jelöli ki. Az E. az ügyet vagy kronologiai rendben, ugy mint az az iratokból és tárgyalásokból idő szerint sorban kitünik, vagy szisztematikus módon, a tárgyuknál fogva együvé tartozó mozzanatok és kérdések egymással összekapcsolásával terjesztheti elő. Az első mód kevés előkészületet igényel, de időt rabló és a hallgatóra nézve fárasztó; aminél fogva a szisztematikus módszer általános alkalmazást érdemel.


Kezdőlap

˙